A gyurcsányi szakácskönyv után
második helyre látszik fölzárkózni a bulvárbalos média karácsonyi
nácitempózása, amely most a New York Times internetes oldaláról vicsorog reánk.
December 24-én ugyanis közzé tétetett egy mély (SIC!) kérdőív, amely a magyarországi
zsidóüldözést monitorozná napjainkban, bárki kitöltheti. Hehe, vagy ajjaj?
Mindenesetre töltött káposzta-gőzös elmével sem igen tudtunk rájönni, hogy mire
kellett ez, ugye, hacsak nem arra, hogy néhány zsebnáci így Karácsony táján is
zsidózhasson egy jót. Ugye. Meg megy még néhány dafke-szavazat jövőre a
Jobbiknak emiatt a tikkelő szemű kerkóktól (értsd: keresztény-konzervatív - a szerk.), akik teljes joggal érzik úgy, hogy
hihetetlen primitív módon - akárcsak valami szarba - úgy tenyerelt a NYT a magyar
Karácsonyba.
Nálunk Európában az ilyen NYT-os
leleményt un. ostoba faragatlanságnak nevezik, vagy gátlástalan heccelgetésnek.
Jó alkalom lenne egy kis chemtrail szintű összeesküvés-elmélet kiokoskodására,
hogy ugyan miért volt fontos éppen Karácsony napján ez a kicsi, kelet-európai
ország. Csak hát az a helyzet, hogy az általunk vélelmezett felbujtók vicces
paprikajancsik, így rögtön az jutna eszünkbe, lehet, hogy Kertész Náci bácsi
végre megtanulta azt az egy angol szót, hogy HELP, és decemberben beüldözte
magát a NYT szerkesztőségébe. Csak előtte még tanácsot kért Vastaghbőry
Máriától, hogyan kell csöppet sem irányított kérdéseket összeállítani, mint
például ezt a zseniálisat: „Elköltözött Magyarországról, vagy fontolgatta az
elköltözést az antiszemitizmus miatt? Ha igen, kérem, fejtse ki az ezzel kapcsolatos
élményeit.” (Ha nem, akkor fogja be a pofáját, mert Ön egy másik valóságban él,
mint amiben mi hiszünk!)
Jó alkalom lenne ez egy kis
zsigeri indulatra, csak hát nálunk Karácsony van. Nem, nem a coca-cola ünnepe,
amikoron vásárolni kell, hanem a szereteté. És ilyenkor a mákos bejgli elnyomja
bennünk a szittya indulatot. Ezért a kiérdemesült NYT szerkesztőségének pusztán
szelíd szavakkal javasolnánk, hogy miközben elkezdik fogalmazni a bocsánatkérő
levelet Magyarországnak, lapozzák fel a szótárt a faragatlan, ostoba, daróc
szavaknál, és tartsanak önvizsgálatot. Közben pedig, akár kérdőív formájában
is, ha úgy jobb, próbálják megfogalmazni, kik és honnan küldik nekünk a
kellemetlenkedést.
Mondjuk így:
- Belesírt–e
ön a kólájába az amerikai lelkiismeret csírájának szurkálódásától, amikor a
Komornyik című filmet végignézte, ahol a fekete bőrűek amerikai létét több száz
év koncentrációs tábornak nevezték?
- Elgondolkodott–e
Ön azon, hogy olyan országban él, amely történelmét egy módszeres (bőrszín, faj
alapú) népirtással indította, az indiánok számára még a koncentrációs tábor
intézményét sem létrehozva, néhány évi plusz tengődés lehetőségéért? Tudta–e
Ön, hogy ehhez kitűnő ideológiát talált ki az amerikai alapítású Mormon egyház,
akik szerint a nem fehér bőrűeket egyszerűen csak a sátán tojta, nem
tekinthetőek embernek? És, hogy ez az egyház még mindig nem bírálta felül a
nézeteit és nem kért elnézést? Persze egész Amerika sem...
- Mi
a véleménye arról, hogy az Amerikában még föllelhető indiánok összes valamire
való nemzeti ünnepe nagyszerű alkalom lehet egy kis tömeges öngyilkosságra,
mert egy olyan képmutató országban kell élniük, ahol most fényképezőgéppel
jönnek látogatni azok, akiknek az ősei azelőtt puskával?
- Belegondolt–e
Ön abba, hogy a módszeres népirtás után az ország gazdaságát betelepített
rabszolgák több száz évi munkájával alapozták meg, nem mellesleg az ország
jelenleg befolyásos potentátjainak vagyonát is?
- Végiggondolta–e
Ön, hogy ezt azzal sem lehetne jóvátenni, ha a fekete bőrűek maximális ellátás
mellett több száz év alatt porig romolhatnák az országot, majd a fehérek
visszatelepítenék az erdőket, amiket kivágtak, és a bölényeket, amiket kilőttek,
majd indiánokkal népesítenék be újra a kontinenst, mert túl sok idő telt már el
azóta és túl sok volt a halott…
- Hogyan
számol el Ön a lelkiismeretével, hogy a feketemunka (nem szóvicc) mellett az
ország tudását a háború után vásárolt német náci tudósok gazdagították?
- Mit
gondol Ön arról, hogy miközben más országban kutatja ki a vélelmezett zsidóüldözést,
Önöknél nincs Kiírtottuk-Az-Indiánokat-Bocs-Nap, meg
Halálra-Dolgoztattuk-A-Niggerjeinket-Sajnáljuk-Nap, nem úgy, mint
Magyarországon, ahol a kommunizmus és a náci ideológia áldozatául esett
halottakról évről évre megemlékezünk?
- Mit
gondol Ön arról, hogy a NYT kitűnő írásai mellett az összes náci szenny
Amerikából özönlik az interneten át Európába, mert a szerverek bizony
Amerikában vannak (lsd. kurucinfó pl.)?
- Elgondolkodott
-e már azon, hogy Önök és gyermekeik a közismerten antiszemita Disney
gyermekfilmjein cseperedtek föl, és hogy milyen hatással lehetett az Önök és
gyermekeik személyiségének kifejlődésére az a Mickey egér, aki a színesbőrűek
kifigurázására született meg, s csak később változott édi-bédi egérkévé?
Mondjuk ennyi kérdés elég is lesz
egyelőre. A NYT egész kérdésföltevésének mindenesetre tényleg csak néhány
felbaszott agyú kerkó lesz az eredménye, akiknek szájából félig bejgli lóg elő,
mellette porcukros nyál csordogál, aztán a bárgyú vigyort lassan fölváltja a ha
még ma sem tudtok békén hagyni, akkor tudjátok mit… Dafkejobbik. Nem tudom, mi
volt a célja a NYT-nak, de a hazai zsidóságot biztos nem kérdezték meg. Mert
akkor el lett volna magyarázva a nyújorkiaknak, hogy bazdmeg, itthon most a
szeretetet ünneplik a népek, amire meg ti készültök, az parasztság. Nőjetek már
föl!