A cím félrevezető, ugyanis nem egy témát ölel fel, hanem
rögtön hármat. Mégis sikerült grammatikailag értelmes mondatba pakolni a
címszavakat, ami egyszerre a bloggerkedő kisállatok és a közoktatás sikere. Elnézést kívánok. És azért három téma
egy cikkben, mert egyik sem annyira eget rengető, hogy külön posztban
emlékezzünk meg róluk, viszont mindnek van némi tanulsága. Nézzük őket sorban.
Hollywood rasszista, mondá az Index
(egyik aloldala, a Cinematrix). Fújj, fújj, mondá az
antirasszista. Hogy mit tanultunk ebből a cikkből, azt majd később,
előbb némi jó tanács a szerzőnek és úgy az Indexnek általában.
Ha valami olyasmiről írtok, amiben még véletlenül van is némi
igazságotok, felesleges a csúsztatás, mint érveléstechnikai
bodicsek eszközéhez nyúlnotok, mert egyrészt visszaszáll rátok
és titeket hiteltelenít, másrészt pedig... másrészt pedig...
felesleges. Csak hogy egy példát mondjak, amikor számba veszitek a
mérvadó hollywoodi színes bőrű színészeket, egy elkeserítően
rövid lista jön össze. Eddie
Murphy, Denzel Washington, Will Smith és Martin Lawrence. Így
leírva tényleg durva. Én viszont azt nem értem, hogy ha később
sikerül szóba hozni őket, akkor miért nem lehetett a listához
biggyeszteni Morgan Freemant, Forest Whitakert vagy például Samuel L
Jacksont? És ezek csak azok a nevek, akik 5 másodperc alatt eszembe
jutottak anélkül, hogy beírtam volna a keresőbe, hogy "menő
nigga' színészek". Velük együtt is rövid lenne a lista,
szóval tényleg nem értem, miért kellett kihagyni őket., Ja, mert
így még hatásosabb. Van még ilyen a cikkben, de most lusta
vagyok. Ami viszont sokkal fontosabb, az az, hogy miért is mellőzi
Hollywood a színes bőrű színészeket: mert a piac rasszista
(igen, a világ filmpiaca: Amerika, Európa, Ázsia, mindenki!), és
ők csak a kereslet igényeit elégítik ki. (Részletkérdésnek
tűnik, de ha a kereslet miatt rasszista a filmes kínálat, akkor az
miért is az azt kielégítők a rasszisták?). Ízlelgessük még:
mindenki! Nem csak mi, magyarok, ahogy azt évtizedek óta sulykolják belénk a ballibbancsok, hanem mindenki. Éreztük ezt eddig is,
mármint hogy nem vagyunk alávalóbbak senkinél (legalábbis
ebben), de köszönjük a bizonyosságot.
A
másik téma, hogy Hidasi Judit egy ideig miért nem szül. Maga a
sztori annyi, hogy áldatlanok az állapotok a magyar szülészeteken,
ha nem tejel (Itt most a hálapénzre gondolok, nem Judit személyes
problémájára. Azon több okból nem viccelődök.) az ember lánya.
Akinek szült ismerőse/rokona/felesége/barátnője/azonos nemű
élettársa/stb. az elmúlt két évtizedben, annak nem kell bemutatni
ezt. Mindannyian tudjuk, hogy ez a sok évtized
egészségügy-politikájának csődje. Lehet ujjal mutogatni
jobbra-balra, de felesleges, mert mindenkinek van vaj a füle mögött.
(kivéve a Jobbikot, de ellenzékből nem is lehet elkúrni).
Százával lehet ilyen történeteket olvasni a neten, főleg mivel a
kismamák egy jelentős szeletet szakítanak a magyar blogszférából
végtelen számú babás portállal. Ami miatt mégis
címlapot ért a cikk az Indexnél, az egy mondat és egy sugalmazás:
"Utóbb
ez ügyben vitatkoztam össze egy fociszurkoló barátommal:
szerintem a kórházakban rendet rakni egy kicsit aktuálisabb lenne,
mint egy új stadion építése."
és "A
kormány szeretné, ha több gyerek születne. Én most egy darabig
nem szülök."
Igen, ennyi elég, hogy egy cikk Index címlapra kerüljön a nlcafé
baba-mama rovata helyett. A stadionellenes populista hülyeségről
már volt szó nálunk. És az elmúlt 25 év hibáit toljuk a
kormányra trükk sem új (Vivre le protest-hangulat!). Viszont
kedves Index! Ha épp az egészségügy alul finanszírozottságával támadjátok a kormányt, akkor azt a cikket ne szerepeltessétek
címlapon azzal a hírrel, hogy idén 18,2 milliárd Forinttöbbletforrás jut az ágazatra! Öngól a legszebb fajtából.
A
harmadik téma pedig az ellenzék főbohóca, Fletó legújabb
kijelentésével. "A
Demokratikus Koalíció elnöke szerint ha valamikor meg kell vívni
az eredeti értelemben vett kulturkampfot, akkor annak itt az ideje,
mert az a gondolkodás, amelyet a keresztény-konzervatív világ
közvetít, szemben áll mindazzal, amit a felvilágosodás óta a
szabadelvűek és a baloldaliak közvetítenek."
- írja a HVG, mi meg csak nézünk elkerekedett szemekkel. Abban
ugyan egyetértünk, hogy a keresztény-konzervatív gondolkodás
tényleg "szemben
áll mindazzal, amit a felvilágosodás óta a szabadelvűek és a
baloldaliak közvetítenek", de a szabadelvűek és a baloldaliak a normalitással és a valósággal is ugyanilyen vérre menő küzdelmet folytatnak. Viszont most
hagyjuk is az eszmetörténeti vitát. Ami érdekesebb az az "eredeti
értelemben vett kulturkampf" kijelentés Gyuriferitől. Ezt nem
tudjuk hová tenni. Ez a marha a XXI. században még mindig a
polgári házasság bevezetéséért küzd, ki akarja szorítani a
politikai hatalomból az egyébként II. vh óta ott sem ülő
klérust vagy szerzetesrendeket akar betiltani? Mert az eredeti
kulturkampf ez volt (a Bismarck név mond valamit?). Egy többször
is bérmálkozótól persze mit is vártunk... Komoly tanulság itt
nincs, csak amit eddig is tudtunk: Gyuriferinél tényleg elmentek
otthonról, csak a villanyt felejtették el lekapcsolni.
