A liberális államról és a várható hisztiről

Nos, ma el lett temetve a demokrácia, közlöm. Ez lesz holnaptól, készüljünk fel. Szól a a Kaiju, és hamarosan kezdődik is a nyárvég aktuális kulturkampf-ütközete, amiben természetesen mi sem maradhatunk majd szótlanok. Vezérlő Fejedelmünk megmondta ugyanis Tusványoson: az újmagyar állam nem liberális. Várhatott volna még pár hetet ezzel, mert mi, hipsterré lett Tutkó-bloggerek eléggé hozzászoktunk a karib-tengeri üdüléshez, ahol a lenyúlt dollárjaink számolgatásával töltöttük korrupt kormány-nyalonci szabadságunkat, távol a vezér ülepétől, amit nyalni születtünk. De a vezér, ha szól, mi megyünk. Ezért kaptuk a toronyházat is.

Tehát borítékolható, hogy a véleményvezérek szerint Orbán Viktor egy tücsökciripelős nyári estén, Erdélyben, tarkón lőtte a demokráciát. Gulyás Marcika már biztos vagdossa is ki kartonpapírból a norvégmintás voodoobabákat legújabb művészi performanszához, Tóta W. meg Szilylacika szívják már a bögyüket felfelé, hogy na akkor most ők megmondják mi is a liberális gyönyör, és mi az orbánputyinista pokol. Azonban a magyar ellenzék reakciója Orbán beszédére többet fog mondani a baloldal szellemi állapotáról, semmint arról, hogy Orbán Viktor szavainak mi is a mély üzenete. Számukra ugyanis a demokrácia és az ő saját értelmezési halmazuk megegyezik, csakúgy mint a liberalizmus és a demokrácia is azonos értelmű szavak. Minden tehát, ami rajtuk kívül van, az nem is létezik, vagy csak úgy, mint elpusztítandó, eltakarítandó szörnyűség, maga a Halál. Ez a Kettős Mércéjük alapja, így ha egy konzervatív miniszterelnök a „nem-liberális államberendezkedés” témájában nyilatkozik egy szabad-egyetemen, rögvest jönnek is a csattogós bakancsaikkal, meg a hisztérikus rettegéssel, vagy ami ennél is rosszabb, a kioktatós észosztással, aminek elméleti alapját kb. egy reklámfilm szövegkönyve simán kifejezi.

Jönnek azonnal ezzel a már tényleg iszonyat unalmas Putyinozással, aminél szánalmasabb már csak a „fasiszta reakciózás” lenne, de nem féltem a DK-s terrorosztagot, hogy valami Galamusos szennylapban megérkezzen a „demokrácia alapjainak lebontása, és fasiszta állam építése” szöveg. Szerintem mire ez az írás kijön a Téblogra, már ott fogja magát hergelni ezeken a szövegeken a jobboldali B-közép, hüledezve, hogy még mindig mennyi hülye komcsi van. 25 évvel a reóendszerváltás után. 16 százalék amúgy, megmondta az Ipsos, rájuk gyúr a Feri. Node leszámítva, hogy a szokásos teljesen ostoba és semmitmondó önhergelésen túl nem fogunk kapni valódi értelmes kontentet, 

vázoljuk fel mi magunknak, hogy mi is az, amire Orbán gondolhatott, mi jelenthetné ennek a vitának a valódi magját!

Kezdjük az elején. Amikor 1945-ben Hitler bácsi ráharapott a ciánra, az is eldőlt Európában, hogy azok a korai modern, liberális demokráciák, illetve „állam-berendezkedések” amik a háború előtt voltak, nem működőképesek Európában. Az 1930-as években ugyanis Európa szerte az általa is említett „liberális államok” voltak mindenütt, melyek – a mostanihoz hasonlóan – képtelenek voltak megvédeni polgáraikat a rájuk fenekedő veszélytől, a fasizmustól. A Harmadik Köztársaság belső tehetetlensége például Franciaországot olyannyira legyengítette, hogy azt a „liberális mintaállamot” Hitler serege egy év alatt teljesen szét is verte, hisz nem volt képes megállítani a Blitzkrieget. A másik liberális mintaállamot korábban szintén maga Hitler zúzta szét: ez volt a weimari köztársaság, melynek a liberalizmusa vezetett oda, hogy a szavazatok 32 százalékával Hitler nem hogy kétharmadolt, hanem egy-egyedelt, és elkezdte kedves működését. 

A liberálisok persze ezekben a vitákban mindig Amerikával szoktak jönni, mint az első és utolsó „bezzeg-liberális állammal” és a 444.hu is ugye Soros György és az amcsik zsebéből szívja magába ezt a szabadságeszményt, tehát nyilván arra fognak célozni, hogy Orbán nem 100 évvel ezelőtti, európai állapotokra utalt. Pedig részben igen: ugyanis a háború utáni „konzervatív szociális piacgazdaságok” megszületésében éppen az a felismerés vezette, Orbán saját bevallása szerint is szellemi elődeinek tekinthető nagy európai államférfiakat, hogy egy olyan konzervatív-szociális európai államformát hozzanak létre, ami MEGVÉDI polgárait azoktól a veszélyektől, amit a „laissez-faire” liberalizmus jelent ezen a kontinensen. Éppen az újabb – pár hónapja még nagyon hájpolt - „fékek és egyensúlyok” végett jött létre a szintén imádatnak örvendő Európai Unió is, a nagy, „liberális államokat leromboló” konzervatív államférfiak szerződései, gondolatai révén. 

Orbán tehát arra célzott, ami amúgy történelmi tény, hogy miután a rendszerváltás révén csupán egy „liberális” de nem keresztény-szociális államra futotta, így az új Alaptörvénybe már ennek, az Európa szerencsés felén 70 éve felépülő konzervatív, munkaalapú társadalomnak egy új verzióját foglalták bele és teremtik meg a dupla kétharmad révén. Itt is van történelmi előkép, ugyanis hasonló felhatalmazással, az egyébiránt az akkori baloldal által szintén lefasisztázott, az eurobaloldal születésének tekinthető ’68-as eseményekkel megingatni szándékozott Charles De Gaulle rendelkezett Franciaországban az ötvenes-hatvanas évek fordulóján ilyennel, és hozta létre az Ötödik Köztársaságot, ami megszüntette a francia „liberális államot”, hogy egy hatékonyan kormányozható „konzervatív” államszervezettel helyettesítse. 

Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne Franciaország jól működő plurális demokrácia (Orbán erre is célzott) és franciák egész jól elvannak a De Gaulle által megteremtett Ötödik Köztársaságban, szóval elvi akadálya nincs annak, hogy ebben a „nem liberális természetű” államban akár olyan huncutságok is megtehetőek legyenek idővel, mint amilyen a melegházasság intézményének bevezetése volt pár hónapja. Ahogyan a minden „konzervatív államok” mintájának számító Angliában is van ilyen intézmény. Ugye mondani se kell: a liberális állam eszménye, és a liberális kormányzás, liberális eszmék hirdetése, megvalósítása, politikai érvényesítése még csak nincsenek is köszönő viszonyban, tehát a baloldali kommentárok 90 százalékát, mely erről szól, spam-szűrőre lehet tenni innentől, hiszen Orbán eleve egy szót sem szólt eme eszményekről, hanem végig az állam rendjéről, karakteréről és szerepéről beszélt.

Térjünk tehát vissza ehhez a liberális állameszményhez, ami ellen Orbán ma felszólalt, s melynek egyetlen propagátora a valóságban Amerika, amelyik egy másik kontinensen, másik történelmi tapasztalattal, ugyanakkor elég nagy erőkkel tolja a világban ezt az „éjjeliőr állam” dolgot. Kapaszkodjunk most azonban meg: azon belül is főleg a konzervatív, republikánus Amerika áll ezen berendezkedés mellett, hisz az amerikai „liberálisok”, az ottani baloldal épp most „bontja le” az amerikai liberális államot a republikánusok legnagyobb hisztije közepette, és vezet be olyan példátlan „kommunista” piramisjátékot, mint a társadalombiztosítás és az állami nyugdíj. A republikánusok meg vannak őrülve attól, hogy az állam „beleszóljon” az egyén ügyeibe, és „pénzpocsékoló programok százait” indítsa, melyben olyan horrorisztikus dolgok fordulnak elő, hogy diszkriminatív módon az állam csak feketéknek ad ösztöndíjat, és „adminisztratív eszközökkel” segíti a spanyolajkú lakosságot! Hallottak már ilyet? Olyan elképesztő ötletei is vannak az Obama-adminisztrációnak, mint a pénzügyi szervezetek extra profitjának megadóztatása, de itt abba is hagyom, mielőtt a „liberális amerikai állam alapjait megborító, az Alapító Atyák demokráciáját felszámoló, kommunista étatista szörnyűség”, azaz a baloldali, liberális Obama-adminisztráció további gaztetteitől agyvérzésben hullik el a kánikulába amúgy is kifáradt baloldali értelmiségi társulat.

Az úgynevezett „liberális állam” ugyanis, melyből az egyetlen volt eddig is Amerika, már saját hazájában is recseg-ropog, s a jelenlegi, a hazai baloldallal elvileg szimpatizáló vezetés épp szociális irányba igyekszik azt tolni. Egy jóval gondoskodóbb Amerikáról álmodik, mintsem arról a fajta „liberális államról” ahol 3 millió ember a sufniban varrja be a nyílt sebeit, amit bootlegelt whiskey-vel fertőtlenít, mert nincs biztosítása, és amely Magyarországon is adósrabszolgaságot, kiszolgáltatottságot és a szociális olló hihetetlen szétnyílását okozta, bebetonozva a felső tízezer politikai-gazdasági uralmát a többség felett. Épp azok által módosul a „liberális állam” Amerikában szociális, közösségi irányba, tehát abba az irányba, amit Orbán is követ, akik most dollármilliókat tolnak a magyar „baloldal” szellemi holdudvarába, és abba, hogy lehetőleg ez a holdudvar Orbán beszédének valódi tartalmát kikerülve nyomathassa az elnyomott melegek és zsidók, és a Putyin rendőrállama dumát. Nem féltem őket, hogy ezt fogják tenni. Ami meg Orbán „munka alapú új államberendezkedését” jelenti, szerintem Németország vagy Anglia egyáltalán nem annyira szar helyek, hogy egy ilyen fajta állam révén ne tudnánk jobb eredményeket elérni, mint egy, a történelem szemétdombjára dobott későmodern képződménnyel, ami már ott se működik, ahol kitalálták. Tehát Vezérünk, vezess minket tovább. Nyalintás megvolt, megyünk vissza Pirézzel a Margharitáinkhoz….