Adj pénzt! Miért nem adtok pénzt?

Az önlejáratásban világszínvonalú honi baloldalunk nem véletlenül termelte ki magából ezeket a kis csoportocskákat, akik tegnap boldogan tüntettek a Lérjani ellen, és egyúttal beemelték a köztudatba a közös megegyezéses mártír alaptípusát. Nem véletlenül, mert a politikai osztályuk jelen állás szerint nemhogy egy váltópártot, de még egy komolyan vehető alternatívát sem igen képes felmutatni a kötcsei centrum ellenében, így maradtak a szoborkéselő talpasok és a hülyébbnél hülyébb performance-oket bemutató norvégalaposok.

Múlt héten is érezhető volt, hogy a szakmai szolidaritásos tüntit megpróbálják jól tovagondolni, és ráfejteni még pár réteget a felgyülemlett sértődésekből. Ebből hozták össze tegnap egy kisebb durci-csomagot a Kossuth tér egy természetes fénnyel pazarul bevilágított részén (külön gratulálok érte) a Ki a fasz ez a Lázár János? – munkacímre hallgató ankétot.

Az ankét kifejezést nem véletlenül használom, mert ez valóban csak egy nyilvános értekezlet volt, ahol a következő Egymillióan a sajtszabadságért mozgalom tagjai összegyűltek focizni egyet Jani virtuálisan levágott fejével, meghallgatni egymás bölcs mondanivalóját, valamint letesztelni, hogy ki képes beszélni nagy tömeg előtt, és ki az, akinek inkább a magányos sírdogálás áll jobban a valahányadikköztársaság elromlott fékei és ellensúlyai előtt. Utóbbi csoportot egyszemélyben a NANE vezetője maxolta ki.

Kreténkommandó, de hát kutyát is kell sétáltatni, ezért csak megnéztem őket.

Szóval az aktuális hörgés apropója, a sajtószabadság sokadik eltemetése mellett, a Norvég Alap pénzei körüli kardozás, és a reklámadó volt. A reklámadóról már megírtam a Toronyház hivatalos álláspontját, most nézzük meg mi a helyzet a skandinávok dollárjával.

A Norvég Alap pályázati pénzeit - a kormány álláspontja szerint - egy jól körülírható csoport magnetizálta a saját zsebeinek irányába. Erről ez a lista engem kevéssé győzött meg, persze nem néztem végig az összes nyertes dokumentációt, de van itt minden. Ugyanakkor abban is lehet valami, hogy a tüntetéseken rendszeresen hoppmesterkedő Krétakörös ecsetfej, vagy az Átlátszó rendesen szakított. Ha valaki vizsgálódni akar, akkor transzparencia, miegymás, ne sajtóturnézzanak és tüntizzenek, hanem tárják szélesre azokat az ajtókat az Ökotárs Alapítványnál, és kínálják kávéval a Kehi munkatársait.

Ellenkező esetben még a végén Lézerjanival fogunk egyetérteni.

Természetesen a tüntetés résztvevői a civil társadalom elleni támadásnak tartják ezt a vizsgálatot, meg annak, hogy ebben a diktatúrában a nekik fontos társadalmi rétegeket (nők, melegek, pékek, koncsita virslik) el akarják nyomni, le akarják őket kerényizálni. És ők az utolsó végvár az orbáni rémuralom ellen. Hát, ja, nem is szerénységgel vádolja őket a kormány… Már csak az hiányzott, hogy egy cuki kis papírmasé R2D2-ből előpattanjon egy kékre festett HaHás, és előadja: „Norvég Alap, te vagy a civil társadalom utolsó reménysége!”.

Valahol pedig, ha nem is korrekt, de megszokott rendszer, hogy a politikában erősen nyomuló „civil” szervezetek is megérzik a politikai váltógazdaságot. Ha a sajátjaik vannak, akkor pittyeg az értesítő, ha az ellenfél, akkor lehet menni poharat szedni az Instantba. És mivel politikai civilek, ezért kicsit visszás, hogy az ellenfél kormányzása alatt Adj pénzt, te geci! tüntetéseket tartanak. Ez egy ilyen versenyszám.

Mert lehet olyan hobbit is találni, amihez nem kell állami finanszírozás…

Tovább..

Lézerkard, ha lecsap

Nos, úgy tűnik a „kit nyomásgyakoltassunk ki a toronyházból” verseny győztese én lettem. Talán azért adta kezembe a Főstrandmester a rövidebb fogpiszkálót, mert az utóbbi időben az a figura is én voltam, aki az összes létező választás alkalmával hergelte a szavazástól távol maradni szándékozó téolvasókat, így hát némileg feljogosítva érzem magam arra, hogy ebben a kínos helyzetben ujjat ragadjak, hogy most akkor mi van? A Lézarjani egy pöcs akkor, vagy szeressük, vagy mi van?

Szögezzük le egyrészről tehát az elején: ha lenne egy túszhelyzet, amiben a békemenetes mamikat és fidelitaszos csajokat túszul ejtő DK-s Joker Lázár Jani fejét követelné váltságdíjul, akkor nem sokat gondolkodnánk. De ezzel le is zárul a történet, mert ami most folyik, az nem Lázár János személyéről, vagy a T-com vezérigazgatójával kötött  titkos paktumokról szól. Ugyanis nincs ilyen paktum. Sokkal inkább arról van szó, hogy a korábban a rezsicsökkentő és különadókivető Orbánra kilövési engedélyt adó német anyacég-vezetők hirtelen elkezdték megszeretni a Lázár János felügyelete alatt megvalósítandó, majd’ 300 milliárdos üzletet. Jobban szeretnék a tyúkólba is bevezetni a netet a hódmezővásárhelyi tanyavilágban, mint tovább botozni a magyar kormányt.

Ennek mi is örülünk, több netet az embereknek, több Tutiblogot a háztartásokba!

Emellett még annyi történt, hogy a németek kicsit túlkompenzáltak a Fidesz erős embere felé, miszerint „Jajj, hát Janikám, igaz, hogy gyomroztunk négy évig, és toltuk a bajnaizmust, de spongyát rá, látod, kirúgjuk ezt az izgága ballert, és kapsz majd tőlünk jó kis pártatlan tájékoztatást, pláne, ha meghekkeled a reklámadót. Na mit szólsz?” Szögezzük le tehát, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nem volt telefon, nem volt olyan, hogy Orbán Viktor leszólt az Origónak, nem volt itt kormányzati beavatkozás. Egyszerűen a Dajcse Telekom sörpocakos bajorjai kicsit beszartak a második kétharmadtól, és maguk elé képzelték a sötét jövőt, amikor a sok ellenségeskedésnek az a vége, hogy Mészáros Lőrinc telekommunikációs vállalkozást alapít. Tehát ez üzlet. Semmi több. Mocskos kapitalista üzlet. (ugyeugye)

De mi az igazi tanulsága akkor? Egyáltalán nem az, amit a ballib média most duzzasztani akar! (Függetlenül attól, hogy a Toronyház brigádja egy esetleges Lázár-kormány támogatása terén már koránt sem lenne felhőtlenül vidám, mint most a Viktoránus kor delén!) Lázár Jani ugyanis akármennyire is nem szimpi, de egyáltalán nem tett semmi olyant, amit most rá akarnak kenni. Tehát nem igaz, hogy kisminiszterelnökként, fideszes Berijaként mászkál szerkikbe, és hagyja a levágott lófejeket a német befektetők ágyikójában. Lehet, hogy Jani kissé bárdolatlan, de azént nem csinál ilyet. A nyalakodó nagytőke, amelyik eddig jellemtelenül támadta és öklözte a kormányt, most megijedve annak erejétől viszont simán csinál. És hasonló jellemtelenséggel távolítja el azt az embert, aki – és most jön a vallomás – társainál fényévvel komolyabb szakmaisággal és korrektséggel végezte a dolgát, és gyomrozta a kormányt, ahogyan azt egy ellenzéki újságírónak kell.

Az a furcsa helyzet áll fenn, hogy – miután Piréz révén képviseltettük is magunkat a Sáling-párti tüntin – egyszerre szolidárunk Sáling Gergővel, mint tisztességes kollégával, és Lézer Janival, akit úgy kevertek bele ebbe a buliba, hogy ott se volt.

És továbbra is azt gondoljuk a T-Comról, hogy egy retkes, jellemtelen mocsok multi, és politikacsinálás/nyaldosás helyett inkább el kéne adnia az Origót!

Tovább..