A nemzetpolitikában is
korszakváltást tart szükségesnek Bajnai Gordon. A baloldal sírásója
megmentője csütörtökön Budapesten azt mondta: szerzett jogot nem lehet visszavenni a határon túli magyaroktól, így
állampolgárságukat és szavazati jogukat is tiszteletben kell tartani 2014 után.
Azt azonban elfelejti Bajnai,
hogy soha nem is akart nekik jogokat adni. Pár hónapja a Klubrádiónak ugyanis
bevallotta, hogy nem vett részt a 2004. december
5-i népszavazáson. Bajnai most csütörtökön azt mondta, hogy „felelős
politikus nem cselekszik a nemzet érdeke ellen”. 2004-ben úgy tűnik, mégis
megtette. Bajnai azt is mondta, hogy „a nemzet egy magasztos fogalom”, amelyhez azonban realistán kell
közelíteni. Hogy mit is jelent nála a realizmus ez esetben, azt jól példázza,
hogy 2009-ben a szlovák
nyelvtörvény-vita kellős közepén, Sólyom László Szlovákiából történő
kiutasítása után Mesterházy Attilával közösen ellátogatott a Szlovák
Nagykövetségre, hogy együtt ünnepeljen a Fico-kormány nagykövetével a
„Szlovák Köztársaság Nemzeti Ünnepe és a Haderő Napja” alkalmából rendezett
fogadáson.
Szerencsére azért Bajnainak
jutott ideje csütörtökön az önkritikára is. Károsnak nevezte ugyanis, hogy a baloldal a kettős állampolgárságról szóló
2004. decemberi népszavazás idején "egy tragikusan rosszul feltett
kérdésre" válaszul szociális irigységet keltett a külhoni magyarokkal
szemben. A miniszterelnököt akkor
Gyurcsány Ferencnek hívták, Bajnai Gordon évtizedes cimborájának. A
Demokratikus Koalíció vezetője egyike volt azoknak, akik 2010-ben nemmel
szavaztak a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáson (a másik
Molnár Csaba, DK-alelnök és Szanyi Tibor, az MSZP jelenlegi alelnöke). Vadai
Ágnes, szintén DK-s politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy „Gordon közülünk jön”, és politikája is a
DK-hoz áll a legközelebb, így nem határolódhat el túlságosan. Ennyit az
ellenzéki összefogás várható dilemmáiról.
Bajnai Gordon
szerint tehát korszakváltásra van szükség a nemzetpolitikában is. Biztosan
elkerülte a figyelmét, hogy ez a
korszakváltás 2010-ben már megtörtént a Trianon-emléknap bevezetésével, a
kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával, melynek
eredményeként 2011. január 1. óta 422
870 magyar vagy magyar származású személy kérte a honosítását. Bajnai
szerint a "semmit róluk nélkülük" elvnek kell vezérelnie a mindenkori
kormány nemzetpolitikáját. A fentiekből az látszik, hogy ő
csak a „nélkülük”-et tartja fontosnak.
