Egészen biztos, hogy ennél
szórakoztatóbb politikai habverés már nem lesz a nyáron.
Valahol sejthető volt, hogy
Pásztor Albert miskolci „végrevalakikimondja”
ex-rendőrfőkapitány polgármester-jelölti megnevezése felkúszik a politikai
slágerlista tetejére. Nem is érdemtelenül. Gyuriferiről, aki nyilván
kitalálta az egészet, azt tartják tisztelői, gyűlölői egyaránt, hogy
kiemelkedő intellektusa mellett nem kevés szociópata vonással is bír. Magától
nem képes különbséget tenni helyes és helytelen, jó és rossz között. Pásztor
Albert megnevezése bőven beleillik ebbe a sormintába, mert minő meglepetés,
megint minden róluk – pontosabban fogalmazva – róla szól.
És ugye ez a legfontosabb…
A választási eredmények kicsit
nyögvenyelős elemezgetése során a baloldalon az egyik újszerű megállapítás,
szembenézés az volt, miszerint a szocialistáknak egyszerűen nincs mondanivalója
a körúton kívül élők számára. A lecsúszott elszegényedett vidéken, a sokszor teljesen
antiszociális életmódot folytató nyomortelepiek közvetlen szomszédságában
élőknek az európai értelemben vett
politizálás kb. annyira fontos, mint nekünk a tibeti meleg bálnákért
történő napi szintű aggódás. Semennyire. Persze aztán a Mesterházy-féle MSZP hozta
a szokásos teszetosza formáját, felfigyeltek a problémára, majd inkább teljes
tisztújítást rendeltek el, nehogy bármi értelmessel kelljen leterhelniük a
szervezetüket.
Gyuriferi meg közben figyelt,
látott és lépett. És a baloldalon győzött. Mert az egész történet
tulajdonképpen semmi másról nem szól, mint Észak-Magyarország
visszahódításáról.
Pásztor Albert ideális jobbikos
jelölt lehetett volna. Rendpárti és rasszista. Mert mondhat bárki bármit, aki
kettő percet beszélt valaha az életében egy rendőrrel, az tisztában van vele,
hogy jelentős részük egyszerűen rühelli a cigányokat. Felesleges hozzá a TASZ
videóit nézegetni az Indexen,
ahol szemfülesen kiderítik, hogy ugyanazon a bringával tesztköröket futó jólöltözött aktivistát nem állítja ki a forgalomból a rendőr, de kettő perccel
később a helyi cigány meg is kapja a bírságot, mert hiányzott a csengő, és a
fényvisszaverő a pedálról. Közismert tény.
Ennek a rendőrségi hozzáállásnak
kifogástalan megjelenítője Pásztor Albert, és bizony a miskolciaknak egyet is
értenek a mondanivalójával. És nem csak a miskolciak. Budapesten kívül talán
mindenki. Forgács István írta a Mandarinon:
„Évek óta várom, hogy
leírhassam, és ne csak lakossági fórumokon mondhassam el: a klasszikusnak
tekinthető baloldali szavazók is legalább annyira előítéletesek a cigányokkal
szemben, mint az általuk gyűlölt jobboldaliak; sőt, egyes részein az országnak
sokkal szélsőségesebben, sokkal durvábban nyilatkoznak róluk.”
Csak ugye eddig a baloldal volt
az, aki minden hatalmi számítás, és olcsó népszerűségre való törekvés helyett
(legalábbis a saját önképük ez volt) kiálltak az úgynevezett európai értékekért
– bármik is legyenek azok. Nos,
innentől ennek vége.
Oda a felsőbbrendűség...
Mától egyetlen egy libnyaf megmondóember
sem rasszistázhat, nem mucsaizhatja többet a jobboldalt, nem vádolhat senkit
bűnös összekacsintással, félrenézéssel. A baloldal, jelesül annak második
legerősebb pártja, a Demokratikus Koalíció, gesztusokat
tesz a rasszistáknak. Szavazatokért. Hatalomért.
Észak-Magyarországon a Fidesz, a
Jobbik, és a baloldal gyakorlatilag fej-fej mellett végzett. Sőt, a baloldalnak
sikerült az egyik miskolci egyéni választókörzetet is hoznia. Ha emellé még az
eddig kizárólag a szélsőjobbon használt toposzokat is hozzá tudják ragasztani,
akkor ott nyerni fognak.
A győzelmet meg nem kell
magyarázni?
