Beszálltak
a szakszervezetek is kampányba. Miközben Bajnai, egy mérhetetlen politikai erő
arcaként, sosem látott médiahátszelet kapva járja az országot, mégis úgy tűnik, hogy a szakszervezeti aduász Mesterházy kezébe kerül végleg. Hiába az amerikai lobbi, hiába a külföldről kapott milliók, Bajnai 2009-es
megszorító programját nincs az júdás szakszervezet, amely megbocsátaná. Csak
röviden: egy év alatt a közalkalmazottak 13.havi bérét vette el; csökkentette,
vagy megszüntette a gyest és a gyedet; eltörölte a gázár- és lakástámogatást.
Ami most a rezsiversenyben igen fontos lehet. A fájdalmas sor pedig bőven
folytatható.
A
hagyományosan politizáló, a hagyományosan széttöredezett és a hagyományosan
szoci szakszervezetek nem kérnek Bajnaiból. Miképp is magyarázhatnák a dolgozók
érdekvédelmét egy megszorító, szívtelen üzletember szárnyai alatt? No és a
Hajdú-Bét ügyről, a megnyomorított kistermelőkről nem is szólva...
Némi
politikai képzavarral élve: Bajnai és Mesterházy, mint két versenyszakács
bűvöli most a nagyérdeműt. Ki főz könnyebben emészthető ételt? Kinek főztje
lesz finomabb? Bár mindketten Gyurcsány-klónok (hiába is árulják mostanában el
mesterüket), hisz mindketten abban a „bizonyos nyolc évben” kuktáskodtak.
(Bajnai Gyurcsány gazdasági és fejlesztési minisztere, Mesterházy pedig
államtitkára volt a sportminisztériumban). Abban az időben igencsak megfeküdte
gyomrunkat a nem éppen Michelin-csillagos iskola főztje. Ma is tart a
gyomorrontásunk.
Két
kókler séf receptje közül választhat ma az ellenzéki polgár. Bajnai vagy
Mesterházy. Egyik kutya, másik eb. De egy dologban egymás szakácskönyvéből
puskáznak. Valahogy így: „Végy egy
adag gyűlöletet! Irányítsd azokra, akik dolgoznak! Kritizálni ugyebár mindig
könnyebb, mint cselekedni. Okkal-joggal (vagy nélküle), de a magyar egyébként
is hajlamos a panaszra. Menj, s árulkodj Európa-szerte! Kürtöld tele a
nemzetközi sajtót! Hadd bizonytalanodjon el az egyébként is nehéz helyzetben
született magyar. Majd ígérj nagyobbat, mint amit a kormány tesz! Íme, el is
készült az ellenzék boszorkánykonyhájában a liberális és a szocialista
kampányrecept.”
A
gyűlöletkampány sokakat elbizonytalanít. A média csatornái által uralt
információs társadalomban nem új keletű eszköz a manipuláció. A lejárató
kampány képes erodálni egy személy, vagy egy csoport pozitív imázsát. De a
receptnek van még egy, a sorok mögött olvasható része. Ki tud több baloldali
érdekvédelmi szervezetet maga mellé állítani. A Magyar Szakszervezetek Országos
Szövetsége (MSZOSZ), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) és a
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) május elseje óta fúzióra
szeretnének lépni. Aztán pedig választanak. Kit támogassanak baloldali
jelöltként.
Innen, a lelátóról jelentjük: egy-null Mesterházynak.
