2014. október 10.

A posztkomcsi baloldal néplelke


Ha visszaemlékszünk arra az időre, amikor egyetemre jártunk kocsma helyett (viszonylag hamar az utóbbi javára billent a mérleg nyelve, és nem bántuk meg), eszünkbe juthatnak a „Milyen a magyari?” kérdések tárgyalása. Sírva vígad, boros-pálinkás, individualista, szabadságharcos (így helyes, ugye, Szerkesztő Úr?). Aztán későbbi világlátó utazásainkon találkoztunk más népekkel, rájuk is lehet valamiféle általánosító kijelentéseket tenni. A szerb annyira örül neked, bárki vagy is, hogy zokogva ölel keblére danolászás közben, de Hannibal Lechterként hasítja szét rohamkéssel a beledet, ha az ellensége vagy. A svéd szinte kussban fogyasztja el azt az alkoholmennyiséget fél óra alatt, amit te egy hét alatt, rókázik és hazamegy. A németek jó autókat gyártanak, fűszereket viszont nem ismernek. A franciák sovének, a saját nyelvükön kívül egy ismert emberi nyelvet sem beszélnek – nyilván azt hiszik, még él Napóleon. Satöbbi.

Az ilyen népi néplélek-kutatások egyrészt mindig torzítanak, másrészt mindig elmondanak valami fontosat a valóságról. Hiszen tényleg különbözik egy horvát egy franciától, egy kanadai egy argentintól.

A kanadaiaknak például gombszemük és fingós vicceik vannak.

Annak idején, amikor a gonosz jobberek, meg néhány cigányvajda merészelte pedzegetni azt a problémát, hogy Borsodban, valamint a dzsumbujban nehézfegyverzet nélkül sötétedés után ne induljunk útnak, a jobberek inherens nácizmusát emelték ki a balosok. „Lám, ebből is látszik, hogy ezek horogkeresztes paplannal takaróznak”. Pedig akik ilyen helyen laknak, azoknak mindennap háború az életük. És a mainstream jobb sosem mondta azt, hogy ez kódolva van a cigányok DNS-ében.

Igaz, a szegénységet sem tartjuk kielégítő magyarázatnak, így ebben Osztolykánnal sem értünk egyet. Ismerünk nem erőszakos szegényeket is, így álláspontunk kvázi empirice igazolható.

De van egy másik történet is, és ezért aligha kell meglepődni Bánó elvtárs furcsa kérdésén. A posztkomcsi bal ugyanis mindig rasszista volt, ahogy a korábbi bal nagy része is. Amikor ment a hiszti a Marx-szobor ügyében, akkor a szabadság bajnokai kézzel-lábbal kapálóztak az ellen, hogy Marx, a mozgalom szent embere, krisztusa, prófétája rasszista lett volna. Olvasgatták vajon a zsidókérdésről szóló fejtegetéseit – főleg azokat, amik érthetetlen okokból kimaradtak a kiváló markszengelsz műveiből? Vagy azt, hogy az Engelsnek írott levelekben hogyan emlegeti a csóró zsidó Lassalle-t („zsidó nigger”)? Hogy már a fizimiskájában is alsóbbrendű vonások fedezhetők fel?

Ha valami konstans van a baloldal történetében, az a zsigeri gyűlölet, megtámogatva némi ideológiával. És akkor a nemzetiszocialistákról még nem is ejtettünk szót.

A hazai baloldal, főleg az MSZMP-MSZP sem volt rest soha bevetni ezt a fegyvert. Az csak egy széles plénum elé tárt, közismerten balos nézet volt, amikor a szép emlékű Big Brother egy korai szoci szavazó celebje fejtegette, hogy Orbán cigány, de közben náci is, aki kiirtaná a cigányokat.

Ez az átlag szoci harcinyugger szellemi nívója a kérdést illetően.

A szocik ugyanis ügyesen terjesztették a suttogó propagandát Orbán cigány mivoltáról, hátha ezzel elijesztik a rasszista magyarokat attól, hogy rá szavazzanak (nem sikerült). A színfalak mögött mindig is ment a cigányozás-zsidózás, így aki ismeri a szocializmus történetét, az nincs meglepődve sem Pásztor Alberten, sem Bánó kérdésein. És azon sem, hogy a kiábrándult szoci szavazók nagy tömegben vándoroltak át a Jobbikhoz (a cigánytéma helyett a New York-Tel Aviv tengelyen rugózó MIÉP esetében ez lehetetlen lett volna; a budai, enyhén antiszemita kispolgári réteget nem érdekli a cigánytéma, hiszen nem is látnak cigányokat – nem véletlen, hogy a korábbi miépes környékeken a Jobbik sehol sem volt).

A nyilasok is közösen bányászsztrájkoltak a kommunistákkal, nincs új a nap alatt.

Semmi forradalmi nem történt, ugyanaz a történet folytatódik. Bánó kérdése ugyanis, ellentétben a köcsög jobberek aggodalmán a dzsumbuj és a harci fegyverzet összefüggésében, valóban rasszista feltevésen alapul: hogy ti. van valami a „cigány néplélekben”, ami lincselésre készteti őket.

Különösen vicces ezt Osztolykán Ágnestől megkérdezni, hiszen épp rajta bukik meg ez a feltevés. Sok minden jut eszünkbe róla, pl. jó a fodrásza, végez kutatásokat, elempés, és mondjuk valahol hátul a sorban, hetvenkettedik gondolatként az is, hogy cigány, bár ritkán gondolunk ennyit egy emberről. De az, hogy cigány mivolta őt is lincselésre késztetné, aligha.


És nagyjából ez a kurva nagy különbség, látjátok szümtükkel, a baller és a jobber észjárás között.

© 2013 Tutiblog, AllRightsReserved.

Működteti a Blogger