Ismét aggódnak a brüsszeliták

Már megint Magyarország lesz a téma az Európai Parlamentben, a leszerepelt baloldali pártok elvtársai nem bírnak napirendre térni a tények felett, hogy a szocik nem kellettek a magyaroknak, hogy az Együtt és az LMP kvázi eltűnt a politikai térképről, meg hogy „nem sikerült levágni a sárkány fejét”, a la Gyuriferi, DK.

Bokros Lajossal meg vannak győződve a liberális és szocialista meg mittodomén milyen zöld-piros pöttyös színű EP-s frakciók, hogy itten bizonyára csak a Zorbánviktor diktatúrája miatt van megint ilyen elnarancsosodás. Vakarják a fejüket, hogy ez a nép valahogy nem akar az „európai értékék” (azaz a baloldali egyenlősítés) demokráciájának útjára lépni. Meg ugye az Orbán Viktor populista! Kérdem én, mi legyen a poltikus egy tömegdemokráciában, ha nem populista? Bokrosnak sem sikerült azzal kampányolni, hogy nem ad pénzt. Orbán Viktor csak használja a demokráciában rejlő lehetőségeket.

Talán az a baja az európai parlamenti baloldali politikusoknak, hogy már régen láttak közelről demokráciát meg választópolgárokat. Orbán ugye populista, mert a népszerűségre játszik, ugyanakkor diktatúrát épít ki az emberek megkérdezése nélkül. Érződik itt némi diszkrepancia, izé, ellentmondás, elnézést, pár nap brüsszelezés alatt ilyen lehetetlen kifejezések ragadnak meg az ember fejében.

No de: értem én, hogy válságtanácskozást kell tartani Magyarország felett, csak a témának nem Orbán Viktornak kéne lennie, hanem a totál leszerepelt baloldalnak. „Mi a tökömöt basztak el ennyire a keleti végeken az elvtársak? Ezért küld Norvégia annyi pénzt? Ha nem bírjátok felhasználni, akkor igaza is van a Zorbánnak, hogy elveszi tőletek!” Nyilván a dolog bonyolultabbik vége lenne nem a diktatúrára fogni a dolgot, hanem mélyelemzésbe kezdeni, de ha már egy komplett napot elbasznak erre ott Strasbourgban, pénzt költenek az odaútra, a parlamenti rezsire, meg a kajára, akkor talán a valósággal kéne foglalkozni.

Ráadásul önkormányzati választás volt, nincs olyan, hogy nem elég arányos, mert nem lehet 37 százalékban polgármesterkedni. Ha a többi kevesebb, akkor a 37-ből 100 százalékos polgármester lesz. Meg az emberek ilyenkor úgy választanak, hogy ha a Botka jól csinált valamit Szegeden, akkor most is ő lesz a polgármester. Itten gyakorlati településvezetési képességek mérődnek fel az ellenfelek hitelességével összevetve.

Sokkal kevésbé ideologikus egy önkormányzati választás, mint egy országgyűlési.

Majd biztos Strasbourgban az elszállt, beszívott zöld képviselők jobban tudják, hogy kire kellett volna szavazni a borsodi meg zalai kistelepüléseken a tisztelt paraszto polgároknak, mint ők maguk. Vagy a Zorbán diktatúrája miatt nem lett a Béla a polgármester, hanem a Józsi, miközben a faluban mindenki jól ismeri mindkettőjüket?

Na de egyszer már a magyar parlament is rendezhetne egy válságtanácskozást az Európai Unió válságos helyzetéről. Vitanap, miegyéb. Van-e diktatúra Brüsszelben? Elvesztették-e a kapcsolatot a választókkal az EU-s politikusok? Ilyen kérdéseket tehetnének fel az aggódó magyar képviselők. 

Tovább..

Nekik Semjén kell!

Még folyik a vita az Európai Parlamentben arról, hogy Navracsics Tibor lesz-e az oktatási és kulturális tárcavezető. Az EP szakbizottsági szinten már megállapította, hogy Navracsics alkalmas ugyan biztosnak, de hogy milyennek, azt már nem tudta olyan könnyen eldönteni. Sokan ezt persze a baloldali frakciók és a néppárt cicaharcaként értékelik, de mi itt a Tutiblog toronyházában tudjuk, és ki is merjük mondani az igazságot: Navracsics Tibor tökéletesen alkalmatlan bármilyen bizottsági poszt betöltésére!

Lássuk, miért is…

Navracsics Tibornak az alapjaitól kellene fölépítenie a személyiségét, mert nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelynek manapság egy uniós biztosnak meg kell felelnie. A szintén néppárti jelölt Miguel Arias Cañete ellen például a napokban indítottak aláírásgyűjtést, mivel éghajlatért és energiáért felelős biztosi kinevezése ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy jelentős érdekeltségei vannak az olajbizniszben. Az Olajos Miguel spanyol környezetvédelmi miniszterként is kritikán alul teljesített, így megpróbálják fölfelé buktatni. Szintén fölfelé buktatnák a baloldali jelölt Pierre Moscovici-t, volt francia pénzügyminisztert. Pierre pénzügyminisztersége idején csak a 3%-os éves hiánycélt, meg konvergencia-programban előírtakat nem tudta teljesíteni.

Na, ők ketten például tökéletes jelöltek, de lehet folytatni a sort.

Navracsics bús pandaként be is ismeri, hogy tévedtek személyével kapcsolatban.

“Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon… […]”.

Mire megy az Unió egy olyan politikussal, akinek még az RTL Klubb is csak annyit tudott a számlájára írni, hogy túl sokat keresne biztosként. Még egy kis koleszos-füvezéses sztorit sem tudtak előkotorni sehonnan. Egy igazán érzékeny magyar EU-s biztos kapásból érintett az olajszőkítésben, tocsikolásban. Az sem hátrány, ha lányokat futtatott a Hungaroringen. Van legalább három, különböző névre és nemzetiségre kiállított útlevele, meg offshore-cége is. Az oktatási és kulturális tárca vezetéséhez továbbá elengedhetetlen volna egy agyonhallgatott pedofil-botrány, és egy saját könyvkiadó vállalat, esetleg médiabirodalom.  

Hogyan is gondolhatta azt a Viktor, hogy egy ilyen simifiú egyetemi docens megfelel Európa elvárásainak.

Egyedül lennél ott, Tibor!

De még nem késő helyére rakni mindent. Ez a Viktor amúgy is valamiféle átverés részeként próbálta Brüsszelbe juttatni a mindenkori magyar kormányok  valahavolt' legfelkészültebb, legnormálisabb tagját. Brüsszelbe! Minek? Ez valami gesztus, cserébe hátha nem tavareszelnek minket tovább az unalmasabb ülésnapokon? Ugyanmár! 

Navracsicsot azonnal haza kell rendelni! Nekik Semjén kell!

Tovább..

Hülye járások európai biztosai

Pár nappal ezelőtt Juncker úr bizottsága tagjainak neveit és portfólióit nézegettem. Mi, a hazánkban úgy tartjuk, 16 miniszter is túl sok, hogy értelmezhető feladatkörük legyen. De az EU-nak most 28 biztosa lesz, több, mint bármelyik országnak a világ ezen részén. Ha vetek egy pillantást ezekre a területekre, nem hiszek a szememnek. A volt észt kormányfő a digitális piacokért felelős biztos. Mint közgazdász, igazán nem tudom, a „digitális piac” mit jelent. Aztán ott van a német politikus, Günther Oettinger, aki a „digitális gazdaság és társadalom” biztosa. Még a kommunizmusban is nevettünk volna, ha ilyen miniszterei lettek volna a kormánynak. Nem tudom elképzelni, mit fognak csinálni ezek a biztosok – nyilatkozta Vacláv Klaus volt cseh kormányfő a Spectator című brit lapnak.

Ez most arról jutott eszünkbe, hogy szerda este meghallgatta, illetve megpróbálta megszorongatni az Európai Parlament a Navratibit, aki az új arc EU-s bizottságban. Ő az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és uniós polgárságért felelős biztos lesz, ami azért értelmesebb terület lesz a digitális piacnál. Igazából nem lennénk Navracsics helyében, amikor a dögunalmas Brüsszel üvegpalotáiban értelmetlenül diplomatikus megbeszéléseket és manővereket kell folytatni teljesen tájékozatlan, kínosan ostoba emberekkel. Ez nem a mi módink, inkább a saját üvegtornyunkban sörözünk, vagy a Kisporosban, ahol esténként meghallgatjuk a Józsibácsi sokadik beszámolóját arról, hogyan lopott el 1 tonna csavart a gyárból még 78-ban, meg hogyan szedte fel a talpfákat a gyöngyösi vonalról, mert az pont jó volt neki karónak a szőlőjébe. Ezek izgalmasabb meghallgatások, mint az EU bármelyik bizottsági közvetítése, már csak azért is, mert az EU egyre inkább a hülye járások minisztériumának megtestesülésének tűnik.

Noha értjük mi, hogy van digitális piac, de azt nem, hogy miért kell ehhez külön biztoselvtárs. Miért kell a nemzeti szinteken egy minisztériumban tartott területeket szétdarabolni, és háttéralkuk során teljesen logikátlanul ide-oda helyezni? Egy picit gyenge a területed, Jürgen, hozzácsapunk egy negyedet a felnőttoktatásból, cserébe lecsippentünk egy tizedet a közös védelemből és odaadjuk az egészségügynek. Egyszerűbb volna előrébb hozni azt a megoldást, amikor egyszer úgyis elfogynak a még minimálisan értelmes és értelmezhető területek, de maradt még tagállam, így kiosztanak közöttük pár hülye járások biztosi posztot, kapnak pár titkárnőt, költségtérítést, irodát és jó mulatást kívánnak a következő ciklusra.

Ugyanis van biztosa a klímaváltozásnak (a Navracsicsnál jobban megszorongatott, spanyol Miguel Arias Cañete fogja vinni valószínűleg), a fejlődésnek, a piaci versenynek, aztán van a vállalkozásnak, a belső piacnak – nos az utóbbi háromban vajon mekkora az átfedés? Nem is beszélve a kereskedelmi biztosról, amelyből kivonták a digitális piacot, ő csak hagyományos kofákkal foglalkozhat. Aztán voltak az EU története folyamán más érdekes, mondhatni, teljesen elbaszott bizottsági területek is. A Santer-bizottság bukása után a Prodi-bizottságban volt egy adminisztratív reformért felelős biztos. 2004-2010 közt, Barroso első bizottságában volt egy „kommunikációs stratégiért” felelős biztos. Santer testületében egy ember volt felelős az energiáért és a turizmusért.

Nos, tartottunk egy gyors bréjnsztormingot, hogy milyen biztosokra lehetne még szükség például az Európai Unióban, főleg ha további tagállamok csatlakoznak, amelyek szintén ki akarják helyezni az emberüket. A leghülyébbet például nem is mi találtuk ki, hanem csak leolvastuk a tábláról az „egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztosra” feliratot. Egyszerűen zseniális. Fel is adta nekünk a leckét, avagy mondjál viccet a Monty Python után.

Szóval a Toronyház Európai Uniós Szakbizottsága a következő biztosi portfóliókat véli elengedhetetlenül szükségesnek az integráció további elmélyítésének érdekében:

Mivel fontos az esélyegyenlőség, az európaiság és a tolerancia, ezért például a címerhasználat területén volna mit átnézni, felülvizsgálni Európában. Rengeteg csontváz dőlt már neki a még ki nem nyitott szekrényajtóknak ezügyben! Ezért aztán úgy gondoljuk, hogy az állatok jogai, valamint az erőszakmentesség fejlesztendő terület az EU-ban, s az állampolgári egyenlőség is alapérték, így mindenképp biztosi szinten kell küzdeni az olyan anakronisztikus barbárságok ellen, mint az átdöfött vadmalacos hercegi címer, egy címerállatok jogait biztosító biztos személyében!

Aztán a kvarcjátékügyi biztost is elengedhetetlennek tartjuk az innovációt homloklebenybe emelő közös európai politikában. A balkezesek egyenjogúságáért felelős biztosi posztot a legkényelmesebb jelöltnek szánjuk, mert tényleg semmi dolga nem lenne. Sok vita után arra jutottunk, hogy a férfiak péniszének méretei közti eltérések sok esélyegyenlőtlenséget okoznak az élet olyan fundamentális területein, mint a kocsmai nagyotmondás és a szekszuális élet. Rendes hedonisták vagyunk, így kevés fontosabb területet tudnánk hirtelen mondani a dugásnál az életben, és mint minden fontos dolgot, ezt is illenék európai szinten szabályozni. Úgyhogy mindenképp tenni kell valamit biztosi szinten az egységes, egyenlő péniszméretekért, és az egységesen feszes női mellekért is! Lehet hülyeség az egész, de legalább biztosa legyen a területnek, amelyet természetesen együtt kell kezelni az orvosi műhibaperekkel.

S mivel a biológia évszázadában élünk, az egységesített zöldséghámozás sem maradhat ki. Egyszerűen elfogadhatatlan különbségek vannak a tagállamok pucolási szokásaiban. Az uborkaszabályozást fontosnak, de kevésnek tartjuk, elvégre mindig a készárút kell uniformizálni, hogy csak hosszas kutakodás után derülhessen ki, melyik tagállamban ébredtünk egy (megfelelő szögben) görbe este után. Egységes piac, egységes termékek, egységes emberek príma megnevezése lehetne ennek a portfóliónak.

És persze kell egy biztos a szabad felhőátvonulás biztosítására is. Szabad, esélyegyenlő felhőpiacot!

Szerintetek milyen biztosokra lenne még szükség az EU-ban?

Tovább..

Kunbélázás és brüsszeli emigráns kormány

Miközben állítólag a fülkeforradalom felfalja gyermekeit (és hasonlóan idióta címadások), a baloldal valahogy nem érzett rá a ritmusra, hogy akkor végre itt a nagy lehetőség visszaállítani a demokráciát, a fékeket és ellensúlyokat meg visszaigazítani abba tökéletes állapotába, ahogy még az egyetemen valamelyik régi kommunista megtanította nekik a bevezetés liberalizmusba órán. Valamiért ez az egész választósdi nem fekszik az ellenzéknek. Ahelyett, hogy ígéretük szerint itthon tolnák az utcai politizálást, ragasztanák a plakátot, gyűjtenék a szavazókat és szavazatokat, door to door győzködnék az embereket, legismertebb alakjai nagyvonalúan kivesznek egy kis szabit az önkormányzati ellenfülkeforradalom kellős közepén. A hivatalos ellenzék mindenkori utolsó reménysége, a Bajnaigordon lelépett franciába melózni, a nem hivatalos, de valódi ellenzék (copyright: TGM) pedig kétségbeesetten kunbélázgat Brüsszelben.

Bajnaira nem érdemes túl sok karaktert vesztegetni. Ő az országos politika Falusferije. Képes a legnyugodtabb, legunalmasabb időkben is úgy lejáratni önmagát, hogy mire valódi választásra kerül a sor, már rég nincs semmi esélye. Mint mikor a bejelentette, hogy jövőre már ő lesz a miniszterelnök, aki máshogyan gondolja az hülye látensorbánista. Még miniszterelnök-jelölt se lett…

A pártonkívüli, igaziellenzéki igazicivilek sem szaroznak olyan formális-intézményes ostobaságokkal, mint pl. hogy választások útján illenék hatalomra jutni. Előbb lövetnék a Téli Palotát részeg matrózokkal, mint hogy beleálljanak egy demokratikus versengésbe. Értik ugye, élcsapat nem kapdos legyek szavazók után. Inkább kiszaladnak egy meghallgatásra Brüsszelbe, ahol délelőtt a 7. cikkelyre hivatkozva kérik a büntit hazájukra, délután meg emigráns kormányt alakítanak a sarki kávézóban mind a hárman.

Lehetne unottan továbbot inteni, mint Robbennél a tizenhatoson belül, elvégre mennyi sansza van egy Mong Attilának vagy egy Kapronczay Stefániának nemzetközi segítséggel puccsot szerveznie. Nyilván nulla, pláne hogy az EP liberálisait találták meg maguknak nemzetközi szövetségesnek, a liberális frakciónak meg mégis hány hadosztálya van…

Viszont nem lehet elmenni amellett, hogy azért egy héten belül ez a sokadik jelzés arra, hogy feladták a hazai versenyt és tényleg nemzetközi segítséggel próbálják meg (ismét) megpuccsolni a kormányt. Az első jelzés magától Gyuriferitől jött (ki mástól?), aki kerekperec kijelentette, hogy nem várható ellenzéki áttörés az őszi önkormányzati választáson. Aztán jöttek sorba a többi. A már csak nyomokban létező Együtt-PM hivatalos sajtója, a 444 hosszú cikkben taglalta a NER bukásának menetrendjét. Röviden programadó tanulmány lényege annyi, hogy ha elzárják a külső pénzcsapokat (nemzetközi tőkebefektetések, EU-támogatások), akkor megbukik a „rezsim”, hisz legitimációját a lakosság közé vetett mogyinak köszönheti. Nem balliberális olvasatban ez egyébként a közjót jelenti, de ez csak lényegtelen hangsúlybeli különbség…

Ezután jöttek az igazellenzéki civilek a kunbélázással. Az egészen egyértelmű, hogy ezekkel az újramelegített vádakkal nem fognak megint teljes ülésnapokat eltölteni az európai képviselők, mivel már nekik is a könyökükön jön ki a „magyarügy”. Csak annyit tudnak elérni, hogy újra felhúzzák a magyariköpködésben már egészen nagy rutint szerzett unióatyákat, hátha ki tudnak préselni egy kis akadékoskodást a Bizottságtól vagy a bürökráciától a lehívások lassítása, időleges befagyasztása érdekében. Így sikerülne megbillenteni néha-néha a magyar költségvetést.

Emellett persze a legfontosabb megint a negatív országmarketing. Írjanak csak minél többet erről a szarmagyarországról, a putyinizmusról, államosításokról, diktatúráról, civilkergetésről, hátha legalább a felére visszaesik a tőkeberuházások szintje. És akkor jöhet a 444 forgatókönyve.

Bár valószínűbb, hogy egyszer orron találja ütni valaki őket... egy békemenettel...

Tovább..

Szigetváriviki, a hivatásos feljelentő

Az elmúlt három hét alatt az Együtt-PM társelnökének – a jó öreg „magyar igazság” számait követve – háromszor sikerült a brüsszeli óvónénihez szaladnia, mert szerinte elvették tőle a demokratikus lapátot, amivel építené itt nekünk a Nyugat-Európát. Most meg nincs mivel.

Szigetvári „spicli” Viktor, aki csupán Bajnai gyáva megfutamodásának köszönheti a karrierjének csúcsát jelentő Együtt-PM társelnöki pozícióját, gyorsan kijelölte törpepártjának csapásirányát. Bármi történjen is Magyarországon, rögtön előszedjük az unijós kézikönyvet és keresünk benne egy intézményt, ahová levelet írhatunk. Az se baj, ha közük nincs a felmerült hisztihez, csak postacím legyen a lap alján. Aztán, ha megvan, akkor jól bemószeroljuk a magyar kormányt, sőt elegánsan rögtön egész Magyarországot, elvégre annyira felvilágosulatlan emberek élnek itten, hogy kétharmados támogatást kaphatott „Putyin legkedvesebb tanítványa”, élén az illiberális államépítővel, a tusnádfürdői rémmel.

Igen belevaló fiú ez a Szigetváriviki. Legközelebb hátulról összerúgja egy fideszes plakátragasztó bokáját, aztán elszalad....

Csak az elmúlt három hetet nézve, a következő politikai teljesítményt produkálta az Együtt-PM és a kezecskéivel most leveleket fogalmazó vezetője, a Szigetváriviki:

2014. július 11-én Szigetvári párttársával, Karácsony Gergellyel az Európai Bizottsághoz fordult, mert megítélésük szerint „a reklámadó ellentétes az Európai Unió adóra vonatkozó szabályaival”, ugyanis „a Fideszhez köthető oligarchák kedvezményezetti státuszt kapnak”. Hogy éppen ezekkel az oligarchiákkal pofozkodik a kormány, az most mindegy...

2014. július 28-án, ugyanez a duó, szintén az Európai Bizottsághoz fordult Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszéde miatt. A levélben segítséget kértek továbbá a „független civil szervezetek üldöztetése”, s „Magyarország putyinizálódása miatt”.

José Manuel Barroso meg kissé elgondolkozva, lassan felvette a telefont, s kérte a titkárnőjét, hogy tárcsázza már neki Bajnai Gordont. Majd mikor egy megtört ember szólt bele a vonal túlsó végén – Barroso kissé elbizonytalanodott, hogy tényleg az évekig pénzzel teletömött ex-miniszterelnököt hívta-e, vagy a titkárnő félrenyomott esetleg egy gombot. Mikor azonban megbizonyosodott, hogy tényleg az IMF által Magyarország élére megálmodott, de kétszer is elbukott politikust hallja – gyorsan és szigorúan számon is kérte: „Ki ez a kretén Szigetvári? Mit írogat ez folyton nekünk? Rakjál már rendet a pártodban, Gordon! Nincs nekünk időnk minden héten hosszú panaszleveleket olvasgatni piszlicsáré marhaságok miatt! Kaptatok egy csomó pénzt, tőlünk meg egy lejárató kampányt Orbán ellen, mit akartok még? He?”

De lehet, hogy nem így történt. Lehet, hogy a „he” kérdőszó nem hangzott el.

Mindenesetre Szigetvárivikinek szólt valaki, hogy máshová is írjon, mert olyan hülyének fogják nézni, mint azt a szomszéd öregasszonyt, aki még ma is a „Tanácsnak” címzi az „önkormányzatnak” szánt panaszleveleit a fiatalok utcában folyó előfordulása ügyében, illetve még mindig ugyanazokat a neveket biggyeszti be a sorokba, pedig már egy-két generáció felnőtt a környéken.

Így lett, hogy Szigetvári „spicli” Viktor, kénytelen-kelletlen rálelt az Európai Korrupcióellenes Hivatalra. S az ATV Egyenes Beszéd című műsorában bejelentette, hogy a „fejlesztési miniszter ügyei” miatt ismét az Unijóhoz fordulnak, de ezúttal nem a Bizottsághoz, hanem az előbbi hosszú nevű hivatalhoz, amelytől szerinte „mindenki fél”.

A szorgalmas szpemmelés mindenesetre meghozta a gyümölcsét, az Együtt-PM leheletnyi erősödni is tudott. A hétvégén megjelent közvélemény-kutatások, köztük a TÁRKI szerint a biztos pártválasztóknál 4-ről 6 százalékra, míg a teljes népesség körében 2-ről 4-re ugrott. A feljelentésekre és besúgásokra mindig izgatottan odafigyelő régi szoci házmesterkommandó ebben a hónapban cserébe rájuk tette a mi lenne ha "Kire szavaznál, ha lenne szavazás?" - kérdésnél az ikszet. Ebben a táborban még lehetne azzal is erősíteni egy csöppet, ha Biszku Bélát jelölik főpolgármesternek, legalábbis itt a Toronyház elemzőkutató intézetében a harmadikon így gondoljuk, és akkor visszaelőzhetnék a DK-t.

Azért halkan szólunk: az oviban az ilyen árulkodó srácok orrát hamar beütötték, a DK-s papák meg különösen veszélyesek.

Tovább..

Vajúdott ez EU, Junckert szült

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek, vajúdott az EU és Junckert szült. Folytatódik az unalmas technokrata kurzus, mindez hosszadalmas, nehézkes egyeztetések után. Martin Shultz szocialista európai parlementi elnök azt üzeni a csúcstalálkozónak, hogy ha nem lesz elég nő a bizottságban, akkor az EP beint, Cameronnak meg hogy nem biztos, hogy elfogadják a brit biztosjelöltet. Juncker bejelenti, hogy meg kell menteni a jóléti államot, a szociális juttatásokat, és meg kell óvni a nacionalistáktól az EU-t, mert a nacionalizmus csak háborúhoz vezet.

Nem mondom, bátor dolog az eddigi EU-s kurzust, irányvonalat képviselni, miután épp agyonnyerte magát az euroszkeptikus radikáljobb EU-szerte. A tudatlan tömegek nem tudják, hogy lennének boldogok, és nem hallgatnak a brüsszeli falanszterben lakó bölcsek tanácsára, akik hűvös kívülállással (függetlenséggel) szemlélik az eseményeket, ötszázmillió olyan békának tekintve a népeket, akiket nem kell megkérdezni a mocsár lecsapolásáról. Oké, Juncker inkább munkahelyeket teremtene, EU-s pénzből, nem pedig csapolna, de talán a legutóbbi EP-választás eredménye és részvételi adatai épp arra mutatnak, hogy ha a bizottság meg akarná nyerni magának a békákat, akkor kevesebb melóval is beérhetnék.

Pontosabban lepasszolhatna egy csomó melót vissza a tagállamoknak, a szubszidi... szidi... szubszidiaritás, na ki bírtam mondani, a decentralizáció és regionalizáció divatos, tökeurópai jelszavai jegyében. És nem ráz öklöt a választópolgárok felé, hogy anyátok, nem értitek! Hát boldoggá akarunk tenni titeket, ezért egész nap itt molyolunk a brüsszeli üvegkalickákban, ahol az üvegházhatás miatt nagy a felmelegedés! Bírjad ki nyáron, július közepén!

Ehelyett anno Barroso bácsi arra figyelmeztette a skótokat, hogy függetlenségi vágyuk ósdi nacionalizmus, ami nem divat az EU-ban, és nem errefelé megy a világ, fogják vissza magukat, mert a végén még kívül találják magukat az EU-n, Hát, én mondom, ez pluszérv a skót függetlenség mellett, de a nacionalizmusmentes brüsszeli kerületben kuksolók láthatóan nem értik ezt. Meg azt sem, hogy a regionalizáció éppenséggel összhangban van skótok, katalánok és mások elszakadási törekvéseivel. Vagy a sokszínűség csak a nyelvben és a kajákban mutatkozhat?

Szóval nem a népekkel kéne keménykedni, hanem virítani kellene valamit ott, Brüsszelben, ha meg akarják maguknak nyerni Junckerék a népeket, és hosszabb távra akarnak maguknak még melót az amúgy kibírhatatlan brüsszeli üvegpalotákban.

Felüdülésként meg a társulat a csúcstalálkozó-szervezés előtt lemehetne szafarira a pórnép közé Portugáliától Magyarországig, megértjük, ha nem akarnak kiszállnia buszból, fotózni lehet, vadászni nem. A költségeket állják a tagállamok. Aztán jöhet a biztosok kinevezése, majd a hatáskörök visszapasszolgatása a tagállamoknak. Több szabadidő lesz Brüsszelben, több tájékozódásra, pihenésre lesz idő, s talán kitisztulnak a fejek, uborkagörbület- meg EU-szintű szja-szabályozás helyett pedig lehet néhány megmaradó témára koncentrálni, de arra rendesen.

A Brüsszelt körülölelő, Európának nevezett barbár térség fokozott biztonsági intézkedések melletti meglátogatása azonban legalább félévente kötelező programja kell legyen a birodalmi vezetésnek.

Tovább..

Női kvóta avagy Szanyi bort iszik, miközben Gurmai vizet prédikál

Míg a hazai közélet a Nagy Baloldali Összeborulás összezuhanásán és összetöpörödésén csámcsog, Szanyi kapitány és Gurmai Zita már az unijós választás lázában ég. Ajkuk ugyan minduntalan lebiggyed, mikor az egykor szebb napokat látott, imádott pártjuk széteséséről kérdezgetik őket; de mosolygó szemükkel már a brüsszeli jövőt kémlelik. Bőszen vizslatják: kinek lehet majd árulkodni? Kinek lehet majd a következő Orbán-kormányról jelentéseket írni? (mert úgy tűnik, a jövőbeni szoci különítmény sem bízik már a hazai győzelemben…)

Gurmai Zita Facebook oldalának tanúsága szerint a párt leendő európai képviselői a hétvégén Rómában jártak. A nemzetközi tapasztalattal egyedüliként rendelkező Zitát elkísérte a sok-sok jelezővel illetett, szoci „fenegyerek” Szanyi kapitány (kinek keresztneve már nem is jut eszembe); a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, Veres János; a még mindig ifjú Újhelyi Pisti; és az egyelőre még ismeretlen Gúr Roland is. Az EU választási lista első öt helyén álló politikus turnézott tehát. (Mindebből nagyon úgy tűnik, hogy ők is csak legfeljebb öt képviselő bejutásában bíznak…) Az utazás apropója nem mellesleg a hétvégi európai szoci kongresszus volt, amit Olaszország fővárosában tartottak. A találkozón meghatározták a közelgő választások stratégiáját, s persze az együttműködés lehetőségeit. A „mieink” meg építgették a „nemzetközi kapcsolataikat”, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy úgy pózoltak egy-egy szoci nagy ágyúval a fotók kedvéért, mintha néhány rock sztárral találkoztak volna valami zenei fesztiválon. Gurmai Zita fel is töltött néhány jobban sikerült képet, melyeken jól látszik a mosolygó Sergei Stanishev (az Európai Szocialista Párt elnöke); a magyar gyűlöletének számtalanszor hangot adó Hannes Swoboda frakcióvezető; és a szintén „jó barátunk” Martin Schulz is, aki jelenleg még az európai parlament elnöke. Gurmai, a képek láttán nyájasan megjegyzi: „Nem kell félteni a brüsszeli munkától az MSZP európai parlamenti képviselő-jelöltjeit.” Pedig mi valójában nem is a szocialista képviselőket féltjük a munkától… Inkább Magyarországot a jelentésektől!

De Szanyi kapitány is szeret posztolni. Inni és posztolni.  „Gurmai Zita a beszédével szinte felrobbantotta az európai szoci kongresszust. Legfőképp közölte, hogy a nők vannak többségben!” – írta ki a saját oldalára, néhány, Zitára nézve nem túl előnyös fotó kíséretében… Bár a hazugságot gyorsan leleplezi egy-két hozzászóló, miszerint nem is igaz, hogy a nők lennének többségben, ez Szanyit nem nagyon zavarja. (Általában sem szokta a szocikat zavarni a hazugság. Lásd. Gyurcsány őszödi beszédét a visszaemlékezések szerint „imádták” és állva tapsoltak.) Magyarországról is, a fényképek tanúsága szerint négy férfi és egy nő érkezett Rómába, a kialakuló disputát Szanyi, a valóságra fittyet hányva imigyen zárja le: „Ez azért nem így van a szocialistáknál. Az európai kongresszusunkon egyenesen kizárjuk a szavazásból azokat a delegációkat, amelyeknél a női/férfi arány nem fele-fele.”

Gurmai Zita egyébként hiteles ebben a témában, hisz évtizedek óta a nők helyzetéről készült statisztikákat bújja, hátha valami hátrányos adatra lel. És lel, mert sajnos van belőle bőven (erőszak, munkaerő-piaci diszkrimináció, kismamák munkavállalási nehézségei, stb.), majd tonna számra gyártja jelentéseit. Mármint, ha a papírok súlyát nézzük. Mindeközben viszont sajnos semmi sem történik. A szociknál sem!

Mert hiába kapott Rómában is mikrofont és lehetőséget Gurmai Zita arra, hogy ismét szólhasson a női egyenjogúság fontosságáról, a hátrányokról és az általa többször felvetett női kvótáról, ha közben a szocik bort isznak és vizet prédikálnak.  Pontosabban Gurmai Zita vizet prédikál, miközben Szanyi kapitány sorra töltögeti a poharát.

Ugyanis a szocik Európai Parlamenti választásokra leadott listája, minden komment nélkül a következőképpen fest:

1. Dr. Szanyi Tibor országos elnökség tagja, Európa-politikai tagozat elnöke

2. dr. Ujhelyi István Parlament alelnöke

3. dr. Gúr Roland Fogyasztóvédelmi tagozat ügyvezető elnöke (ifjúsági)

4. Dr. Veres János Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök

5. Dr. Gurmai Zita Nőtagozat elnök, Európai Szocialisták Pártjának alelnöke

6. Winkfein Csaba országos elnökség tagja, megyei alelnök

7. Mudri György Európai Bizottság szakértője (ifjúsági)

8. Kolozs András Budapest XVI. kerületi elnök

9. Szabó Vilmos Budapest XI. kerületi elnök, Európa Tanács közgyűlésének tagja

10. Tüttő Kata budapesti elnökség tagja

Ütős kis csapat lesz ez. Nyolc férfi és két nő. Hajrá Gurmai Zita! Hajrá női kvóta!

Tovább..

Bohócok nem kérnek az Összefogásból

A tegnapi nap folyamán a Magyar Bohócok és Csepűrágók Pártja (MBCsP) levélben tiltakozott a Civil Összefogás Fórum plakátjai és óriásplakátjai ellen, amelyeken egy bohóc mellett három baloldali politikus látható. Indoklásuk szerint a kép azt sugallja, mintha az MBCsP választási szövetségre lépett volna a baloldali koalícióval, valamint hogy ilyen kapcsolat már korábban is fennállt volna közöttük. Az MBCsP hangsúlyozta, hogy a látszat ellenére ők nem vettek részt a 8 éves baloldali kormányzásban, ahogyan szóvivőjük fogalmazott „…bohócok igen, de hülyék azért nem vagyunk”.

A tilzakozólevél további szakasza pert helyez kilátásba a Modern Magyarországért Mozgalommal (MoMe) szemben is, amely állításuk szerint lenyúlta és elferdítette kampányszövegüket, ami eredetileg így hangzott: Eleged van, hogy nem vagy Kabos? A bohócpárt tagjai valószínűsítik, hogy az incidensnek köze lehet ahhoz a pártösszejöveteleken felbukkanó, feltűnően kopasz, de bajuszát piros-fehér-zöldre festő alakhoz, akit később a párt tagsága egyértelműen Bokros Lajosként azonosított, bár ő volt az egyetlen, aki a gyűléseken bohócnak öltözve jelent meg.

A levél nyilvánosságrahozatala után nem sokkal egy újabb, a témához kapcsolódó bejelentés is napvilágot látott, amely szerint az MBCsP-ből időközben kivállt a Vörös Orr – Bohócok Demokratikus Tömörülése elnevezésű csoport, amely viszont támogatná a baloldai összefogást. Elemzők véleménye szerint a szakadás elkerülhetetlen volt, amikor kiderült, hogy a kiváló Vörös Orr (VO) platform tagjai valóban tanácsadóként működtek közre a szocialista kormányzás idején.

A Vörös Orr egynapos szakszervezeti mozgalmi besorolás után párttá alakult és fölvette a kapcsolatot a baloldali pártok képviselőivel, valamint Bokros Lajos pártjával is tárgyalásokat kezdett annak érdekében, hogy a MoMe plakátjain is szerepeljenek bohócok. Heller Ágnes berlini látogatása alkalmával tett nyilatkozatában felszólította Bokrost, hogy vállalja föl bohóc-identitását, a magyarországi demokratikus fordulat eléréséhez ugyanis elengedhetetlen a VO-val való összefogás. Hozzátette: „mától nekem is, nem három, hanem négy identitásom van!” Egyúttal felszólította Orbán Viktort, hogy határolódjon el a burkoltan fasiszta MBCsP-től.

A hazai pártok vegyes érzelmekkel fogadták az MBCsP körül kialakult polémiát. Elsőnek az LMP adott ki közleményt, amelyben üdvözölte az MBCsP megtisztulását, bár továbbra is kirekesztőnek tartják a bohócok pártját. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy bohócnak nemcsak humorérzékkel rendelkező emberek mehetnek – ahogy ezt a bohócok állítják – ez olyan lenne, mintha azt állítanánk, hogy karizmával nem rendelkező politikusból nem lehet jó pártvezető!” – nyilatkozta Schiffer András.

A Jobbik sajtóhírek szerint egyelőre azt vizsgálja, vannak –e, voltak –e a bohócok közt cigányok, illetve hogy mit jelképez a nagy orr és a vörös göndör haj.

A baloldali pártszövetség nevében felszólaló Gyurcsány Ferenc örömmel üdvözölte a VO demokratikus kiválását. Mint kifejtette, gyermekkorában maga is álmodozott a bohóc-pályáról, de a próbák alatt mindig leharapta a fejét az oroszlán. A megszerzett tudást azonban politikusként is tudta kamatoztatni, példaként említette egy korábbi vonatszerencsétlenség kapcsán tett nyilatkozatát. Az exminiszterelnök ráadásul országjárása alatt maga is tanúja volt, hogy VO-s bohócok Nemzeti Dohánybolt elé kivetett gyerekekre felügyeltek, emiatt is helyük van a baloldali összefogásban.

A Fidesz az EP-ben reagált az európai baloldali bohócképviselők támadására, akik egy meg nem nevezett berlini forrásra hivatkozva valószínűleg fasisztának, feltehetően EU-ellenesnek, valamint vélhetően a Fidesz által irányítottnak nevezték a magyarországi bohócokat. Kivéve a VO-t. A Fidesz viszontválaszában kijelentette, hogy minden olyan unordtodox bohócért kiáll, aki támogatja atomprogramját.

Tovább..

Az erősebb kutya rezsizik

Rábukunk mi is a csökkenő rezsire, mint pulyka a takonyra, és nyers komcsihúson acélozott állkapcsaink szorítóharapást találtak az aljas Brüsszelokratákon, akik csak finnyognak folyton, ha azt látják: van egy kormány, aki nem annyira és nem úgy kapitalista, mint ahogy ők szeretnék. Amelyiknek van pofája ama bizonyos „széles néptömegek” igényeit, érdekeit figyelembe véve kormányozni, ahelyett, hogy európai értelemben felvilágosulva ellenük kormányozna, ami progresszív fordításban a „még nem felismert önérdekük” megvalósítása akaratuk ellenére.

Csökken a rezsi hát, ki tudja hol áll meg, lehet a vége az lesz, hogy a ruszkik ingyen fogják tolni Paksról az áramot, később a gázt is, tehát nem is lesz rezsi egyáltalán, úgy elfogy. Max. a baráti tankok száma fog nőni, a karóráké meg csökkenni, de hát volt már erre példa: a baráti felszabadítást követően a hetvenes évek „új gazdasági mechanizmusának” csúfolt úgynevezett „kádári jólét” is a szovjetek által a KGST országoknak pumpált olcsó energián alapult. Sziszegett is a Nyugat, aki akkor épp az olajválsággal volt elfoglalva, mi meg vígan pancsoltunk a Balcsiban az eneszkásokkal, meg 1 forint volt a liter benzin. Ihaj-csuhaj.

A helyzet úgy áll, hogy nem sokat változott azóta se. Nyugat megint sziszeg, a ruszkik meg játszadoznak az olcsó (és ezáltal növekedés-serkentő) energiával, mi meg épp újratanulni látszunk a szokásos közép-európai Kállay kettőst, jelenlegi köreinket épp a mackóval táncolva. Nyugat, aki most a hetvenes évek EGK-ja helyén támadt „Brüsszeli EU Központ” lett, a maga „eneszkás” gazdasági szakembereivel természetesen nem örül, hogy itt atomerőmű épül. Pláne, hogy nincs már olyan 35 alatti szavazópolgár a germánoknál, aki ne feküdt volna atomvonat elé. Annak se örülnek tehát, hogy csökken a rezsi, főleg, hogy azt látják, hogy Orbán az ő zsebükből ki kotorja ki a zsét, és épít belőle atomerőművet a ruszkiknak. Ruszkik által. Ruszkikkal. Whatever.

Hiába, a látszat akkor is kemény dolog, ha mi a Toronyházban tudjuk, hogy nem erről van szó, és a Putyin-biznisz és a rezsicsökkentés közti összefüggés csupán a véletlen szülötte. (Nyilván, hisz a Putyin-bizniszt még Fletó kezdte megkötni, és 2035-ben lesz esedékes, ekkora spíler meg még a Fidesz sincs, a rezsicsökkentés meg elsősorban ennek a ciklusnak – és kampánynak - a gazdasági gumicsontja.)

Brüsszel azonban kivár, és valószínűleg az orbáni vízióban rezsiharcnak nevezett támadását a választások utáni immár „új” Orbán kormány elleni első offenzívának szánja immár 2018-ra koncentrálva, hátha végre 8 év után visszahozhatja a hatalomba kedvenc helytartóit, csatlósait, árulóit, pribékjeit, smasszerjeit, vamzereit, strómanjait. (Kérjük olvasóinkat, a kívánt jelzőt radikalizmusuk függvényében válasszák ki, és azonosuljanak vele! Köszönjük - a Szerk.)

Az biztos, hogy bár Bajnai Gordon már az ATV híradóban is kb. mint a reaktiválódott Gyurcsány mögötti béna sidekick jelenik meg, az Amerikai Gazdasági Kamara szemében továbbra is sztár. Legutóbb például a Columbia Egyetemen osztotta hallgatóságának az észt arról, hogy miként kell Orbánt szétküldeni és Föld körüli pályára állítani, de úgy, hogy lehetőleg ne zuhanjon vissza a Földre, mert akkor megsemmisíti Európát. Az amcsi demokrata fejesek meg könnyes szemmel bámulták ezt a remek embert, aki oly okosakat mondott egy távoli földrész szörnyű mindennapjairól. Mi meg egy Amerikában sosem járt német kommunista indiános regényein nőttünk fel, tehát 1:1.

Senki ne gondolja, hogy ebben a nemzetközi küzdelemben, ami a végső soron újfent az oroszok és Amerika közt őrlődő Európán belül zajlik, nem fontos és lényeges eme konfliktus résztvevőinek az, hogy leképezzék érdekeiket a belpolitikai szcénán belül. Nyugat kb. ugyanúgy „válságban van” mint volt a hetvenes években, s ezalatt Kelet megint jön fel, mint a gejzír. Más kérdés, hogy pont 1988-89-ben fordult legutóbb a kocka, amikor nem volt épp vidám „kelethez” tartozni. Fizettük a gulyáskommunizmus árát, Nyugat meg csóválta a fejét, hogy „na ugye megmondtam”. Emlékezünk? Naná. Nem volt olyan rég. Nyugat úgy tűnik már akkor választott és megkapta az oroszok egykori szövetségeseit. Újakat nem nevelt magának, ezért most tapsolhat Bajnainak, meg retteghet a demokráciáért, a hátország korántsem olyan erős, mint volt rég. Elmúltak a mézeshetek, amikor az EU pénzeken ülve, paternalistán simizheti a keleti kormányok készséges buksiját, ők meg a Shrek Csizmás kandúrjának cuki szemeivel várják, mit mond nekik a Nagy Tesó.

Ugyanennyire fura azonban a váltás az egykori antiszovjet, antikomcsi oldal részéről, és annak kacsintgatása az oroszok felé. Ezt még érlelni kell így lelkileg, mert szép a kelet szép nagyon, de azért mi nyugathoz tartozunk 1000 éve, ahogy ezt Lukács professzor a nyílt levelében, és ahogy Farlaine prof. is megaszondta’ nálunk a minap. Még akkor is, ha Nyugat elég furcsán viszonyul hozzánk, ehhez a közép-európai régióhoz. Valahogy az „együtt sírunk, együtt nevetünk” náluk azt jelenti, hogy „ti sírtok, hogy mi nevethessünk”.  Nem számíthatunk tehát igazából soha semmi jóra, de mivel ez egyfajta történelmi paradigma, valahol az itt túlélt 1000 év is annak ékes bizonyítéka, hogy az élelmes magyarság mindig meg tudta úszni.

Itt, Európa közepén soha nem lesz lehetséges a végleges elköteleződés. Nyugatnak mi „úgy” nem kellünk, hogy nem adjuk fel az odatartozásért minden szuverenitásunkat, minden önbecsülésünket. Nekünk meg a Nyugat nem kell úgy, hogy pusztán az különbözteti meg az oroszoktól, hogy jobbra vannak a térképen, nem balra. Ez tény, és ebben egyet értünk Viktorral.

Másik tény, hogy ezzel szemben korántsem hamis dilemma a „ha ezek nem, akkor azok” felállás Közép Európa vidékein. A Kállay kettős nem csupán a második világháború sajátja, de Kádár is ezt járta. Sőt. Igazából már Bethlen és Bocskay is úgy tudták megőrizni a magyar identitást. Báthory úgy tudott közép-európai birodalmat építeni Európa leginkább vérzivataros századai során, hogy ügyesen navigáltak a globális hatalmak érdekei közt. Ha nem a Nyugat, akkor a Kelet. Ha nem Brüsszel, akkor Moszkva. És ugyanez fordítva, ha éppen annak látjuk hasznát.

Hát most építenek sok pénzért atomerőművet az oroszok, és ugrálhatnak a hippik, meg tolhatnak látványos performanszokat, akkor is atomot' fognak építeni. Ha meg nem, akkor nagyon morcosak lesznek, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy a kiebrudalt francia multiktól kell tripla áron visszakönyörögni az orosz földgázt, mert Putyin random elzárta a csapot. Magyarország sorsa és feladata, hogy elkerülje azt, hogy egy adott globális hatalom rajta akarjon példát statuálni, és eközben éljen a ritkán adódó lehetőségeivel, miközben megőrzi függetlenségét és identitását. Ez történik most is, és hívhatjuk rezsiharcnak is akár, egy biztos: nem ez a harc lesz a végső. Mert ez nem egy olyan harc, ahol bármit is el lehet nyerni. Amit lehetett, elnyertük: itt vagyunk, s a cél az, hogy ez így is maradjon. Мы не будем колонией!

Tovább..