Egész egyszerűen szardarabnak
érezném magam, ha nem szólalnék meg Paks-ügyben. Ha Gyuriferit azért kritizáltam
korábban, hogy ugyan kitől kérdezte meg, akarjuk-e, hogy kaszinóvilágot
csináljon az országból (droggal, prostikkal meg pénzmosással), akkor az atomról
is szólni kell. Én ugyanis nem emlékszem, hogy ilyenre felhatalmazást adtam
volna a Kormánynak. Merthogy nem is adtam volna…
Én annak a generációnak a tagja
vagyok, aki gyerekként azon a bizonyos tavaszon a salátával együtt kajáltam be
a csernobili hasadóanyagot. Nem is volt olyan kortársam, aki ne küzdött volna
folyamatosan valamilyen légúti megbetegedéssel. Elfelejtettük már, hogy
Európában azon kevés államok közé tartozunk, akiket közvetlenül érintett egy
atomrobbanás. Elfelejtettük ugyanis megbüntetni a felelősöket, akik az átkosban
nem szóltak idejében Csernobilról, és nem tettek semmit utólag sem a lakosság
védelméért és tájékoztatásáért. Csak elhallgattak. Most meg ugye állami
nyugdíj… Ez pont ugyanaz a rutin, hogy a magyar népegészségügy miért szereti
annyira ostorozni az egyszeri embert az életmódjáért, miközben elfelejtkezik
arról, hogy a nép még mindig dolgozza föl a szervezetében az atomot. Vagy, hogy
miért az a sok meddő ember. Azért kérem, mert beszoptunk egy atomrobbanást…
Innentől pedig nem érdekel, hogy
hányadik generációs erőmű, meg milyen biztonságos. Paksra is azt mondják,
közben majdnem felrobbantották néhány éve a franciák a Megyónak köszönhetően.
De erről sem beszélünk, mert ők Csernobil óta remekül értenek az
elhallgatáshoz, mi meg azt hazudjuk magunknak, biztonságos, mert így könnyebb.
Szóval: kérem ez a HUSZONEGYEDIK
SZÁZAD! Nem az atomkorszak! És ebben a században itten merünk kétségbe vonni
dolgokat, amit a tévé bemond. Például, hogy minden nap kell kólát inni, mert a
kóla jó. Azt a kólacég mondja a kóláról. Azt, hogy egyre több energiára van
szükség, az energiacégek mondják. Pedig a kütyüink elvileg egyre kevesebbet
fogyasztanak, és egyre tovább üzemelnek belőle. Folyton azt hallgatjuk, hogy
ötven év és kifogyunk az olajból, gázból, mégis ugyanúgy pazaroljuk. Mert egyre
több energiára van ugye szükség! Mert bevételre van szükség! Az atom meg
biztonságos!
És éppen ez zavar, hogy hol
vannak a politikai válaszok arra, hogy mi lesz itt 50 év múlva. Hogy majd akkor
megint építünk még több atomreaktort. Egy is veszélyes, fél Magyarországot
letarolná, ha felrobbanna. Veszélyes: amivel működik, amikor működik és ami
kigyün belőle a végén. Akkor miért olyan ciki legalább néhány kósza téveteg
lépést tenni az alternatív energia felé. Van olyan, működik is. Csak
elhallgatják.
És végezetül, bár kinő a hátamon
a szőr és felborzolódik, ha a baloldal elkezdi a lélegeztetőgépezést. De a Paksi beruházás árából az összes
elektromos hálózatra kötött fogyasztó házát körbe lehetne pehelypaplanozni… És
még az is alternatívabb, környezettudatosabb megoldás volna…
Energiára szükség van. A
környezetre is szükség van. Magyarországra is szükség van. A politikusok dolga
az, hogy oldják meg. De nem atommal! Az elhallgatósdi
meg maradjon a baloldal jellemzője…
