Noha általában a progresszíveknél
divat, ez esetben a polgári oldal
találta meg a Nép Ellenségét: a Keret nevű lakáskocsmát. A Keret persze már
ezer éve működik, és már akkor is lakáskocsmaként működött, amikor nem volt ez a
kiváló nem dohányzók védelméről szóló
törvény. Az égvilágon senkit sem zavart, a lakókat sem, csak a Puritán
Kommandót, amely e kis helyben találta meg a Törvény és Rend kerékkötőjét.
Tegyük világossá már rögtön az
elején: a törvény egy szar. Bennünket ritkán érdekelnek az olyan absztrakt
fejtegetések, hogy az AB hatáskörének megnyirbálásával az obgyektív szabadság és demokrácia mennyiben csorbul, és hogy miben
sérül az Alkotmányosság. De a saját kis mindennapi életünkbe történő külső
beavatkozást rosszul viseljük, mert az nagyon is tapasztalati, nagyon is
konkrét. Miniszterelnök úr nem véletlenül fogalmazta meg, hogy a magyarokat
nehéz kormányozni: a belepofázást nehezen viseli a magyar. Az új
kocsmaszabályozások márpedig afféle privát szovjet bevonulásként
értelmezhetőek. Ha értik, miért nem úgy cselekednek?
Félreértés ne essék, Ordnung muss sein. A törvényeket
betartjuk. Tehát megyünk ki cigizni, miközben a sörünket bent kell hagyni, és
ezzel nyilván nagy örömet okozunk az amúgy oltalom alá tartozó lakóknak, akiket
meg az ilyenkor előforduló hőbörgés, ordibálás zavar. Ezek a csiki-csukik, az
itt ezt csináld, ott amazt történetek nem szólnak másról, mint az állampolgár
baszogatásáról. Így szorgos kurvaanyázások közepette kimegyünk a ciginkkel, bent
hagyjuk a piánkat, remélve, hogy egyik részeg sorstárs sem hugyozik bele,
vagy egyik 90’-ben ragadt punk sem issza meg addig. Szintén sűrű jókívánságok
ismételgetése közepette elvánszorgunk a Lázárboltba, és áldjuk vezetőnk
bölcsességét.
A keménykezű, kegyetlen
diktátoroknál csak egy rosszabb van: az, amelyik a mi érdekünkben tesz mindent.
Minket akar megóvni az extrém sporttól, az unicumtól, meg a pinától. Ez jobbára
liberális-balos divat, de ma ez a korszellem, úgy tűnik, a polgári jobb is ehhez akar igazodni. Mert azt ugye nem vesszük be,
hogy a politikai aktivisták által „tudományos kutatások”-ra keresztelt hoax-ok
eredményeit komolyan kell venni? Hogy a „passzív dohányzás”, a „globális
felmelegedés”, valamint a „spontán dimenziókapuk” ellenében van szükségünk
védelemre? Ahogy a balos, aki oktatási intézménynek tekinti az egész világot,
amiben ő a tantóbácsi, úgy ezek is néhány megszállott agymenéseiről szólnak,
akik saját rögeszméiket akarják másokra kényszeríteni. Ha legközelebb kitüntet
minket a WHO, kezdjünk el aggódni, hogy majd az Amnesty követi őket az emberi
jogok védelméért. Ugye, milyen szar lenne?
Ahogy a Keret esetében sem arról
van szó, hogy ez volt a maradvány-hely, a komcsi-fészek, az illegalitás utolsó
bástyája. Aligha van undorítóbb ennél az őszintétlen kispolgári morális
felháborodásnál (itt dohányoznak!) – nagyjából ahhoz mérhető, amit Teczár
Sziszi művelt (itt csajoznak!). A törvény teljes szigorával sújtson le a Keret
emeletén kótyagosan bagózó szakállas formára, meg a neki házi sört felszolgáló
leányzóra!
Egy neves francia arisztokrata gondolkodó – sűrítve-összefoglalva – ekként minősítette az ún. „középosztályt”:
kicsinyes, középszerű, irigy. A fentiek alapján igaza volt. Erre ugyanis sem az
egyszeri melós, sem a valódi arisztokrata nem képes. A melós a maga
egyszerűségében szemléli a világot, általában szokása békén hagyni másokat (és
ezért cserébe csak ugyanezt várja el), és egy mondatába több bölcsesség szorul,
mint az elit által szarrá képzett értelmiségi százoldalas fejtegetésébe. Az
arisztokrata meg rendelkezik annyi szellemmel, hogy fel tudja fogni, mely
extremitások értékelhetőek és értékesek (jobbára ő maga gyakorolja ezeket), és
melyek ócskák, vagy életmódkísérletek. A közép meg erre a háborgásra képes,
persze ő minimálbérre jelenti be az alkalmazottját, de fennhangon kiabál ama
sört felszolgáló lány ellen.
Persze, igazuk van azoknak, akik
rámutatnak a ballib képmutatására: miközben az ufóaktás Horváth András a hősük, az „illegális” helyet védik. Jó. Nem kéne követni őket. Mikor a libik
most komcsi-nyilas házmesterországról beszélnek, sajnos igazuk van. De nem
abban, amit általában nyökögnek, hogy hát ez is oda vezet, ahová minden. Ez
a típus valóban az ő kispolgár-típusuk. Akikre időtől és tértől függetlenül politikát alapoznak, akiből az első szóra lelkes komcsi-nyilas lesz és lehet velük megváltani a világot.