- avagy Ilus néni és a III. Világháború
Kifejezetten
büszke lehet a XII. kerület a maga DK-s jelöltjére, Bauer Tamásra. Doktor Bauer
Tamás ugyanis közgazdász és történész és vátesz is egy személyben, továbbá
kisebbségpolitikai szakértő. A problémát ezúttal is az jelenti, hogy szegény
Bauer doktor mellett bizony elzökkent az élet magyari szürkemarhák által húzott
szekere. Hiába próbálja ugyanis lázban tartani a közvéleményt a határon túli
szavazatokat illetően, mikor már a NOL is úgy nyilatkozik, hogy mivel a határon
túliak „csak
a pártok országos listáira szavazhatnak, és ha elegendően sokan – legalább
félmilliónyian – lesznek, akkor is legfeljebb két-három mandátumról
dönthetnek.” Ebből a legalább félmillióból is jó, ha 200.000 összegyűlik. Ezek a szavazatok tehát nem befolyásolják a szavazás eredményét.
Mint azt korábbi cikkünkben is
leírtuk, a határon túliak szavazati joga valójában szimbolikus jellegű. A
hazai politikai erőviszonyokra nincs jelentős befolyással, viszont rászorítja a
magyarországi pártokat arra, hogy igenis kezdjenek valamit a kisebbségi sorban
élő, más határok mögé kizárt magyarokkal. Ez a törekvés éles ellentétben áll a
korábbi SZDSZ által képviselt állásponttal, miszerint a kisebbségi magyarokat
ügyesen a totális asszimiláció felé kell terelgetni, azaz be kell fejezni, amit
a kommunizmus elkezdett.
Ez a klasszikus
liberális hozzáállás már az új liberális pártban sem menő. Fodor Gábor
legutóbbi nyilatkozatában már így beszél: „A liberálisoknak van mondanivalója
számukra, ami a közös ügyet is szolgálja… méghozzá az, hogy mindenki abban
érdekelt és a határontúli magyarok is, hogy Magyarország egy nyitott
gondolkodású, gazdaságilag is sikeres ország legyen.”. Nem lehet véletlen, hogy
Bauer nem az új liberális, hanem a gyurcsányi pártban keresi a helyét, és
próbálja nehezen forgó nyelvvel önbojkottra felszólítani a határontúliakat. A
papíron jól hangzó ideológiai frázisok viszont meglehetősen különösen hatnak
országunk modern valóságában.
Egyrészről
ugyanis ott van a történész-ideológus Bauer, aki Trianoni Békediktátumban
történelmi igazságtételt lát, hajdanvolt, elnyomott kisebbségeink jogos jussát,
hiszen tudjuk, hogy magyar már alig kószált akkor is a Kárpát-medencében. A
határon túli kisebbségeinkkel való minimális foglalkozást Bauer egészen meglepő
módon valami háborús előkészületnek látja, amikor Orbánt bírálja a szomszédos
országokkal kialakított béke veszélyeztetése miatt. . „Mégpedig addig
[kell cselekedni], amíg az
Orbán által elindított gazdasági, szociális és politikai rombolás nem válik
visszafordíthatatlanná. Addig, amíg biztosak lehetünk abban, hogy a fordulat
vérontás nélkül is elérhető.
Bauer különös történelmi koncepciójában a kisebbségi
magyarokkal való foglalkozás - a II. Világháború analógiájára - a nácizmus
előszobája. „Aki politikusként 2011-ben
„egységes magyar nemzetben” gondolkodik, az azzal a múltbeli politikával
azonosul, amely hasonlóképpen gondolkodott, vagyis a revíziós politikával,
amelynek jegyében Magyarország belépett a második világháborúba.” Kvázi
a magyarok a nácizmust a határon túliakért vállalták föl. A határon túliak
tehát ma is veszélyesek. Zsidókat adtunk értük a halál kezére. Értjük ezt a
logikát a 21. században?
Hiába írta le
Köves Slomó, hogy a határon túl élők magyarok közt számtalan magyar zsidó volt,
s így közösen osztozunk az elszakítottságban. „Nem
lehet kérdés az, hogy Trianon a zsidóság számára csakúgy tragédia, mint ahogy a
magyarság egészének az. Hiszen a magyar zsidó közösség is széttöredezett.” Bár
Köves is úgy látja, hogy Trianon, mint alaphelyzet, a hazai szélsőségesség
kialakulásának egyik alappillére volt, ebben történelmi jelleget lát, s így nem
vonatkoztatja azt a mára, és nem tekinti reális hívószónak a jelenben. Bauer viszont retteg a
kisebbségi témától, mert nyakatekert párhuzamba állítja hazánk elnácisodásának
jelenleg is zajló folyamatával. És valami területalapú agresszió előszelével. Az asszimiláció képviselete a
számára a veszély ilyetén felszámolását jelenti.
Másrészről
viszont ott van a "demokrata" Bauer, aki kiáll a külföldre "dolgozni üldözött" honfitársainkért, akiket személyesen maga Orbán Viktor lehetetlenített el és
kergetett ki az országból. Viszont ezekkel a magyaroknál valamiért mégsem baj, hogy nem élnek itthon, és nem is itthon adóznak. Márpedig, „akik
nem élnek velünk, azok ne döntsenek a sorsunkról, hiszen döntésük csak a mi
életünket befolyásolja, az övékét nem.” –mondta Gyurcsány Ferenc a
DK szeptemberi évadnyitó nagygyűlésén. A problémát tetézi, hogy a külföldi
munkavállalók - ellentétben a határon túli magyarokkal - nem szavazhatnak
levélben, amiért is a DK még novemberben keményen az asztalra csapott. Hogy
legyen igazság. Ugyanez a szavazási lehetőség a kisebbségi magyarok kezében
viszont csalásra ad lehetőséget, amiről le kell önként mondani. Legalábbis
Bauer Tamás és a Demokratikus Koalícióban összegyűlt elmebetegek szerint...
A DK tehát logikai buborékba zárta tehát önmagát, mert nagyon
sokat kell magyarázniuk, hogy mit is jelent a számukra egy határon túli
szavazat. Hogy ki szavazhat és miért és hogyan. És vélhetően ezt a problémát
nem Bauer Tamás fogja a DK-ban feloldani.
Egy számunkra elfogadható baloldali magatartás, az értékek
méltó képviselete valahol ott kezdődik, ahogy Tamás Aladárné kettős
állampolgársága kapcsán nyilatkozik a liberális értékrend: „A kettős és többes állampolgárság liberális érték, bevett
európai gyakorlat, térségünkben is számos állam biztosítja a lehetőségét. Semmi
problémája nincs a magyar kettős állampolgársággal például Romániának és
Szerbiának, amelyek maguk is adnak külhoni románoknak és szerbeknek román és
szerb állampolgárságot. Emellett Szlovákia is él ezzel a lehetőséggel. Hazánk
úgyszintén biztosítja a többes állampolgárság lehetőségét állampolgárainak,
köztük szlovákoknak is. Vajon miért csak Szlovákia ellenzi ilyen vehemensen a
többes állampolgárságot?”
Ezen a tiltakozáson viszont meglehetősen falsul hat Bauer Tamás támogató
aláírása. Sokkal jobban illenék hozzá valami ilyesféle, hogy "lássa Ilus
néni, 94 éves, azt még nem tanult meg asszimilálódni, hát most már hogyan akar
nekilátni. Tessék mán megérteni, hogy gazdasági és szociális érdeke más
államhoz kapcsolja az Ilus nénit. Na. Hát már növeszti az Orbán a bajuszt! Hát
azt akarja az Ilus néni, hogy maga miatt robbanjon ki a III. Világháború?"
Vagy valami hasonlót, ha legalább rendszer volna az őrületben. De a demokratikus liberálisok rendszerellenesek....