I just want to be the part of it: New York, New York

Hangos a sajtó: újabb kemény editorialt kaptunk a The New York Times-tól, Lendvai Ildikó, akit csak azért olvasztottak ki a hibernáló kamrából, hogy nyilatkozhasson, rögvest selyemzsinórt emleget. Mondjuk, jellemzi a baller gondolkodást erőteljesen, hogy önálló ötlet, gondolat híján az ilyen fos véleménycikkek révén emlegetnek Selyemzsinórt.

Ami amúgy freudi elszólás, hisz azt is jelzi, hogy nem tekintik hazánkat független országnak, hanem Amerika csatlósának. Ők a „szövetség” szóban a szovjet paradigmához szoktak, és a „függetlenség” szóhoz is csak a balos értelmiség jelzőjeként viszonyulnak. Elég szar nekik, de hát ez van, megszoktuk. Innentől már nyilvánvaló, hogy egy ilyen cikkre az első reflex, hogy nem nyaljuk elég körkörösen Amerika ánuszát, és ezért vagyunk büntiben. Ilyenkor hárul a felelősség szegény száműzött toronyházas bloggerre, hogy lapozzon kettőt a Starbucks kávé mellett a NYT-ban, és miután jól kidühöngte magát Orbánon, szembesüljön az amerikai valósággal.

Ezek az „amerikai vélemények” ugyanis olyanok, mint az ilyen vicces YouTube videók. Volt például, amiben a Wall Street Farkasából kivágták az összes fuck-ot és lett belőle öt perc. A HVG és társai meg olyanok, mint az a hülyegyerek, aki mondjuk egy ilyen ötperces videót mutogatna úgy, mint „a XXI. századi amerikai filmművészet”. Merthogy elég egyet lapozni és kiderül, a New York Times terel. Merthogy tegnap a demokraták akkorát buktak, hogy nem térnek magukhoz. Vörösbe borult Amerika, ami – ott – durva „landslide” republikánus előretörést jelez. Tulajdonképp úgy néz ki most Amerika, mint a magyar térkép szokott kinézni, nagy vörös paca, néhány kicsi kék (demokrata) folttal, ami közül az egyik, nem meglepő módon, New York.

Ekkora demokrata vereségre, és kemény landslide-ra amúgy a második világháború óta nem volt példa az Egyesült Államokban.

Az időközi választások során a Demokraták bebukták az eddig meglévő szenátusi többséget, ami – az amerikai rendszert ismerők számára borítékolhatóan – két év konstans szopást jelent Obamának uralma hátralévő két évében. Obama és a demokraták nagyon nagy bajban vannak tehát, mert belpolitikai mozgásterük kb. a kései Gyurcsány – Bajnai időszakéhoz mérhető, sőt, kisebb. Ilyenkor kell egy kis ország – mint a Farok csóválja című filmben Albánia – amit kevés amerikai ismer, nem nagy a jelentősége, de el lehet mondani, hogy húha, bezzeg ott már a demokrácia vérét ontják, és ha esetleg sikerül jól megfingatni, azt el lehet adni amolyan „részgyőzelemként”.

Nos, mivel Orbán Viktor szerepel a fő szövetséges soros Gyuri bá halállistáján, így az ő elmozdítása amolyan presztízsüggyé kezd növekedni az impotens Obama-brigádnak.

Tehát a helyzet az, hogy miközben úgy tűnik, hogy Amerika az új ellenség, sokkal inkább úgy tűnik, hogy Amerikának kezd elege lenni abból az Amerikából, amit Obama, a demokraták, és főleg amit az Obama – Clinton – Soros trojka fémjelez. Ott tartunk, hogy a Huffington Post és a Washington Times is – melyek a New York Times mellett az amerikai liberális média zászlóshajói – kezdenek egyre keményebb kritikus cikkeket lehozni a mostani amerikai vezetésről, amivel a legkisebb baj az, hogy a leszerepelt magyari ballibek sirámait simán beszopva küldik a kész véleménycikkeket a New York Times szerkesztőinek.

Obama lába alatt forró a talaj, kell a terelés mint egy falat kenyér, és hála Istennek ott van Orbán, akire rá lehet fogni a botrányok és kudarcok láncolatát, mint a reklámbeli Nesquick nyuszira. Egy amerikai testvérlapunk 16 Watergate szintű botrányt gyűjtött össze, de mivel itt most épp a NAV vezér és egyéb demokratikus civil vegzálások kapcsán mutatja az izmot az Obama adminisztráció, érdemes megjegyezni, hogy a listát Number One helyen az úgynevezett IRS botrány vezeti.

Hogy tisztán lássunk, röviden: az IRS nem más ugyanis, mint az amerikai NAV. Internal Revenue Service a neve, tehát az ottani NAV, amelyik kőkemény vegzálást és monitorozást kezdett, találjuk ki kikkel?

A republikánusokhoz és konzervatívokhoz köthető civil szervezetekkel.

Nos, innen nézve amikor a magyar adóhatóság embereit civil-vegzálás okán cseszegeti az Obama-vezetés Magyarországon, az nem kicsit ironikus. De erről majd egy másik posztban.