Az önlejáratásban világszínvonalú
honi baloldalunk nem véletlenül termelte ki magából ezeket a kis
csoportocskákat, akik tegnap boldogan tüntettek a Lérjani ellen, és egyúttal
beemelték a köztudatba a közös
megegyezéses mártír alaptípusát. Nem véletlenül, mert a politikai osztályuk
jelen állás szerint nemhogy egy váltópártot, de még egy komolyan vehető
alternatívát sem igen képes felmutatni a kötcsei centrum ellenében, így
maradtak a szoborkéselő talpasok és a hülyébbnél hülyébb performance-oket
bemutató norvégalaposok.
Múlt héten is érezhető volt, hogy
a szakmai szolidaritásos tüntit megpróbálják jól tovagondolni, és ráfejteni még
pár réteget a felgyülemlett sértődésekből. Ebből hozták össze tegnap egy kisebb
durci-csomagot a Kossuth tér egy természetes fénnyel pazarul bevilágított
részén (külön gratulálok érte) a Ki a fasz ez a Lázár János? – munkacímre
hallgató ankétot.
Az ankét kifejezést nem
véletlenül használom, mert ez valóban csak egy nyilvános értekezlet volt, ahol
a következő Egymillióan a sajtszabadságért mozgalom tagjai összegyűltek focizni
egyet Jani virtuálisan levágott fejével, meghallgatni egymás bölcs
mondanivalóját, valamint letesztelni, hogy ki képes beszélni nagy tömeg előtt,
és ki az, akinek inkább a magányos sírdogálás áll jobban a valahányadikköztársaság
elromlott fékei és ellensúlyai előtt. Utóbbi csoportot egyszemélyben a NANE
vezetője maxolta ki.
Kreténkommandó, de hát kutyát is
kell sétáltatni, ezért csak megnéztem őket.
Szóval az aktuális hörgés
apropója, a sajtószabadság sokadik eltemetése mellett, a Norvég Alap pénzei
körüli kardozás, és a reklámadó volt. A reklámadóról már megírtam a Toronyház
hivatalos álláspontját, most nézzük meg mi a helyzet a skandinávok dollárjával.
A Norvég Alap pályázati pénzeit -
a kormány álláspontja szerint - egy jól körülírható csoport magnetizálta a
saját zsebeinek irányába. Erről ez a lista engem kevéssé
győzött meg, persze nem néztem végig az összes nyertes dokumentációt, de van
itt minden. Ugyanakkor abban is lehet valami, hogy a tüntetéseken rendszeresen
hoppmesterkedő Krétakörös ecsetfej, vagy az Átlátszó rendesen szakított. Ha
valaki vizsgálódni akar, akkor transzparencia, miegymás, ne sajtóturnézzanak és
tüntizzenek, hanem tárják szélesre azokat az ajtókat az Ökotárs Alapítványnál,
és kínálják kávéval a Kehi munkatársait.
Ellenkező esetben még a végén
Lézerjanival fogunk egyetérteni.
Természetesen a tüntetés
résztvevői a civil társadalom elleni támadásnak tartják ezt a vizsgálatot, meg
annak, hogy ebben a diktatúrában a nekik fontos társadalmi rétegeket (nők,
melegek, pékek, koncsita virslik) el akarják nyomni, le akarják őket
kerényizálni. És ők az utolsó végvár az orbáni rémuralom ellen. Hát, ja, nem is
szerénységgel vádolja őket a kormány… Már csak az hiányzott, hogy egy cuki kis
papírmasé R2D2-ből előpattanjon egy kékre festett HaHás, és előadja: „Norvég Alap, te vagy a civil társadalom
utolsó reménysége!”.
Valahol pedig, ha nem is korrekt,
de megszokott rendszer, hogy a politikában erősen nyomuló „civil” szervezetek
is megérzik a politikai váltógazdaságot. Ha a sajátjaik vannak, akkor pittyeg
az értesítő, ha az ellenfél, akkor lehet menni poharat szedni az Instantba. És
mivel politikai civilek, ezért kicsit
visszás, hogy az ellenfél kormányzása alatt
Adj pénzt, te geci! tüntetéseket tartanak. Ez egy ilyen versenyszám.
Mert lehet olyan hobbit is
találni, amihez nem kell állami finanszírozás…