„Péntek és szombat éjjel is
fokozott rendőrségi ellenőrzés lesz Újpesten, írja a Police.hu. A razziák miatt
igazoltatásokra kell számítani, illetve arra, hogy a rendőrök átvizsgálják a
gyanús elemek ruháját, autóját” - írta pénteken rendőrségi közleményre hivatkozva
az Index.
Faszagányos, a gyanús elemeket
valóban jó dolog kiszűrni, meg a hétköznapi állampolgár biztonságérzetét – mink
is azok vagyunk, tudjuk – növeli, ha látja, hogy az ő életét megkeserítő
pitizőket cseszteti a rendőr – az persze már nem tetszik neki – tudjuk, mink is
hétköznapi állampolgárok vagyunk – ha az ő maszekolása felől érdeklődnek a
közegek.
Lehet, hogy jobb lenne, ha a
hétköznapi állampolgár nem feltétlen a biztos uraktól várná a piti eladók, fű
alatt csencselők és hamis árut eladók lekapcsolását, hanem megtanulná kiszűrni
saját maga ezeket, valamint megértené, hogy az olcsó és a minőségi az két olyan
dolog, ami nem találkozik – soha. Az olcsó fogás szar fogás. Nem kell megvenni.
Emellett tiszteletre méltó
rendőri erőfeszítések ide vagy oda, meg kell állapítanunk, hogy felénk az
orbáni kommunistátlanítás, bírói nyugdíjazások, brüsszeli csörték,
médiagründolások ide vagy oda, még nem mindig nem járt teljes sikerrel. Pintér
Sándor sem tudta - ezt a felettébb kedvünkre való programot - átverni a
tisztelt rendészeti testületen, legalábbis ami a mentalitást illeti, biztos
nem. Nem mintha a rendőrnek jópofizni kellene az állampolgárokkal, nem.
Kiképezzük a sok rendőrt, hogy az
utolsó, cigánysoros faluban is két hét alatt rendet tudjon tenni, van neki
harcművészeti képzettsége, hogy ha százan jönnek ellene is, Batman legyen. Meg
jogi paragrafustár a fejében, hogy a jogait emlegető állampolgárnak válaszolni
tudjon, meg még sok minden más, oszt a sok közrendőr szellemi tudása ott hever
a parlagon, azon a parlagon, amire a szellemi favágásban kidőlő fák borulnak
rája. A szellemi favágás keretében ugyanis körülbelül azt kell csinálnia, hogy
értelmes bűnüldözési meló helyett teljesítenie kell a napi kvótát, például az
országúton le kell kapcsolnia napi tíz autót.
A sokat emlegetett boldog
napnyugaton akkor kapcsolnak le egy autót, ha kacsázik. Vagy ha kétszer
annyival megy, mint a sebességhatár, és nincs rajta sziréna. Esetleg ha még
száz méterrel utána is érezhető a nemrég elfogyasztott, tetemes mennyiségű
rövidital illata. Itthon meg találomra intik le a kocsitulaj úrvezető
állampolgárokat, hogy kilegyen a napi kvóta, a napi ötven fokban is. A valódi
meló meg várhat. Nos, hát ezt éppen rendőrművészeti főiskolásokkal is
elvégeztethetnék nyári gyakorlat keretében, nem nehéz megtanulni. Vagy önkéntes
házmesterekkel, hogy visszajöjjön valami konkrét is a múltból…
Körülbelül ezzel egyenértékű az,
amikor valami munkásőrfajzat feljelenti a pincében vagy a szomszédban, esetleg
a két hegycsúccsal odébb mulató, rendetlen fiatalságot, merthogy csendháborítás
ténye forog fenn, s ilyenkor rendőri intézkedést kell foganatosítani. Ez persze
legalább annyira a munkásőr-mentalitású feljelentősdit játszó illetők bűne is,
mivelhogy ha egyszer már felvették a telefont, a közeg kénytelen eszközölni és
foganatosítani, habár itt is vannak problémák, de erről majd másik alkalommal.
Mindenesetre a
mennyiségre-találomra igazoltatós megoldás igazi komenista megoldás, amolyan
„mennyiségből lesz a minőség” alapon, hátha véletlen le sikerül akasztani pár
szabálytalant, oszt meggazdagszunk azokon, amúgy testületileg.
Kissé időigényes
és bizonytalan, mit ne mondjak, más megoldás után kellene nézni.
