Év végén, újév elején mindenki
teljesen értelmetlen összefoglalókat készített, vagy értelmetlen elvárásokat
fogalmazott meg arról, hogy milyen európai értelemben vett pártokat szeretne
jövőre, akikre tisztább lelkiismerettel tenné a voksot, amint ahogyan Pokahontasz
ismerkedett a jamestowni srácokkal. Meg ilyenkor egyébként sem történik semmi,
ha meg sikerült tavaly két jó poént kitalálni, azt ismét el lehet lőni.
Elegánsan kerültük a zsánert idáig, de ennek legkevésbé sem a magasra tett
mércénk az oka, hanem pusztán az, hogy nem voltunk listakészítő állapotban.
Dobpergés és következzék a picit formabontó tutilista 2013 legjeiről!
Az év babszeme a seggben:
Hallgatói Hálózat túlárazott egyetemistái hosszan elhúzódó szereptévesztésben. A
tavalyi évet januártól decemberig végignyüzsögték. Nem volt olyan téma, amiben
nem szerveztek volna pártucat fős tüntetést. Csizma, hangya – magyarázta Nick
Fury Lokinak. Babszem, segg – mondom én.
Az év tudományos zsurnalizmusa: Az „Orbán-rencer”,
mint valami létező dologként történő szerepeltetése elemzésekben. Újságíróktól
és politikusoktól még elfogadható, mert ők a havi bérszámfejtő papírral
igazolják, hogy mindenhez ostobák, de a magukat komoly elemzőnek tartó, a
TV-ben magyarázó beszélő fejektől fajsúlyos hiba. Orbán-rendszer, mint olyan
nem létezik. Semmi olyan jelentős változás nem történt a közjogi
berendezkedésünkben, ami igazolná a használatát. Politológus-facepalm. Publicus
Intézet és a hasonló másodvonalas, egyetemen már összehasonlító alkotmányjog
helyett Alinskyre izguló kisköcsögök kreálmánya.
Az év ízléstelensége: Beteg
gyermekek vs. stadionok kontent. A 2014-es költségvetésben sikerült körülbelül
másfél völgyhídnyit elkülöníteni a stadionrekonstrukcióra, de mégis emiatt nem
jutott semmire 2010-től kezdve a balliberált nyafogók szerint. Pető intézetes
srácokkal kampányolni tényleg gyomor kérdése. És emelem kalapom Ertsey Katalin
előtt, aki inkább nem lesz többet képviselő, mint hogy ezzel szerezzen magának szavazatokat.
Erősen felfele lóg ki ő az ellenzékből.
Az év ördögi köre: Progresszív
adó melletti pörgés: Progresszív adó mögé sorakozik a politika elit azon része,
aki addig szereti mások javait osztogatni, amíg az el nem fogy. Akkor aztán
hitelt vesznek fel. Ha az is elfogy, akkor elbuknak egy választást, vagy
elengednek egy rendszerváltoztatást, hogy jöhessen egy jobber romeltakarító
brigád, akiket közben végig lehet cipőzni szociális demagógiával, hátha vissza
tudnak kapaszkodni a hatalomba, miután ismét van mit elosztogatni.
Az év szadista gore-ja: A frissen
felfedezett hajléktalan-szerelem. Mindenkinek
joga van a híd alatt megfagyni! Ez még rendben is van, de emberségből
inkább próbáljuk meg hajléktalan-szállókra terelni őket. Akár akaratuk ellenére
is. Mindenkinek jobb, ha nem kell oszló hullákat kerülgetni az aluljáróban.
Valóság vs. ideológia bossfight.
Az év kurvaanyázása: A Nemzeti Bagóshoppok
miatt Lázár János jóval az ellenzék szavazóbázisának aránya felett csuklott az
idén…
Az év fantazmagóriája: Horváth
András és az „ezermilliárdos csalás”. Egy összeesküvés-elmélet, amit
félkegyelmű politikusok és újságírók fújnak egyre nagyobbra. A matematika
halála. Nulla konkrétum, kizárólag hitvita. Kicsit
savanyú, kicsit sárga, de akkor is csak egy CITROM!
Az év ottsevoltamja: Mikor a szoborinzultálásba
forduló nyugger vérmeneten megmutatták, hogy a Hallgatói Hálózatnál is lehet
mélyebbre menni, de a Bajnai ott se volt. Vagy csak kicsit. Előtte ment. Vagy
mögötte a járdán. Elítéli. Dopeman nem. Dopeman elítéli Bajnait. Mi csak
hátradőlünk, és kérünk valami alkoholost.
Az év koalíciója: Egyetlen nemzetközi versenyzőnk az arab világban tökéletesen idétlenül mozgó nyugati bulvárzsurnalizmus vágyálma, az Arab Tavasz névre hallgató pogromsorozat, olyan teljesen elképesztő eredményekkel, mint például amikor a szír rezsim ellen vállvetve küzd az Egyesült Államok és az Al-Kaida. Kár volt ebbe belekezdeni, de legfőképpen kár volt érte lelkesedni.
Az év facepalmja: Rezsicsökkentők
és az ellenzői. Én is érzem, hogy ez az egész rezsicsökkentés kicsit túl van
már pörgetve. Gyakorlatilag mást sem hallani egy fideszestől, ha felbukkan az
orra előtt egy mikrofon. De az ellenzéki reakciók még szánalmasabbak, ezekből
is kitűnnek az Együtt-PM-es kretének, akik szerint azért nem fog Mari néni 3
milláért ablakot cserélni, mert most nincs rákényszerítve az évente megspórolt
30 ezer miatt. Vagy a szocialista elmebetegek, akik szerint ezzel a kormány a
leggazdagabbaknak kedvezett megint. Olcsóbban
fűtik az uszodát. Osztálytársadalom reloaded. Vannak a szegínyek, akiknek
pínzt kell adjon a zállam és vannak az uszodások.