Mint a demokratikus magyar társadalom tagjai, súlyos aggodalmunkat
fejezzük ki az Európa-szerte pusztító antidemokratikus fejlemények miatt.
Dániában meg akarják fosztani a fiatalokat és a tanárokat az oktatáshoz való
alapvető jogtól, az Egyesült Királyságban egy demokratikusan megválasztott
egykori miniszterelnök halálát ünneplik tömegek a nyílt utcán, miközben a
kormány szájkosarat akar tenni a médiára. Közben Magyarországon
balliberális jogvédő szervezetek a Zsinagóga mellett gyülekezni akaró nácik
jogait féltik. Az európai helyzet súlyos.
Dániában a
szociáldemokrata-szocialista-szociálliberális kormányzat – melyet egy olyan
kormányfő
vezet, akinek pártja
a
legutóbbi választásokon mindösszesen 24,8%-ot ért el –
mindenféle
társadalmi egyeztetés nélkül súlyosan csorbítani akarja legújabb, reformnak
nevezett ámokfutásával a dán fiatalok és tanárok oktatáshoz való jogát. A dán pedagógusok
munkáltatója ugyanis a munkaidőről folyó tárgyalások április elsejei sikertelen
lezárása után az iskolák bezárásáról döntött, mert a tanárok
elutasították
az oktatási rendszeren átsöprő reformok részét alkotó új munkaügyi
megállapodást.
A minap tanárok ezrei
tüntettek az intézkedés ellen – melyet természetesen a valós társadalmi legitimációt
nélkülöző, antidemokratikus dán kabinet semmibe vesz.
|
Az ismert dán rendező, Lars Von Trier sem volt képes megtagadni népe nemzetiszocialista múltját: óriási botrányt kavart a Hitlert éltető szövegével |
Sajnos ezen totalitárius,
antidemokratikus tendenciák
nem történelmi előzmény nélküliek: a korábbi dán
kormányzat volt az egyik első, mely szívesen
kollaborált a
náci Németországgal már 1940-től (!). Európa ekkor annak lehetett szemtanúja,
hogy miközben Magyarországon
a nyilas vezetők Szálasival az élen börtönben
vegetáltak, addig a kollaboráns dán kormány és maga a király is
évekig helyén
maradt a náci megszállást követően. Az ordas eszmék hagyományának természetesen
megvannak a követői ma is – s nem is máshol, mint a dán parlamentben, ahol 2001
óta jelen van a szélsőjobboldali populista Dán Néppárt. A kirekesztő, xenofób
erő évekig támogatta kívülről a korábbi kormányokat,
s tevékenységük,
szélsőséges eszméik hirdetése vélhetően nem múlt el nyomtalanul: azok ma is
megtalálhatóak a kormányzati intézkedések szellemiségében.
De sajnos nem csak Dániában nyer
teret a kirekesztés, a gyűlölet – s annak egyik legbarbárabb formája, a
hullagyalázás. Az elmúlt napokban Bristoltól kezdve Glasgow-n át Londonig „
ünnepelték”
szélsőséges britek ezrei
Margaret Thatcher halálát. Beszámolók szerint „Bristolban
verekedésig fajult a helyzet és kukákat is felgyújtottak”.
A totális káoszra emlékeztető
helyzet jelentős mértékben hasonlatos a 2011-eshez, melynek során az Egyesült
Királyság számos nagyvárosában kezdtek felforgató,
a párbeszédre épülő
demokratikus európai kultúrával ellentétes köztéri
rombolásba
suhancok és huligánok. A zavargásokra egy antidemokratikus országban a vezetők
persze antidemokratikus,
emberi jogokat sértő választ adtak, ahogy
tette
ezt David Cameron miniszterelnök is akkor. A brit szélsőjobb „hagyományát”
talán sajnos annyira nem is megvető kormányfő
úgy
fogalmazott, hogy
„semmiféle bugyuta emberi jogi aggály nem fog minket
megakadályozni” a tömeges letartóztatásokban. Pedig – mint azóta kiderült – a
zavargásoknak számos bevándorló, arab vagy más kisebbséghez tartozó áldozata is
volt,
melyet az uszító miniszterelnök habzó szájjal nem vett figyelembe (vagy nem
akart figyelembe venni?), hanem nagy kéjjel szolgálta ki a vérre és bosszúra
éhes tömegek akaratát. Nem megfékezni akarta hát a bosszú tüzének
tovaterjedését, hanem még alá is gyújtott.
|
Itt a Tutiblog szerkesztőségében is őszintén aggódunk az Egyesült Királyságban egyre terjedő szélsőséges jelenségek miatt |
Celebrate
cultural diversity – éljenek a kulturális különbségek! – hangzik az egyik,
napjainkat meghatározó európai gondolat, amelytől – úgy néz ki – a jelenlegi
brit miniszterelnök, s az általa gerjesztett brit tömeghangulat távol áll. Így
juthattunk el oda, hogy
a nyílt utcán ezrek gyalázzák verbálisan egy
demokratikusan megválasztott egykori miniszterelnöknő hulláját, azt
üvöltözve,
hogy „Maggie Maggie Maggie, halott, halott, halott”.
A pusztító indulatokra, s azok
tovagyűrűzésére mi sem jobb példa, mint a fent említett, emberi jogokat semmibe
vevő miniszterelnök legújabb terve
a sajtó és a szólásszabadság
megrendszabályozására. Az új szabályozási javaslatot még a tekintélyes, mértékadó – amúgy brit
alapítású –
The Economist is elítélte szerkesztőségi
cikkében. A brit kormány ugyanis olyan, királyi chartába foglalt, kétharmados
regulát akar
ráerőszakolni az ottani médiára, mely egybehangzó szakmai és civil
vélemények szerint ellehetetlenítené a sajtó szabad működését. A tervezett
szabályozás olyan jelentéseken nyugszik, amelyeket
megbízható források szerint
a döntéshozók valójában át sem olvastak, s mely egy olyan szabályozó hatóság
felállítását tűzi ki célul, mely döntene az egyes sajtótermékek
regisztrálásáról is. Azonban ha egy lap nem tenne eleget e durván, egyeztetések
nélkül megállapított kritériumrendszernek, az súlyos következményekkel nézhet
szembe – állítja az Economist, bizonyára nem alaptalanul: a
regisztrációs
szabály ellen már számos, szintén tekintélyes orgánum tiltakozott. Ezek nyilván
nem tehetnek arról, hogy egyes társaik – mint például a
BBC vagy a
News
of the World – súlyosan vétettek a legalapvetőbb sajtóetikai szabályok
ellen az elmúlt időszakban. Persze,
egy ország közszolgálati médiája olyan,
amilyen társadalma – szokták mondani européer véleményformáló körökben…
|
Mi lesz veled Nyugat-Európa? Helsinki Bizottság, Amnesty International, Európa Tanács, segííííííts!!! |
Legnagyobb sajnálatunkra azonban
hazánk sem marad érintetlenül
az Európán végigsöprő barna orkántól: a magukat
demokratának és az emberi jogokat védő szervezetnek beállító civilek egy
csoportja
támogatja
az Adj gázt! néven elhíresült
szélsőjobboldali, náci rendezvényt, melyet egy
kirekesztő, homofób motorosbanda szervez a budapesti Zsinagóga mellé, „éppen”
Az Élet Menetének napján. Bár a magyar kormány és rendőrség mindent igyekszik
megtenni a szélsőségesek ámokfutását megakadályozandó – gyűlöletbeszéd
alkotmányos büntetése, tiltott önkényuralmi jelképek megfelelő szankcionálása,
gyűlöletkeltésre alkalmas rendezvények betiltása -,
sajnos szélsőséges eszmék
szolgálatába álló „jogvédő szervezetek” igyekeznek aláásni ezen
erőfeszítéseket, kiszolgálva így a Magyarországon az elmúlt időszakban éppen
lanyhuló, antiszemita és rasszista igényeket.
Sajnos ez nem más, mint nettó
nácizmus. Együtt üzenjük a jogvédőknek: ismerjük a történelmet, sokaknak
ismerős a csizmák csattogása is, de nem félünk. Nem-fé-lünk! Nem-fé-lünk!