Vörös csillagot választottak
maguknak a görögök a hétvégén a Sziriza (Radikális Baloldal Koalíciója) képében
– mindenki a szélbalos párttól rettegett Európában, hát most megkapta Európa.
Illetve nem rettegett mindenki, mert az európai radikálbal egymás ujjába
harapva ujjong a Sziriza győzelme láttán.
A magunkfajta nem tudja, melyik álláspontra helyezkedjen, mert osztja ugyan a Sziriza euroszkepticizmusát, meg osztjuk Európa
értelmesebb felének „görögszkepticizmusát”, azaz mi se látjuk értelmét bent
tartani őket az eurozónában. Amúgy a legfrissebb hírek szerint, ők egyelőre
maradnának, de elegük van az EU-s, IMF-es megszorítósdiból, és némi adósság-elengedést
szeretnének, amiről meg a németek nem akarnak hallani.
Mindenesetre a széttartó Európára
jó példa a görög út, akárhogy pattognak a németek, azzal fenyegetve a
görögöket, hogy az eurózónás tagságukat veszélyeztetik. Éppenséggel veszélyeztessék
csak. Épeszű ember se gondolhatta komolyan annak, idején, hogy a német és a
görög életmód megfér közös valutaégbolt alatt. Borítékolható volt, hogy a
németek neheztelni fognak a „naplopó” görögökre.
A görög válságnak egyébként
vannak magyar vonatkozásai is, nem is akármilyenek: talán emlékszünk még a
Király András jobbikos politikus szépen ívelő pályáját kettétörő botrányra,
amikor a 2010-es választások hevében felkerült a netre a videó arról, ahogy
Thesszaloniki központjában azt kiabálta az utcán a magyar hazafi: „dolgozzál,
helóta geci!” Nos, a történelem igazságot szolgáltatott Király Andrásnak: kedves
és idejekorán elhangzott figyelmeztetésére nem hallgattak a görögök, rájuk
köszöntött hát a válság.
A másik magyar vonatkozás a
magyar baloldal nyomokban létező reakciója: a Szirizát ünneplő alterbalosok ugyanis
győzelmi mámorukban elfelejtették megjegyezni, hogy igazából csak a szavazatok
36,3 százalékát szerezte meg (2,2 millió szavazat), és így abszolvált 149
széket a 300 fős parlamentben – ami ugye csak két fő híján nem abszolút
többség. Ja, amúgy a majdnem tízmillió regisztrált választóból 6,3 millióan
szavaztak, szóval az arány – ahogy ilyenkor a magyari vesztesek mondani szokták
– még nemdemokratikusabb. Eleve többen nem szavaztak, mint amennyien a Szirizára voksoltak!
A magyar baloldal mégsem tiltakozik, nem tüntet, nem kifogásolja a görög
választások antidemokratikusságát.
Koalíciókényszer ide vagy oda,
valahogy nem kezdtek el pattogni a Fidesz többségét kritizáló magyar balosok
azon, hogy a Szirizának is osztott győzteskompenzációt a görög választási
rendszer – ezek szerint a győzteskompenzáció mégiscsak demokratikus dolog,
illetve mégsem csak a Fidesznek kedvez. Utóbbira egyértelmű bizonyíték, hogy a
győzteskompenzáció ellenére a Fidesznek egy mandátuma nem keletkezett a görög
választásokon. Ahogy igaz ez az egy forduló esetére is, hiszen a görögök csak
egy vasárnapot szánnak rá a szavazásra, ami olyan fárasztó, hogy az iskolai
nebulóknak négy nap szünet jár utána – pedig ők nem is szavaznak. Sőt, azt sem
vetették itthon Alexisz Ciprasz szemére, hogy putyinista – márpedig
az.
Most se lett könnyebb a magyari
ballerek élete…