Mikor mégy már haza, Ándré?

A Toronyházban tegnap egy üveg Napszámos rozé mellett vita keletkezett arról, hogy tulajdonképpen mit is akar Amerika a kishazánktól. Amerika külügyi tevékenységét ájult ámulattal figyeljük, legalább is amit Hollywood kiszivárogtat belőle, az üvegpaloták forgatagában öltönyösök közt ügyeskedő öltönyösről, aki kivívja az Amerika által diktált szabadságot, akár ravaszkodás által is. A Kémjátszma, vagy a Charlie Wilson háborúja kitűnő példái annak, ahogyan Amerika a saját külügyi profizmusát látni és láttatni akarja. Az országét, ahol tudós fejek határoznak az igazság felől, komoly döntések születnek az éjszakákba nyúló kávézgatások alatt, és a táskás szemekben minden reggel egy szebb világ reménye csillan.

Ettől a romantikus álomképtől tulajdonképpen Mrs. Bell, a tegnap beiktatott, jól megebédeltetett majd megvacsoráztatott amerikai nagykövet sem távolodik el túlságosan. Bár a sajtónak nem nyilatkozott (igaz, miért is nem nyilatkozott egy frissen beiktatott és hatalmas ceremóniával fogadott nagykövet a magyar sajtónak, és miért nem üzent valamit a magyari népnek ha már két ingyen kajálást is letudott egy nap???), Miss Bell meghallgatásán gyakorlatilag képet kaphattunk arról, ahogyan az egész nagykövetségről gondolkodik. Beszédében ugyanis semmiféle konkrétum nem volt azon kívül, hogy azért érzi magát alkalmasnak a nagyköveti posztra, mert a családja elkötelezett amerikai volt, és ő is elkötelezett amerikai. Bár McCain szenátort egy igazi ostoba bunkónak tartjuk, annyiban igazat adhatunk neki, hogy Mrs. Bell kiállása semmivel sem különbözik a korábban általa menedzselt Gazdagok és Szépek szereplőitől.

Különösen aggasztó  helyzet, ha a nemnyilatkozó Mrs. Bell helyett mégiscsak Mr. Goodfriend fogja továbbra is keverni a kártyát, aki kvázi politikai kaszanovaként próbál a civil ellenzéki életben részt vevő, kompetens személyiségként megjelenni, de alapvetően mindig megmaradt a Clinton elnökről mintázott, jólfésült, HD minőségű, mindig kamerakész politikusnak, aki gyakorlatilag akárhová behelyettesíthető. Nos, Goodfriend épp azt a napot választotta arra, hogy a kiadását elutasító papírkájával vigyorogva beslattyogjon a külügyre, amikor Mrs. Bell éppen a Sándor-palotában tömte a fejét libamájjal. Nyilván üzenni akart ezzel valamit Ándré…. Ez az üzenet azonban megint valamiféle lebegtetés, utalás: továbbra sem fogtok semmilyen információt kapni semmiről sem, viszont a bajusz továbbra is össze van akasztva. Szal' húzzátok meg magatokat, mert azt csinálok, amit csak akarok.

Innentől kezdve, de tulajdonképpen alapvetően is színjátéknak tartjuk ezt az egész játékot, amit Amerika, a küldöttei, a meghallgatók és a meghallgatottak előadnak magukról. Borzasztóan képmutató a demokrácia meg a szabadságjogok állandó emlegetése éppen Amerika részéről, és az is aggasztó, ahogyan ehhez Európa is asszisztál. Milyen különös, hogy amikor Mr. Snowdentől megtudta a világ, hogy Amerika mindenkit lehallgat és megfigyeltet, akit csak tud, nem vonultak az európai képviselők és vezetők, kart-karba öltve a szabadságért tiltakozva az utcán, csak egy francia szennylap miatt. Sőt akkor sem, amikor a CIA által kézivezérelt német sajtóról borult ki a bili. Amerika rendszeresen és egyre kevésbé óvatosan avatkozik be az országok magánéletébe, mégis mindenkinek kötelessége azt hazudni róla, hogy demokratikus, szabadság-, békepárti és elfogadó, befogadó, pedig ez nem igaz.

Ezért tulajdonképpen talán egy ország nevében is kijelenthetjük, hogy végre őszinteséget várunk Amerikától. Tudni akarjuk, mit is akar, mit vár tőlünk tulajdonképpen, felejtsük el a rizsát a demokráciáról. Az ugyanis nem fog menni, hogy karbatett kézzel nézzük végig, ahogy a szélsőségesen liberális szemléletű Goodfriend, aki exkommunista liberálisoktól szerzi be információit, nem a valóságot írja meg rólunk a hazaküldött országjelentéseiben, hanem hangulatjelentéseiben egy hamis valóságot teremt, amire hivatkozva aztán a vállát vonogatva, hogy ő hazájának a politikáját képviseli, demokratikus gyógypedagógusként kobozza el a vödröt nálunk és adja oda mindenféle kváziellenzékinek. Mi nem abban az országban élünk, amit Goodfriend és a barátai kitaláltak. Az az ország kitaláció, csak egyes liberálisok fejében létezik…

A Toronyház tehát ezúton, ha nem is követeli, de nyomatékosan kéri, hogy azok, akik az új Wikileaks iratokon ülnek (reméljük léteznek!), azokat haladéktalanul hozzák nyilvánosságra. Mert, mint azt eddig megtudtuk, nem a kifejezetten baráti országként tekintett ránk Amerika. Mi pedig tudni akarjuk, hogy miért és mi a céljuk az állandó botozással. De a valóságot. Hogy amikor Goodfriend legközelebb vigyorogva ellátogat valamelyik közintézményünbe, várja ott egy addigra magyarra is lefordított és a köz számára elérhetővé tett aktacsomag. Amiben a titkos levezések szerepelnek. És akkor majd végre érdemben is lehetne Andréval beszélni. Hogy mit is akar Amerika, és személy szerint ő. És akkor biztos nem vigyorogna annyira...

Tovább..

Schiffer András a tűzzel játszott…

Majdnem baj lett belőle! Schifferbani délelőtt elment kávézni Goodfriendhez a nagykövetségre, tudakozódni kitiltásügyileg, de nem készítették föl arra, hogy nem a magyari Parlamentben fog véleménykifejteni… Aztán mondott egy olyat, hogyha Goodfriend kicsit is értené a diplomácia kifinomult nyelvét, kifelemenet a megbízott ügyvivő egy „+1 fő” megjegyzést biggyesztett volna a titkos kitiltós mappájára!

Ezt ezegyszer megúszta a teljes LMP, az egyszemélyes Schifferpárt!

Ma a héten másodszor izgultak hiába a médiamunkások a hidegben, most éppen az Amerikai Nagykövetség előtt, hátha kitálal végre a Goodfriend! De hát nem mondott semmit! Folytatódik tovább a lebegtetés, és az a meg nem nevezett, tényekkel alá nem támasztott ideges állapot, hogy korrupció van, benne a falakban, meg a levegőben, a virágok pollenjében, sőt még az instant levespor is tartalmaz olyat nyomokban. Ezt a gyanús semmit kétségkívül jól lovagolja meg az LMP is, aki azt sejtette a megbeszélésnek nevezett nembeszélés utáni sajtótájékoztatón, hogy nincsenek olyanfajta törvények, amik ezt a fajta korrupciót meggátolnák. Tehát azért nem lehet lépni az ügyben. Persze Bandiék is tehetnének akkor ilyesfajta javaslatot, hogy adjanak a Horváth András alá egy zöld lovat, meg regimentet, aztán indítson támadást a korrupció ellen, de hát az LMP okosan azt mondja, hogy ha kormányon lesznek, majd akkor…

A sajtótájékoztatón azonban kiderült az is, hogy Schifferbandi nem bírta visszafogni magát, és jól odamondott Ámerikának is, de úgy, hogy Széll Bernadettnek torkán  akadt a kockacukor ekkora merészségtől:

„A társelnökök azt is jelezték az amerikai ügyvivőnek, hogy az LMP szerint Magyarország és az egész bolygó érdekeivel ellentétes az Egyesült Államok és Európa közötti tervezett szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet ezért nem is támogatnak.”

A sorok közt olvasni tudó ember azonnal fölfejti az ok-okozati láncolatot, azaz, hogy nem Európával van itt a baj, hanem az amerikai szándékokkal, amelyeket egyre csak erőltet. Tehát alapvetően nem egy szabadkereskedelmi egyezmény bolygóellenes, hanem Amerika bolygóellenes. És ezt természetesen nem is vitatjuk. Schifferbandi szavait egyszerűbben úgy lehetne kifejteni, hogy „Mr. Goodfriend! Azon kívül, hogy politikai szempontból baromira jól jön nekünk az Ön gyanúsítgatása, mégis meg kell jegyeznünk, hogy az Önök országa vállalhatatlan, világméretű veszélyforrás, ahonnan rontópálok rajzanak tönkretenni a bolygót globalizáció, meg szabadkereskedelem címén. Érti Ándré? Bolygóméretű károk okozói Önök, és ezt nem támogatjuk!”

Schifferbandi a mai napon sokak véleményét tolmácsolta az ügyvivőnek, és köszönet érte. Sajnos az üzenet nem jutott el a címzetthez, hiszen Bandi még nincs kitiltva Amerikából, de ez nem rajta múlott. Amerikának úgy tűnik csak hangja van, füle nincs… 

Tovább..

Neverending tünti, mert ciki a Fidesz

Most már ottan tartunk, hogy a HVG megírta: ciki a fidesz. Szóval mostantól az. Egy szépen fölépített hisztihadjárat közepén, ahol hovatovább a derékfájósok, a frontérzékenyek, a körömbenövősök, az idő előtt kopaszodók és a Kovács nevűek is az utcára vonulnak - hiszen baja mindenkinek van - elérkezett az idő, hogy lecikizzék a fideszt. Bayerzsolt természetesen már tud róla, hogy az ámerikánusok hosszas előtanulmányok után találták meg a megfelelő lejárató kifejezést a szótárban, és sürgősségivel adták postára Jóbarátnak, aki meg odasúgta a HVG-nek az új irányt.

Nem lepődnénk meg, ha az Amerikából kiutasítottak következő csapata már nem korrupcióval lenne megvádolva, hanem cikiséggel. Goodfriend majd bemegy a Parlamentbe, aztán leadja az újabb listát, hogy vannak nevei, akikről úgy tudja, hogy: cikisek, you know. Konkrétumok helyett megsejteti majd a guccssitáskát, meg a rolexet, meg a többszintes, halványlilára csinosított kérót.

Csakhát a cikiség önmagában nem indok semmire…

Ha jobboldalinak lenni nem is cikis, hiába szeretné azt sugalmazni a HVG, egyesek mindenesetre borzasztóan terhesek a kerkó szavazótábor számára, aki nem ilyen képviselethez, nem ilyen stílushoz szokott, mint amit az Ejjdedrágakarorámvan János, meg az Ejjderatyitáskátlóbálok Árpád képviselnek. Ez az elkókásodott társaság sokkal inkább képzelhető el a PlayBoy zsúrfiú mellékletében, ahol finoman lehet utalgatni, ki hogyan ráncigálta meg a celebmacákat a feleség háta megett. Kókakának rokkantosított helikoptere is volt az egyszerűbb parkolás végett, idáig még nem értünk el ugyan, de kijelenthető, hogy ez a csapat merőben idegen a konzervatív értékrendtől. Idegen test, minden finomságot, érzékenységet és stílust mellőző újgazdag magamutogatók.

Mert eközben odakint, mármint a Parlamenten túl, dübörög a Neverending Tünti, ami valóban hasznos lehet, ha ennyien csinálják. Az exemeszpés, ifjú-DKs nyuggerek péládul most tanulják a demokráciát. Egy év alatt be is hozzák azt a sok tüntit, amiből az átkos 40+12 alatt párthűségből kimaradtak. Már fölismerik a magyari zászlót is, és megtanultak egyszerre tapsolás helyett egyszerre üvöltözni.

Igaz, nekik a véleményük annyira kifejlett, mint a halványlilakecósok ízlése az innenső oldalon.

A sok állás nélkül maradt megélhetési jótevő, fincsi-csináló liberális meg most tanul fázni, sokáig a szabad levegőn tartózkodni. Ők nem a demokráciát tanulják, hiszen ha szembejönne egy, akkor felismernék, de ami Magyariban van, az szerintük biztos nem az. Nem ott vannak a fékek és az ellensúlyzók, ahol az összehasonlító alkotmányjog első előadásán hallották. A többire meg már nem mentek be…

Ők a kétharmadnyi magyari szavazóban sem hisznek, mert az másképpen gondolkodik, mint ők. Ehelyett most megismerkednének a néppel, akiről eddig csak hallottak és beszéltek, de érintkezni nemigen volt alkalmuk velük. Fölmérhetik végre a sok érzékenyítés és európaiasítás eredményét, amin annyit dolgoztak eddig, hogy a nagy hangos egyetértésben milyenné is sikerült nevelni a népet, a harcostársakat, megfelelő technikával hajigálják-e a billentyűzetet.

A sok pirospozsgás fiatal viszont pont a demokráciát tanulja.

Ez az új progi most, hogy már nem lehet kiülni a Gödör elé sörözni a hideg miatt, ráadásul a Gödröt el is vitték onnan. Kezdetben persze azért kellett kimozdulni, mert apuék jóltejelő állásai, bizottsági helyei megszűntek a vidékikolis fideszisták nyomulása miatt, és veszélybe került a reggeli kakaóscsiga. Mostanra viszont kiderült, hogy buli ez az utcai demokrácia. Talán nemsokára azt is megtanulják, hogy a céltalan hőbörgés nem vezet sehova, csak kurva rossz lesz a közérzetük tőle (metafizikai korrupció), de négy év múlva dől el úgyis minden, amikor szavazni kell.

Addig kell állampolgári ismeretekből behozni a lemaradást. És ami a legfontosabb talán, el kell tudni menni szavazni. Az pedig nehéz…

Tovább..

Goodfriend üzenete

Goodfriend a levelét megírta! A minden túlzás nélkül az amerikai birodalmi álmok kijáróemberének tekinthető André Goodfriend ideiglenes ügyvivő ismét üzent Magyarország kormányának. Pontosabban nem is levelet írt, hanem ezúttal  a baráti és lojális Népszavának adott interjút. Sok érdekes dologról esett szó, vegyük hát sorra!

Először is nem valószínű, hogy USA - puszta szívjóságból -  csökkenteni akarná a mi energiafüggőségünket. Esetleg (!) egybevágnak a pillanatnyi érdekeink. Kérdés, hogy így van-e. A kérdés eldöntéséhez racionális vitát kell lefolytatni, amerikázás és oroszozás nélkül. Én úgy gondolom, hogy nem vágnak egybe most (sem) az érdekeink. Hosszú távon támogatandó, hogy épüljenek alternatív vezetékek az orosz függőség csökkentésére. Ám, amikor az ország pénze kevés, az energiahordozók áta pedig magas, akkor a valódi rezsicsökkentést az olcsóbb gáz jelenti, nem pedig a világ másik részéről idehajókázott palagáz.

Ha azt az oroszok adják az olcsóbbat, tőlük kell venni, ha az amerikaiak, tőlük, de csak akkor, ha valóban olcsóbb. Ilyen egyszerű. Nincs demokratikus gáz, nincs diktatórikus gáz. És mit tegyen az egyszeri magyar kormány, ha most éppen előbbiek adnák olcsóbban. Emellett a Fekete-tenger alatt húzódó vezeték mentesítene minket attól, hogy az orosz gáz csak a balhés Ukrajnán keresztül juthasson ide. De erről egyelőre kár beszélni tovább,hiszen úgy tűnik, nem lesz Déli Áramlat. Innentől marad a nyugati és az azeri lehetőség. Az INA ügye megint más dolog. Még egyszer mondom: jó és érdekünkben áll, hogy legyen alternatíva. De ez NEM az adriai LNG terminállal fog megvalósulni. Tehát, ha az oroszok elég jól megfizetik, akkor igenis el lehet és el is kell adni nekik a részvényeinket. Magyarországnak nem kötelessége az amerikai energiacégeket kiszolgálnia, ha nem egyeznek azok érdekei a miénkkel!

Szólt Jóbarát Úr a NAV-botrányról is. Minden más mellébeszélés helyett: az USA nem nyújtott át semmiféle bizonyítékot! Ezt csak állítja  a messziről jött ember (aki ugye: azt mond, amit akar). És lehet mondani, hogy biztosan átadtak bizonyítékokat, csak a kormány nem mutatja be, mert kellemetlen lenne neki. Viszont akkor az USA miért nem játssza ki az adut, és nem tárja ezeket közvetlenül a magyar közvélemény elé? Egyszerű a válasz: blöffölnek.

A "magyar emberek bizonyítékairól" pedig annyit: ha sok esetben nem indult eljárás, akkor minden bizonnyal ott sincsen olyan perdöntő erejű bizonyíték, amit a nyilvánosság elé lehetne tárni. Természetesen, azokban az esetekben, ahol  indult eljárás, ott pozitív lenne bemutatnia a hatóságnak, amit tudnak. Emellett lehetne az egész eljárás nyilvános: mely feljelentéseket utasították vissza, és miért? Egyáltalán voltak-e feljelentések vagy csak mindenki hallott valamit, amiről véleménye is van, mint Horváth Andrásnak. De ez még mindig nem váltja ki azt a jogos igényt, hogy az USA-nak nyilvánosságra kéne hoznia, amije van az ügyben, nem pedig maszatolnia! Vagy nyugodtan adja át (névtelenül) a baráti sajtónak, hogy ők hozzák nyilvánosságra.

Goodfriend mellényzsebéből előkerül a civil kártya is. Jellemző, hogy kik azok, akikért aggódik. Azokért a civilekért, akiket nyugatról pénzelnek, és hasznos idiótaként szeretnének felhasználni egy majdani majdanos forgatókönyv magyarországi lebonyolításához. Afelett pedig elegánsan átugrott az ügyvivő úr, hogy a hatóságnak vannak bizonyítékai az Ökotárs és ökotársai ellen. És ezeket - ellentétben az USA-val - a Kehi nyilvánosságra is hozta. 

Pedig egy ilyen nemzetbiztonsági-kockázat elhárításának módja nem hatósági fellépés! Ezek a civilek jó szándékú, megtévesztett, hasznos idióták, nem idegen zsoldban álló ádáz hazaárulók! És az sem világos, kik mögött áll ott a Clinton-, és Soros-alap (ezek a jenkik sakkbábui!), és kiket támogat csupán az elhibázott, de hátsó szándék nélküli támogatási politikát folytató Norvég Civil Alap.

Plusz egy hozzáfűznivaló: Ha az USA csak csupa önzetlenségből és értünk aggódik, nem ellenünk, akkor Goodfriend miért nyilatkozik egy tömbben Vidáról, a civilekről ÉS az energiaügyről. Aki nem látja az összefüggést és a mögötte álló geopolitikai érdeket, abból jó balliberális politikus válna...

Sasvári Péter:

Tovább..

Közfelháborodnak a liberális misszionáriusok

A kezdeti kapkodás és idegesség után végre megtörtént a piacfelosztás az ellenzéki térfélen focizgató „új populista mozgalmak” között. Ezen a héten a Gólya presszóban búslakodó, kinyúlt pulóveres, guevarás hipszterek, az ELTE szociológia – Alinsky-szakirányos, radikális-liberális misszionáriusaié a terep, a közös kabalafigura, Horváth „ufófigyelő” Andráska mellett.

A többiek most a közfelháborodottak ráhordását vállalták az eseményre, mindenféle kamu eventekkel.

A három konkurens, most kartellbe tömörült csapat közül még ők a legnormálisabbak, ha egyáltalán ennek a kategóriának van értelme az esetükben. A Gulyás Balázs féle – nézzünk körbe a Facebookon kiből lehet szocialista szimpatizánst gyártani – társaságtól lilát hányunk, de a kreatív válságukat norvégcivil pénzből finanszírozott nyilvános pszichózisokkal ellensúlyozó Gulyás Marciék tényleg a legalja. Ők azok, akik pénzügyileg is érdekelté tették magukat az ellenzékieskedésben, a másfél ezer embert sem megmozgató rendezvényeiket rendre túlszámlázva (szezonon kívül 1,2 millióért színpadod bérelni???) számolják el – hova máshova - mint a Norvég Alap terhére, az Ökotársos tüncitársak nem annyira protestáns könyvelési szigort idéző ellenjegyzése mellett.

A mai előadóművészek - a legújabban már egészen korrupció-szakértővé szopott Horváth Andráson kívül - tulajdonképpen olyanok, mint a pattanásos kamaszlány a Bravo magazin szexszerelem rovatában. Beszélnek majd a young adult lét kihívásairól, meg hogy milyen érzés helikopternek lenni a sok nemdemokrata mellett. Minden megnyilvánulásuk komoly intés a szülőknek. Ha a gyerek a pályaválasztáskor a társadalomtudományok felé szeretne indulni, semmiképpen se javasolják neki az ELTÉ-t, abban a szellemi nyomorban csak az intellektuális gettósodást fogják eltanulni, de az SPSS-t, amivel pénzt is lehet keresni a szakmában, azt nagyon nem. Aztán a mozgalmárkodás mellett marad nekik a kódolás apróért, esetleg a call-center, ha éppen nincsenek nagyon szétszívva délelőttönként, ami csak növeli a nemdemokratilus világgal szembeni sértődöttségüket (aka. azért mert pattanásaim vannak, nem is lehet fiúm?). 

Persze lehet közben még aláírást gyűjteni MAKarcsi ellehetetlenítéséért, mert ő képes és kibeszél a narratívából, ami ugye a náci szinonimája, meg össze is zavarja a hallgatókat az éppen rögzítendő polgárháborús szerep elsajátítása alatt.

***

Némileg pikáns azért uniós zászlókba burkolva tüntetni adóügyekben, miközben az egyesült ajrópai junió bizottsága éppen a legsúlyosabb bizalmi válságát éli, kettő héttel a hivatalba lépése után – és nem Navracsics miatt. Junckertől (emlékezzünk csak kik nem támogatták a jelölését!) várni az ÁFA-ügyi megváltást olyan, mint tűzcsapokat halmozni a bogrács alá, hátha most begyullad. De a bitónappalizó Goodfriendtől is hiába várják a megfejtést a kevés szavazó, de rengeteg ambíció problémára. Másfél hónapig marad még nálunk, aztán a mindkét házban republikánus többség ízlésének megfelelő nagykövetet kell kineveznie Obamának.

Még egy ilyen, a weyerbélázást nagykövetségi szintre beemelő hülyét csak nem kapunk. Ekkora mázlijuk nekik sem lehet…

Ha már weyerbélázás: el kell ismerni, igazából rettentő cuki, amikor első lépésben Bitólaci nappalijában átadunk a rezidens nagykövetnek egy (zöld) dossziényi kivágott újságcikket a Népszavából, benne a legjobban pörgő ellenzéki toposzokkal, majd mikor ezt visszahalljuk egy non-paper fecniről, akkor bólogatunk rá, hogy „nu, az ámerikaik szerint is csúnyakorrupt a Simicskaviktor”. Hogy a maga nemében nagy siker ez, az lényegtelen, a történelem tele van naiv és/vagy idióta diplomatákkal.

Chamberlain is népszerűbb volt, mint Churchill…

Az esti ayurvédikus tüntetést szervezők részére azért van egy jótanácsunk: Néha érdemes kijönni a rezervátumból és körbenézni, hiába mond ellent Alinsky második pontjának, mert a végén megint Gyuriferinek fogjátok ragasztani a plakátot!

Tovább..

Lepkézett a nagykövet?

Az úgynevezett „Kitiltási-Gate” több kérdést is felvet. Pro és kontra hisznek, bíznak – és természetesen kombinálnak! A kormánypártiak azt, hogy semmi alapja és csupán függetlenországba beavatkoznak az amcsik; az ellenzékiek pedig abban, hogy ha már ők ilyen impotens módon politizáltak ez idáig, majd a Nagy Demokratikus Testvér kisegít a homokozóban a vödörért vívott harcban. Nagy a lila köd, de egy biztos: vagy valaki szépen kiprivatizálta az adóhatóságot; vagy nem történt az égvilágon semmi sem, csak Goodfriend teljesen alkalmatlan a munkájára. Vagy-vagy!

Ha az előbbi elmélet igaz, azaz kormányzati, illetve köztisztviselői szinten valakik korrumpáltatni akarták magukat amerikai üzletemberekkel, akkor bizony jogos elvárás, hogy kapjunk neveket és a bizonyítékokat. Az, hogy az Egyesült Államokban más törvények vannak, s ez alapján nem mondhatnak neveket – végtelenül cinikus érvelés! Egyrészről számtalan más olyan személyt ismerünk, akiket valamilyen bűncselekmény miatt kitiltottak az Egyesült Államokból az elmúlt években. Sőt! Nem egy esetben a nemzetközi sajtó is megírta ezeket. Például Hamid Aboutalepi nevű iráni ENSZ-nagykövetet, méghozzá idén áprilisban, mert kiderült, hogy tolmácsként együttműködött a teheráni amerikai nagykövetséget elfoglalókkal még harminc évvel ezelőtt. Vagy Igor Szecsin politikust, a Roszneft olajtársaság vezérét – nyílván a megromlott kapcsolatok miatt. De a legviccesebb sztori volt, mikor Luke Angelt, egy brit tinit, még 2010-ben azért tiltották ki, mert egy mocskolódó hangnemű e-mailt küldött Barack Obamának…

Tudom, nem feltétlenül ugyanazon elnöki proklamáció szerint tiltották ki a fentnevezett személyeket. De azért azzal érvelni, hogy a korrupció vélelme esetében nem lehet neveket mondani a törvények miatt, miközben egy szerencsétlen kamasz csávó piszkálódó levelezése nyilvános lehet (névvel, fényképpel, stb.) elég furcsának tűnik innen nézve.

Másrészről, ha valakik le akarták szedni a zsét egy amerikai nagyvállalatról, hogy cserébe mindenféle adóhatósági előnyt adjanak, annak nem kitiltás a megoldása, hanem feljelentés. Az meg nem volt. És ugye a korrupció elleni harc leghatékonyabb eszköze a nyilvánosság. Tehát? Nincs tehát…

Mint ahogy nincsenek nevek, nincsenek bizonyítékok sem.

Van helyette egy szánalmas mutogatás Horvát "ufófigyelő" András zöld aktájára, mint közismert tényre. Ha ennyi a "bizonyíték", akkor Goodfriend nem csak alkalmatlan, hanem rendkívül könnyen megvezethető ember, és mint ilyen, kockázatot jelent az Egyesült Államok külpolitikájára nézve. Lehet ki kellene tiltania magát...

Ugyanis "ufófigyelő" András legfőbb megállapítása, ami alapján botoznak, az nem más, mint hogy az "áfa-csalások" csúcsán elhelyezkedő, abból hasznot húzó viszonteladókat nem vizsgálja senki és ez egyenlő bűnös összejátszás. Ha az, akkor viszont kőkeményen benne van az Európai Unió Bírósága, mivel az ő ítéletül alapján nem lehet büntetni a számla befogadóját, illetve korlátozni a cégek áfalevonását. Persze ehhez minimális rálátással kell lenni az európai adózásra, amivel se egy amerikai liberális, se egy egyszerű NAV-os irodista nem rendelkezik.

(Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy elnézve a fenti példákat, bizony nem igaz az a bugyuta ballib sajtómunkási érvelés, miszerint ilyen még ne történt volna EU, illetve NATO tag esetében. Mert történt – kedves Kálmán Olga! Hogy konkretizáljuk a korrupciós hálózatokat vizionáló és egyedi esetet emlegető okoskodók közül valakit.

Érdemes lenne ugyanakkor azon is elgondolkodnunk, hogy vajon van-e összefüggés a nemrégiben megbuktatott cseh kormány és a mostani vádak között. Történt ugyanis, hogy Petr Necas által vezetett kabinet, mikor a temelini atomerőmű felújítása ügyében döntéskényszerbe került; pontosabban el kellet döntenie azt, hogy egy orosz-cseh céggel köt-e szerződést, vagy a jenki Westinghouse társaságot választja, sokáig úgy tűnt, hogy az előbbi felé hajlik. Majd az amerikai titkosszolgálatok lelepleztek néhány olyan cseh kormányzati korrupciót, amelynek a fele sem állt végül meg, arra viszont elég volt, hogy idő előtt bukjon a kabinet. Az új ügyvezető kormány véleménye pedig ellentétes volt az ügyben: lefújták az atomerőmű felújítását.

Csak remélni tudjuk, hogy a most vélelmezett magyar kormányzat körüli korrupciós ügy lila köde nem takar hasonló célokat. És semmiképpen sem függ össze azzal a ténnyel, hogy a Paksi Atomerőmű felújítását az oroszok kapták meg. Mert ha így van, akkor az Egyesült Államoknak soha többé nem lesz joga demokráciából oktatni a világot!

Tovább..

Belépés megtagadva

Ma délelőtt tárgyalta a Nemzetibiztonságos Bizottság az Egyesült Államokból kitiltott kormánytisztviselők ügyét. Nem lettünk okosabbak. Azt mindenesetre el kell ismerni, rendesen belengették a brét az ámerikaiak. Szövetséges ország tisztviselőivel szemben még egyszer nem alkalmazták a mára híressé vált Order 7750-öt. Ezt is meg kellett élni, a brüsszeli meghallgatásokat mégis ki nem unta már…

Ebben az információhiányos történetben csak egy biztos: mindenki hazudik és mindenki krimit ír. A 7750-es parancsnak van ugyanis két teljesen speciális rendelkezése. Nem kell megindokolni és nem szabad nyilvánosságra hozni, tehát a magyari állam innentől kaparászhat az ajtón a Szabadság téren, egy mondattal többet nem fognak neki kiüzenni a portaszolgálatról.

Valóban nyugodtan lehet példa nélkülinek, döbbenetesnek nevezni a kitiltásokat. Ilyen pofás oldalba rúgást ez idáig senkinek sem sikerült kiviteleznie a Kaiju illiberális államfelfogása ellen. Az okokról pedig csak találgathatunk mi is.

Az eddig kiizzadt konteók:

1, A Sorosgyuri pogácsájától hízó 444-es brigád szerint demokratikus botozás esete forog fenn, mivel az időutazó Palpatine Gyuriferi alatt megfúrta az Oroszországot elkerülő Nabucco gázvezeték tervét, valamint annak ismeretében, hogy a Majdanon kitör az ukrán demokrácia, ezt megelőzve cselessen szerződést kötött velük Paks 2 felépítéséről. Magyarország Putyinisztán előretolt bástyája, illiberális enklávé Európa testén – ezért hát a demokratikus bünti.

2, Az Index tartja magát a pénteken felállított atévés konteóhoz, miszerint kormányhoz közeli üzletemberek a NAV-os pajtikkal felajánlották szolgálataikat amerikai cégeknek.

3, Kormányhoz közel álló tartalomgyárosok szerint ámerikai cégek elleni vizsgálatok miatti vérbosszú.

Nos, mind a három oltári nagy hülyeség.

A demokratikus botozásnak egyszerűen nincs semmi valóságalapja. A diplomáciában sokkal elegánsabb és CÉLRAVEZETŐBB lehetőségei vannak egy olyan szuperhatalomnak, mint az Egyesült Államoknak. Ha az Obama-adminisztráció valóban fegyelmezni akarna, akkor nem 10 köztisztviselőt belépését tiltaná meg. Ez egyszerűen nem diplomáciai eszköz, ez a bombázás előszele volna, de azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy annyira fontos nekik Bajnai és az Ökotárs, hogy valami Kijevihez hasonló CIA akcióban buktassák meg Orbánékat.

Az ÁFA-csalásos elmélet egyetlen egy apró, de annál fontosabb epizódon bukik meg. Horváth „ufófigyelő” András a forrása. Minden más forrás esetében megalapozottnak tartanám. Nem mellesleg a két állam között érvényben vannak mindenféle bűnüldözési egyezmények, amennyiben tényekről beszélnénk, akkor a most közös nyomozás folyna sajtóhisztéria helyett.

Vérbosszú konteó sima kármentési kísérlet volt. Lapozzunk.

Természetesen nekem sincs halványlila gőzöm a konkrétumokról. Találgatok, mint szeretve tisztelt kollégám. De ahogy a politikai, úgy a nemzetközi diplomácia sem az a megfejthetetlen terület, csak hátrébb kell lépni és úgy keresgélni az összefüggéseket.

Az első és legfontosabb adalék az ügy megértéséhez az, hogy az Egyesült Államokba történő belépés megtagadása a 7750-es proklamáció alapján nem elnöki, hanem nagykövetségi szinten dől el, hogy kivel szemben alkalmazzák. A demokratikus botozás koncepciója itt (is) bukik meg. Nyugodtan kijelenthető, hogy M. André Goodfriend követtanácsosnál pattogott a 7750-es labda és nem Husszein Obama szűk köre kevert le egy pofont Magyarországnak.

Szintén fontos adalék M. André Goodfriend személye. Az illető úr, kinevezett nagykövet hiányában, 2013 óta vezeti az Államok budapesti követségét, előtte olyan izgalmas, és kevéssé liberális országokban szolgált, mint pl. Oroszország, India, Izrael. Mellette képzettsége, vonzalma is a civil, illetve a média világához köti.

Szóval ideális alany…

A magyari politikai elit mindig is szeretett panaszkodni. A 2006-os WikiLeaks iratokból tudjuk, hogy az Amerikai Nagykövetségre délelőtti-délutáni váltásban jártak be ellenzékiek-kormánypártiak bepanaszolni a másikat Amerika Kapitány Nagybácsi előtt. Jószerivel olyat nem mondtak csak a másikról, ami ellentmond az ismert fizikának. Az egyik legklasszabbul sikerült hazugságként tudták Gyuriferiék becsempészni a hivatalos diplomáciai jelentésekbe azt, hogy Orbán áll a 2006-os zavargások mögött. Majd a szivárgás után mindezt bizonyítékként mutogatták: látjátok tik is, ennek az Orbánnak semmi nem drága a hatalomért. A dolog persze ott hibádzik, hogy az Orbánék pont ugyanúgy be voltak szarva 2006-ban, mint a Gyuriferi, mert ott a Kossuth téren a balfasz ellenzékre legalább annyira rágtak, mint a kormányra.

El kell ismerni: apróbb és nagyobb közéleti hazugságok elültetésében a baloldal mindig profibb volt.

Ugorjunk vissza a jelenbe. M. André Goodfriend rendkívüli módon vonzódik a civilekhez. Eddigi állomáshelyein beleivódott, hogy a rossz kormányzattal szemben ők az alternatívák meg a hitelesek. Megbízik és hisz bennük. Nem készült fel arra a magyari sajátosságra, hogy itten a fél értelmiség annyira utálja a másik felet, és annyira el akarja pusztítani, hogy ahhoz a hazaárulás sem nagy ár. A konrádgyörgyi értelemben vett kunbélázás pedig új lendületet vett a progresszívek új generációjával. Elég csak a Krétakörösök Brüsszelbe írt feljelentéseit elővenni, ahol 80-90 százalékban pofátlan hazugságokkal töltötték fel a 2-3 darab valóban gáz kormányzati lépés közötti üres területet, A4-es mérethez igazítva.

M. André Goodfriend pedig meglátta a lehetőséget a szintlépésre.

Mint a karrierpolitikusok általában, ő is tervezi a jövőt, és egy elmélyült barátság a norvégsoroscivilekkel bizony összehozhat neki egy jutalomfalatkát valamelyik Soros-Clinton befolyás alatt lévő NGO vezetőjeként, nyilván nem aprópénzért. Ráadásul igaz ügyért harcol, a civilekért – gondolja ő.

A civilek, kiegészítve a hagyományos ellenzéki forrásokkal pedig bőven elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy elhiggye, a trafikkoncesszió az évszázad korrupciója, Horváth András valóban látta az UFÓ-kat, csak a gonosz kormány tagadja azt, az Ökotársat törvénytelenül zaklatja a társadalmi pluralitást tagadó kormányzat. A vádakból – mivel később illik jelentést tennie és megmagyaráznia a lépéseit – leginkább védhetőnek a NAV-os köztisztviselők ÁFA-csalásokat védelmező mechanizmusát láthatta. Már csak azért is, mert annak USA-ba bejegyzett cégek is az elszenvedői, tehát kaphatott jelzést máshonnan is.

És hazai, tehát amerikai állampolgároktól érkező jelzés hiányában nem léphetett volna.

Hogy a most zajló Szijjártó-turnén mit sikerül ebből helyre tenni ebből, azt majd meglátjuk. Sok remény nincs újra felhőtlenné varázsolni az amerikai-magyar kapcsolatokat, de legalább egy rendes nagykövet kinevezését kibulizhatná. Egy olyanét, aki járatosabb ebben a korrupt, hisztérikus kelet-európai világban.

Tovább..