Bandi, vagy Bendi?

Sok mindenben egyetértünk a Schifferbandi, meg én. Még abban is, hogy ahogy ő, úgy én sem tartom őt kellően karizmatikus egyéniségnek. Még ha támad, ha érvel, akkor is mintha védekezne. Ebből következik, hogy az LMP-s politikus olyan, mintha a húsvéti nyuszi tojta volna, fülét hegyezi, aztán lelapítja. De ebben a félszeg makogásban mégis volt eddig annyi erő, annyi tartás, hogy megmaradjon a különutassága mellett. És amikor a Karácsonygeri-félék letérdeltek úgymond párbeszélgetni Magyarországért - akármit is jelentsen ez mára -, addig az LMP maradt ami, legalábbis más, mint a bukott exek. Nem meglepő módon ezt a kitartást a választók is honorálták, és az LMP azzal, hogy nem társult a Kormányváltó hősök közé, tiszta lappal jutott be a Parlamentbe.

Mélyen megindító ez az igyekezet, ez a „lehet máshogyan is ezt csinálni, gyerekek” gondolat. Azt azonban nem gondoltuk, hogy ezt a nehezen megtartott szüzességet éppen a művelt nyugaton kívánja elveszíteni az LMP. Intő jel, hogy Ska Keller, az európai zöldek jelöltje az LMP mellett kampányol, de még különösebb, hogy nem más üldögél az L-betűn mostanság, mint a jó Bendit barát. Csak két kiskorú hiányzik az öléből…

Bizony, a sete-suta elempécskét az európai zöldek akarják bevezetni a gyönyörök világába. Mélyen elkeserítő, hogy az igazán fontos környezetet érintő, az alternatív gondolkodást propagáló zöld gondolkodást Európában minden szégyenérzet nélkül erodálják kiskorúaknak fütyit mutogató bácsik, és ez ellen nincs is senkinek kifogása. Legalábbis odakint.

Az említett európai Zöldek már 1980-ban megrendezett második kongresszusukon azzal foglalkoztak, hogyan lehetne csökkenteni a 14 év fölöttiekkel létesített szexuális kapcsolat büntethetőségét. Mert akkoriban ezt jelentette zöldnek lenni… Mondjuk ma is ezt jelentheti, ha a mézes-mázos Bendittől, a gyerekek nagy barátjától 34 év alatt sem sikerült elhatárolódni.

Bendit barát a progresszivitás jegyében francia talkshowkban értekezett az öt, illetve kicsit idősebb kislányok vetkőzési mániájáról, amely számára a tiszta szexizmus, a szexuális érettség szinonimája volt. Reform-óvodai élményeiről külön könyvben számol be, ahol az oly sokszor idézett sorok is megjelentek:

„Többször is megesett, hogy néhány gyerek lehúzta a sliccemet, és elkezdtek simogatni engem. A körülményektől függően eltérően reagáltam minderre, de a vágyuk mindenképp problémát jelentett számomra. Miért nem egymással játszotok, miért engem választottak ki, és nem más gyereket? - kérdeztem tőlük. De ha kitartottak, én is visszasimogattam"

Persze lehet aztán utólag azon rágódni, hogy pedofil -e, aki csak hagyja a gyerekeket a sliccéhez nyúlkálni (egyáltalán hogyan fordulhatott elő ez a szituáció?!?), de a libnyafos elkenegetés helyett inkább mondjuk ki: ez beteges. És mivel az LMP is kiskorú az érett európai pártok között, nem lepődnék meg, ha a slicchúzogatást jobban preferálnák odakint, mint az aktív zöld politizálást. A mi LMP-nk eddig nem nyilatkozott arról, mi az egészséges szexuális magatartás a zöldek számára idehaza, de ha majd kimennek, jól kikupálják őket, mit is jelent a környezetvédelem. Ezért is van olyan érzésem, hogy inkább önálló zöldfrakciót kellene alkotnia a hamvas elempének, aki még nem járatta le magát erkölcsileg, és hitelesen képviseli a zöld-ügyet. Ahogyan azt idehaza tette, még ha nem is értettem velük mindig egyet.

Nem kellene hagyni, hogy az európai zöldek megbiorépázzák a mi magyar zöldjeinket…

Schifferbandival mi sok dologban egyetértünk. De ezúton kérdezném, mikor lesz az újabb pártszakadás? Mikor vállnak ki a benditesek, és várhatóan mennyien maradnak, akik maradnak?

Illetve, hogy te hová is ülsz majd Bandi? Európában lehet más a politika?

Tovább..

Az Erópunói Ember (Homo Eropunicus)

Képzeljük el, hogy 2015-ben a brüsszeli találmányok olimpiájának győztese magyar, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Győztesnek (alias Viktor), és aki olyan zseb-hazugságvizsgálóval utasítja maga mögé a mezőnyt, amely nem igényel fizikai kontaktust: a készülék a hallottak és a valóság összevetése alapján, diszkréten, rezgő üzemmódban jelzi a kamuzást, a hantát. Nos, a bajnok és a helyezettek egyik jutalma, hogy megtekinthetik az EU híres székházát belülről egy körséta keretében.

Az idegenvezető ki más lenne, mint a nyugdíjas Daniel Cohn-Bendit (aliasVörös Dani): maximálisan felkészült, az épület minden zegzugáról órákig tudna mesélni. A meghívottak izgatottan követik őt, de Dani is kíváncsi a csúcsminőségű találmányra. A Horn Gyula-teremhez érve Győztes, aki töriből is ott van a szeren, előveszi találmányát, és ártatlan képpel Vörös Danihoz fordul:

-              Who was Mr. Horn? Csak nem a magyar…? Nem, az nem lehet!

-              De, bizony, Horn Gyula, Magyarország egykori külügyminisztere és miniszterelnöke!

-              Az egy kommer!

-              Ööö… régebben egy ideig valóban tagja volt a kommunista pártnak, mert munkáscsaládból származott, de áldozatos tevékenységével belülről igyekezett megreformálni pártját és a társadalmat. (jól hallható berregés)

-              De hát a felsőfokú tanulmányait is a Szovjetunióban végezte, 1970-ben meg önként és dalolva abszolválta az MSZMP Politikai Főiskoláját…

-              Igen, igen… kétdiplomás ember volt! (kuncogásszerű berregés…)

-              … és már 1954-től tagja a kommunista pártnak. Ráadásul az ’56-os forradalom és szabadságharc idején karhatalmistaként legalábbis „jelen volt” a Nyugati-téri sortűznél, ahol a fegyvertelen tömegbe lőttek 5 halottat és 20 sebesültet hagyva maguk után!

-              Na és?! Illetve… elkeseredésében lépett be, mert a bátyját az ellenforr… szóval a megvadult felkelők megölték! (erőteljes berregés)

-              Ez nem igaz, mert egy szovjet katonai teherautó találta telibe, papír is van róla, meg tanúk! Ráadásul Horn már a bátyja halála előtt több héttel bezupált a pufajkásokhoz.

-              Jaj, te kis…izé… ne itt, mindenki előtt… Különben is, később ő vezette ki Magyarországot a kommunista blokkból a 80-as évek végén! (brrrrr…)

-              Ejnye, de hát még ’88-ban is betett az új pártkezdemények, mint pl. a Fidesz indulásának, és - bár ma már az ellenkezőjét terjesztik róla, de – erősen fosott Nagy Imre újratemetése és a várható szovjet reakciók miatt is!

-              Az nem ő! Horn Gyula büszke európai volt! Példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból! *(brrrrrrrrrrrrrr…)

-              De hiszen akkor Németh Miklós volt a főnök! Gondolod, hogy egy vén kommer külügyér csak úgy, a miniszterelnök tudta és engedélye nélkül, magától nekiesik a határzárnak? Pont egy Horn-féle kaliber? Ez csak legenda, amelyet a posztkommunisták építettek Horn Gyula köré!

-              Nemá’, bazmeg… akarom mondani…le is van fényképezve! Egyáltalán, mi az, hogy posztkommunista?! Az MSZP egyik megalapítójaként egy teljesen új és megtisztult, demokratikus pártot hozott létre! A nulláról! (a találmány ekkor gyakorlatilag szétesik a berregéstől…)

-              Ugyan! Simán lenyúlták az MSZMP vagyonát annak ügynök-, pénzügyi- és médiahálózatával együtt! Horn Gyula titkosszolgálati dossziéját pedig SZDSZ-es testvérpártjuk szívességből kiemelte és hazavitte!

-              Elmész te a bús… ööö… búslakodott is a nép, amikor ’98 –ban az MSZP elbukta a választásokat az önkényúr Orbánnal szemben, mert Hornék rendezetten és jó pénzügyi helyzetben adták át az országot! (a készülék már nem működik…)

-              Dani, ezt marhára nem így gondoljuk ám Magyarországon! Horn szeretett pénzügyminisztere, tudod, a Panamai Doktor, Bokros Lali elszegényítette a lakosság nagy részét, leamortizálva a kormányzó balosok szavazótáborát is: erőteljes inflációval, folyamatos forintleértékeléssel, reálbér csökkenéssel, leromló egészségügyi ellátással és statisztikai trükkökkel. Szégyen, hogy az emberként és politikusként is ócska** Horn, akiről köztudott volt alkoholizmusra való hajlama, Magyarország miniszterelnöke lehetett! Horn Gyulát otthon a nemzet józanabb része rühelli, és szeretné elfelejteni. Sőt annak idején Sólyom köztársasági elnök az állami kitüntetésére is beintett! Nálunk még egy takarítóhelyiséget sem neveznének el róla!

-              Na, jó, húzzunk… Nekem megy a repülőm Brazilba!

-              Még egy kérdés, Dani: mondd, mégis, mi a pék bütykös f…ért neveztek el egy prosztó, pufajkás, vén kommunista piásról termet az EU-ban, aki még azt sem tudta rendesen kimondani, hogy Európai Unió?

-              Nem én voltam! Az a Tabajdi volt, meg a szocdemektől az erőszakos Pitt Udo Bullmann!

*   idézet Tabajdi Csaba szerdai nyilatkozatából

** Gyurcsány Ferenc engedélyével (kizárólag a HírTV-nek és munkatársainak fenntartott jelzője)

Tovább..

Exmenek Budapest felett

Konrád György, Per Nyhlom, és Tomás Sedlacek arca megereszkedett az elmúlt napokban. Nem ment nekik a fogalmazás. Amit késő éjjelig virrasztva összeraktak, reggelre kelve merő zagyvasággá változott. Hát hogy lesz ebből Európai Charta? Ráadásul álmatlanságban is szenvedtek. Per Nylom péládul arról panaszkodott, hogy álmában megjelent az Orbán Viktor, és kiharapdálta a demokratikus mondatokat a szövegből. A Konrád is a Viktorral álmodott, csak ő azt látta, hogy az ország burkoltan faszista miniszterelnök szalonnát szeletel az okiraton és összezsírozza azt. A Szedlacsek meg álmában egy méhecske volt, de aztán jött az Orbán az összegöngyölt kartával, és le akarta őt csapni. Ennek a fele sem volt tréfa… Nincs még veszve minden, csapott a homlokára Per, és majdnem magára öntötte a kávét. Szólítsuk Európa szuperhőseit, az Exmeneket!

José Manuel Barroso épp rendes évi szabadságát töltötte. Ilyenkor hazautazott Liszabonba az anyukájához, és Mao Ce Tung műveit olvasgatta. Ám hirtelen a mellkasára tetovált vörös csillag bizseregni kezdett. Azonnal tudta, mit kell tennie, hisz ő csak a hétköznapokban volt az Európai Bizottság elnöke, valójában ő volt Anarchoid 1.0 Béta, az EXMEN. Mikor anyukája belépett a szobába, hogy Józsikám, készen van a buritó, már csak hűlt helyét találta.

Daniel-Cohn Bendit épp Berlin egyik parkjában üldögélt, galambokat etetett, és vágyakozva figyelte a játszadozó gyermekeket. Váratlanul furcsa, szorító érzés tört rá alhasi tájékon, ami csak egyet jelenthetett. Ő ugyanis csak a szürke hétköznapokban volt az Európai Szabad Szövetség társelnöke. Valójában azonban ő volt Greenpower Man (a barátainak csak Spanky Boy), az EXMEN, és Európának szüksége volt rá. Gyorsan keresett egy kindergartent, ahol átöltözhetett…

Viviane Reding el volt keseredve, mert a hétvégén elmaradt a titkos találkozó a Bildberg-fiúkkal, és feleslegesen púderezte ki magát. Már majdnem felsóhajtott - megint minek vettem szexi fehérneműt, ha senki nem tépi le rólam - de akkor megcsörrent a metszőfogába épített jeladó, és háromszor egymás után leadta a Family Frost szignálját. Vivi ugyanis csak a hétköznapokban volt a Jogérvényesülés, Alapvető jogok és Uniós Polgárság Bizottság alelnöke. Mert valójában ő volt Frau Supa-Euro, az EXMEN.

A három jóbarát már a három Napnyugati Fogalmazó előtt állt, akik afféle irányítótestület szerepet töltenek be az Exmeneknél, gondolatokkal látják el őket, mikor megérkezett a csoport negyedik tagja, a titokzatos barát, aki egy idegen kontinensről érkezett. Ő volt IMF-Men. Valódi arca még Redingék előtt is ismeretlen.

Szabad Piac! – köszöntötte őket Szedlacsek. Fékek és Ellensúlyok! – zengték kórusban a szuperhősök. Küldetésünk van a számotokra! Orbán Viktor országa veszélyezteti a kartát! Cselekednetek kell! Volna néhány jó tanácsom… - kezdte volna Konrád, de gyorsan leintették, mert a hangja olyan megint olyan álmosító volt, mint amikor saját felolvasásában elhangzó önéletrajzi hangoskönyve több tömegbalesetet okozott.

A négy szuperjóbarát elrepült hát a Magyarországra, ahol a pusztán találkoztak egy gémeskút mellett álldogáló magyar hülyeparaszttal. – Szabad Piac! – zengte Anarchoid – Jól hallottuk, hogy maguknál nincsen demokrácia? – Há’ nállam momentán nincs egy darab se – nyúlt a zsebébe az ostoba magyarparaszt – talán a nemzeti dohánybótba tessék megkérdezni, ahol ni, a szürkemarha mögött, a mangalicáktól egy kicsit még idébb. – Mondta a műveletlen magyar bukóparaszt.  Spanky Boy már a 18-as karikán megbotránkozott, de amikor meglátta a boltot belülről, így kiáltott – Barátaim! Itt csak három euró egy doboz cigi, a burzsoá édes anyjukat ezeknek a magyaroknak… Ne szívd mellre, adok rá kölcsön! – mondta IMF-Men hazafelé menet, de Spanky Boyhoz nem lehetett szólni.

- Valóban szörnyű a helyzet - mondták a bölcsek - de van rá megoldás. El kell árasztani Orbanisztánt demokráciával. Végre bevethetjük titkos fegyverünket, az Instant Demokrácia Port! Mi hárman itt beszélni fogunk, kántálni, szónoklatokat intézni a növényekhez és az erre kószáló őshonos állatokhoz. A demokráciáról. Illetve, mivel nagyon szeretnünk beszélni, mindenféléről, de érinteni fogjuk a demokráciát is. És, amikor már habzani látjátok a szánkat, fogjátok föl a nyálat, amelynek buborékjain ott csillog majd a szivárvány, és abból elkészíthetitek a Demokrácia Instant Porát! – mondták. És így is lett! - Csak egy kicsit káposztaízű - mondta Anarchoid - és hirtelen úgy megkívántam a zsírszegény, gluténmentes német kamamber lájtot. Mégsem lesz ez így jó… Frau Supa-Euro – vonták kérdőre a szupernőt - maga porította! Nem kevert még bele valamit…? Ezerszer Megmondtam már, hogy szupa-ojro, nem EURO - ordította Frau - ezt ez az egész rohadt ojrópa képtelen helyesen kiejteni. És fogadja el Anarchoid, hogy enélkül a káposztaíz nélkül a mi Ojrópánknak lőttek…

Tanakodtak egy sort, és fölosztották a feladatokat, hogy mindenkinek megérje. Az egyik ország legyártotta, a másik csomagolta és raktározta, a harmadik meg a saját üzletláncaiban árulni kezdte. IMF-Men meg adott rá kölcsön. Így jutottak el Európa termékei Orbanisztánba, telis-tele a liberális nyálból készült instant demokráciával. Volt ott Demokrácia-Kolbász Németországból, és Demokrácia-Lightmargarin Németországból, és Demorkácia-Ömlesztett sajt Németországból, és Demokráciadinnye Portugáliából. Sőt volt még Együtt2014 párosvirsli is egy idegen kontinensről, importárú felirattal. Húst nem tartalmazott.

A négy szuperjóbarát pedig boldogan körözött a demokratizált Orbanisztán fölött, sőt a már cseppet sem durcás Spanky Boy még néhány Európa alakú jóságpor-felhőt is púzott az égre. A Három Napnyugati Bölcs azonban még azóta is a Karta megírásának gondjától szenved. Mert amit késő éjjelig virrasztva összeraknak, reggelre kelve merő zagyvasággá változik.

Tovább..

Köpök a multikulti sírjára

Jaj, hogy én Boris Vian, ezt de sajnálom! Pedig de szerettem volna, ha be tudnak illeszkedni, ha békében tudnának velünk élni ezek a gyarmati bevándorlók! Ej azok a szép 50-es évek – még álmodoztunk! Párizs szívében, egy füstös kis dzsesszklubban, azokon a TAJTÉKOS NAPOKON, mikor a trombita megszólalt... Még hittünk a békés együttélésben. Hittük, hogy MINDEN HULLA FEKETE... Ma meg verik egymást a különböző színű népek. És MINDEZ A NŐK MIATT... Már megint egy nő miatt! De most már KÖPÖK A SÍROTOKRA!

Nem messze tőlünk, Trappes-ban, Párizs egyik elővárosban ment ezúttal péntek éjjel a bunyó. Az egész balhé azért kezdődött, mert csütörtökön letartóztattak egy férfit, ugyanis fojtogatni kezdett egy rendőrt, amikor az igazoltatni akarta a feleségét. Az asszony, az arcát eltakaró női muzulmán öltözéket, burkát viselt. (Mondom, hogy MINDEZ A NŐK MIATT!) Nos, pacifista íróként, a demokrácia őszinte híveként szégyellem magamat, de nálunk, Franciaországban, tiltják a burka viseletét. Vallásszabadság ide, vagy oda. Szóltam is a bolond Daniel Cohn-Benditnek, hogy ugyan szálljon már le a magyarokról! Ne pofázzon már annyit a magyar alkotmányról, hanem kicsit figyeljen a francia helyzetre is! Ugyanis Párizsban, a rendőrök jogosan, törvényesen zaklathatnak valakit, csupán vallása miatt. Hisz tiltva van a burka viselete. A szabadság, az egyenlőség, a testvériség hazájában. De a ronda Cohn-Bendit a füle-botját sem mozdította. Mindig csak az az Orbán izgatja fel.

Igaz, péntek este a bevándorló barátaink sem viselkedtek valami szépen. A letartóztatás miatt tüntetést szerveztek. Úgy kétszázan a rendőrség elé mentek és téglával kezdték ostromolni az épületet. MINDENKIT MEGNYÚZUNK – üvöltötték a népek. Ez nagyon csúnya dolog. PUSZTULJON MINDEN RUSNYASÁG! Mondom: pacifista vagyok! De vajon miért van mindig balhé Franciaországban? Miért nem tudnak a bevándorlók velünk békében élni?

A bolond és rusnya Cohn-Bendittől hallottam, hogy a magyaroknál van egy párt, a zsebnáci Jobbik, amely az iszlámot támogatja. És úgy általában multikulti ellenes. Állítólag antiszemiták is. Ez hogy jön össze?

Át is hívtam Bokros Lajos urat, aki jobboldali magyar politikus, hogy magyarázza már el. Ő lefordította nekem a kurucinfó oldalon lévő jobbikos kommenteket, hogy tisztán lássak. Az egyik azt mondja, hogy: „Ébredj Európa nyakadon az iszlám csőcselék! Fegyverbe!, fegyverbe!” A másik szerint „Vissza kell toloncolni ezeket a selejteket”. No meg többen féltik a „fehér európát”. Aztán valaki közbeveti, hogy az arabok „a Jobbik fő szövetségesei”. Őt gyorsan lehülyézik. Idézem: „Budösbogar!!” „Te nagyon hülye!” Aztán meg kőkeményen kórusban zsidóznak egyet – hogy kicsit megnyugodjanak. Miközben Vona Gábor sorra látogatja az arab nagykövetségeket. Agyrém!

Jaj mi lesz így veled, szeretett Franciaország?! Mi lesz így veled Európa?! Mi lesz így veled magyar radikális jobboldal?

És MINDEZ (megint) A NŐK MIATT!

Vendégszerzőnk, az igazi Boris Vian írása a Tutiblognak

U.i.: a nagybetűs mondatokkal saját könyveimet reklámozom.

Tovább..

Rosszabbak mint a kommunisták

Megáll az ember esze! Az Európa Parlament egyik bizottságának javaslata azt követeli, hogy a szabadon megválasztott magyar parlament vonjon vissza minden alkotmányosságot érintő törvényt 2010-ig visszamenőleg. Ellenben jön a furkósbot és indul az eljárás a 7. cikkely szerint, amely egy közvetlenül Brüsszelből irányított törvényi felügyeletet jelentene. Ha a folyamatos belepofázás ellenére sem állna vissza Magyarország a 2010-es állapotokra, akkor pedig beindulhatna a második hullám is, amelynek végén megvonhatnákMagyarország szavazati jogát. Egy hangos kisebbség, egy brüsszeli gittegylet, a demokrácia védelmében akar beavatkozni egy demokratikus törvényalkotási folyamatba? Abszurd vicc. Nagyon rossz vicc! Ezek rosszabbak mint a kommunisták.

Mindenképpen összeesküvés-elmélet gyártására adhat az is okot, hogy ezt a hírt, mielőtt még a nyilvános sajtótájékoztató megtörtént volna, a „budai picsaember” Uj Péter  által szerkesztett 444! honlap hozta le. Mert ők valami titokzatos okból kifolyólag hamarabb megkapták az anyagot, mint bármelyik sajtóorgánum egész Európában. Szép volt Uj PicsaPetya!

A Rui Tavares által jegyzet jelentéstervezet (mert még csak tervezet addig, míg az EP el nem fogadja) minden kertelés nélkül azt akarja, hogy az Európai Unió avatkozzon be egy szuverén állam törvényalkotási folyamatába. A médiatörvénytől kezdve az alkotmányig, minden betűt az unióban írjanak meg. És mindezt ellenőrizze a Bizottság, na és maga Rui Tavares. (Van annak némi bája, amikor valaki magának osztogat pozíciót!)

A jelentéstervezet szerint, a magyar kormánynak és a parlamentnek minden 2010 óta hozott, alkotmányosságot érintő törvényt és magát az alaptörvényt is vissza kellene vonnia. Miért? Mert a jelentéstevők politikailag másképp gondolkodnak. Mert zöldek és liberálisok. És mert ebből kifolyólag nem tetszik nekik a Fidesz. Mit is mondott legutóbb Pöttering, az Európai Parlament exelnöke a magyarok védelmében? Hogy nem lehet kettős mércét alkalmazni és hogy Brüsszel nem lehet Moszkva? Nos, hát...

A magyar kormánynak egyelőre azért még nem kell a lakodalmas asztal alá bújnia, hisz az Európai Unióból nem lehet kizárni egyetlen tagállamot sem. A legsúlyosabb szankciók az uniós pénzek befagyasztása, illetve a szavazati jogok megvonása lehetnek. A 7. cikkely az utóbbira adna lehetőséget. A szavazati jog felfüggesztéséről egyébként a már több részletében kudarcot valló Lisszaboni Szerződés rendelkezik. Mindenesetre ezt akkor lehet alkalmazni, ha egy tagállam „súlyosan és tartósan megsérti az emberi méltóság, az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság tiszteletben tartásának alapértékeit.” Habár a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament is lehet kezdeményező, az ügymenet rendkívül bonyolult. Számszerűleg szabályozott, hogy ki-kivel és milyen arányban kezdeményezhet. Ahhoz viszont, hogy valóban megvonják az ország szavazati jogát, az Európai Unió Tanácsának (az érintett országot nem számítva) nyolcvan százalékos támogatása szükséges. Lévén, hogy a Tanácsban az összes tagállam kormányának képviselője jelen van, ennek realitása körülbelül annyi, minthogy Lendvai Ildikó bocsánatot kérjen az elmúlt 65 évért és jelentkezzen a Jobbikba.

A durva jelentéstervezet szerint továbbá a nemzeti konzultáció komolytalan és nem elégséges egy alkotmány elfogadásához, mert nincs mögötte kellő társadalmi támogatottság. Halkan jegyezzük meg, hogy a jelenleg Európában érvényben lévő írott alkotmányokat – a demokrácia játékszabályai szerint – a mindenkori parlamentek alkották meg egykoron és módosítják manapság is, ha van politikai akarat és többség. Magyarországon ugyanúgy, mint az unió bármelyik országában. De feltehetnénk azt a kérdést is, hogy vajon az Unió működését jelentősen átszabó (jelesül azt a bizonyos 7. cikkelyt is megfogalmazó) Lisszaboni Szerződés mögött hol volt az a híres „széles társadalmi támogatottság”? Mert még csak „európai konzultáció” sem volt. Ugyanis nem kérdeztek meg egyetlen európai polgárt sem. Mi ez, ha nem kettős mérce?

Mindezek után egyetlen dolgot kell már csak feltétlenül megemlítenünk a demokrácia európai bajnokairól. Rui Tavares ugyanis annak a „Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja” nevezetű európai frakciójának tagja, melynek társelnöke a magyargyűlölő Daniel Cohn-Bendit. A portugál képviselő, aki most számon kéri Magyarországon a jogállamiság betartását, 2009 óta dolgozik vidáman egy olyan pedofil elnök mellett, aki a következőket írta önéletrajzi könyvében: „Többször is megesett, hogy néhány gyerek lehúzta a sliccemet, és elkezdtek simogatni engem. A körülményektől függően eltérően reagáltam minderre, de a vágyuk mindenképp problémát jelentett számomra. Miért nem egymással játszotok, miért engem választottak ki, és nem más gyereket? – kérdeztem tőlük. De ha kitartottak, én is visszasimogattam” (Cohn-Bendit vallomása a Le Grand Basar című könyvből).

Rui Tavares, a szabadságjogok harcosa, felszólalhatna egyszer a gyermekek egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődéséért is – a saját elnöke ellen. Talán úgy hitelesebbnek tűnne.

Tovább..

Atyaúristen, merre tart Európa?

Ismét a magyar Alaptörvényt köpködték az Európai Parlamentben. Alapvető kérdés ugyan, hogy mi köze az uniónak egy tagország alkotmányához, illetve hogy mikortól sértik meg egy állam szuverenitását, most mégis  minden efféle aggályt sutba dobva tolakodtak előre a már jól ismert gyűlölködök – egy kis beleugatás végett. Viviane Reding, Európa bulldogja; Daniel Cohn-Bendit, az unió pedofilja; a hazudozós szoci Swoboda; a bajszos hazaáruló Bokros Lajosunk; a zöldek és a kommunisták, közös erővel igyekeztek rövid távú politikai haszonszerzésre felhasználni a negyedik alkotmánymódosítást. Ugyan csak egy órájuk volt Strasbourgban, mégis beleadtak apait-anyait. Ki tud nagyobbat mondani – akár az óvodások a homokozóban.

Először Viviane Reding igazságügyi biztos kapott szót. Saját bevallása szerint az Európai Bizottság nevében beszélt. Mit beszélt? Gyűlölködve fröcsögött! A Bizottság és a Velencei Bizottság ugyan csak júniusra lesz kész a negyedik alkotmánymódosításról szóló jelentésével, de a gyönyörű csíkos ruhájában megjelenő politikusasszony már most ítélkezik. Jó demokrataként, minden hivatalos jelentést megelőzve kritizál. A legfőbb gondja ezúttal az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési joga, a politikai hirdetések közzétételének újraszabályozása, illetve a különadók kivetése volt. Európai buldogját egyáltalán nem zavarta az az aprócska tény, hogy Navracsics Tibor éppen ezekben az ügyekben nyújtott be módosító javaslatokat. Figyelembe véve Barroso kéréseit. A különadók esetében pedig igencsak kilóg a lóláb. Vajon van-e anyagi érdekeltsége, illetve kára a magyarországi multiadók kivetése miatt Reding asszonynak? Miért fáj neki a hazai bankadó?

A biztosasszony egyébként nem először él erkölcstelen eszközökkel. A minap például, a kabinetjéből szivárogtatták ki azt a hazug információt, miszerint a Fideszt ki akarják zárni az Európai Néppárt csoportból. Állítólag egy Dubrovniki vacsorán merült fel ennek lehetősége. Nos, Kosztasz Szaszmatszoglu, az Európai néppárt szóvivője már másnap cáfolta a hírt. A közleménye szerint „Joseph Daul, a néppárti képviselőcsoport vezetője, Antonio López-Istúriz White, a párt főtitkára, és Viviane Reding, a konzervatív európai pártcsaládhoz köthető, alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős unós biztos nem tartott olyan vacsorát, amelyen a Fidesz jövője lett volna a téma.” Antonio López-Istúriz White, a párt főtitkára egyébként ott sem volt a horvátországi Dubrovnikban tartott ülésen. Érthetetlen, hogy a biztosasszony környezete miért szivárogtatott téves információkat.

Visszatérve az uniós parlamenti vitára, aki hiányolta volna a biztosasszony beszédéből az antiszemita kártyát, annak csupán Hannnes Swoboda, szocialista frakcióvezetőre kellett várnia. Nem sokáig. A bírók korai nyugdíjba küldése mellet a legnagyobb fájdalma az volt, hogy az ELTE egyes oktatóinak táblájára, egy ismeretlen hülye diák zsidózó matricákat ragasztott. Ebből szerinte levonható a tanulság: a Fidesz-kormány miatt erősödik az antiszemitizmus. Ja, és mielőtt még elfelejtenénk: Swobodának is fáj a különadó, amely szerinte az uniós értékek ellen való.

Az antiszemita vádakra Szájer József gyorsan reagált. Külön engedéllyel tehette fel kérdését a hápogó Swobodának, miszerint tud -e arról, hogy az alkotmány módosítása miatt van ma Magyarországon arra lehetőség, hogy a miniszterelnök kérésére betiltsák a nyíltan antiszemita „Adj gázt” motorostüntetés. De a kérdés megválaszolatlan maradt. Jött inkább Daniel Cohn-Bendit!

A 68-as nemzedék, egykor marxista érzelmű fenegyereke is elemében volt. Már a vitát megelőző este pörgött, mikor erőszakkal elvette a Lánchíd Rádió riporterének diktafonját, majd meg is fenyegette az újságírót. Pusztán azért, mert a sajtó képviselője a „magyar ügy” apropóján kérdést szeretett volna feltenni neki afolyosón. Ne felejtsük el: Cohn-Bendit legutóbb a sajtószabadságot féltette az Orbán-kormánytól. A szerdai vitanapon pedig az volt a legnagyobb problémája, hogy szót adtak Szájer József képviselőnek is, mikor az előre meg sem volt beszélve. Frusztráltan ordibált. Szép kis demokrata...

De bizonyos szempontból érthető neurotikus kirohanása, hisz igen zűrös heteken van túl. Több német szervezet és politikus is tiltakozott, amikor a Theodor Heuss-díjra jelölték. A német Alkotmánybíróság elnöke le is mondta a közös megjelenést. Nem akart egy színpadon szerepelni egy pedofillal. A tiltakozók szerint a kitüntetés nem egyeztethető össze „vörös Dani” múltjával, hisz a róla megjelent életrajzi könyvben elfogadhatatlan módon nyilatkozott a felnőttek és a gyerekek közötti szexuális kapcsolatokról. A múltban játékboltban dolgozó Cohn-Bendit ötéves kislányokkal került intim kapcsolatba. Saját bevallása szerint nadrágján keresztül hagyta magát simogatni. És most ő próbálja erkölcsi magaslatról pellengérre állítani a magyar kormányt...

A liberális frakcióvezető, a bunkó belga, Guy Verhofstadt sem volt rest ismét belerúgni a magyar alkotmányba. A magyargyűlölő hírében álló, bukott belgaminiszterelnök ezt a ziccert nem hagyhatta ki. Szerinte az egyik legnagyobb gond, hogy a család fogalmát heteroszexuális párként jellemzi a magyar alkotmány. Pedig a melegeknek is kell gyermekvállalási jog. Verhofstadt újra a hetes cikkely alkalmazásával, azaz Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztésével fenyegetett. De úgy tűnik kezdeményezni senki sem meri. Hisz van benne némi kockázat. Például az, hogy az eljárás során a magyar kormány álláspontját is meg kellene hallgatni. Arányos időben. Ezt pedig nem akarják a „véleménynyilvánítás szabadságának” élharcosai.

Üde színfoltként tűntek fel még a vita során a zöldek. A médiatörvény kérdését húzták újra elő, amely európai szinten már rég lezárt ügy. Teljesen érthetetlen módon, jókora fáziskéséssel utaltak egy megnyugtatóan megoldódott problémára. Hacsak nem az értelmetlen vádaskodás volt a céljuk ezzel.

A csattanó azonban a végére maradt. A Konzervatívok és Reformerek nevű jobbközép frakció nevében felszólaló ex-MDF-es Bokros Lajos szerint „a Fidesz a kommunista alkotmányfelfogáshoz tért vissza”. Aki egy nem létező magyar párt nevében, amelynek jogutódja többször megpróbálta mandátuma lemondására késztetni, nyilatkozott ismét hazaárulóként. Egyébként nagy talány, hogy miként lehetséges a már nem létező MDF nevében okoskodni Európában?

A vita ugyan csak egy órás volt. A megszólalók személyét, illetve a kritikák tartalmát szemlélve azonban joggal merül fel az épeszű európai polgár fejében a kérdés: te atyaúristen, merre tart Európa?

Tovább..