Krisztus óta még sörözni is könnyebb!

Jön a nyuszi, tojást tojik, tavasz, megújulás, remény – igazából azt hiszem, az egész Húsvéttal nem igazán tud mit kezdeni valaki, aki nem tudja, mit ünnepelnek ezen a speciálisan keresztény ünnepen eredetileg. A Karácsonyból is sikerült ugye szeretet ünnepét csinálni, az is kicsit magában a levegőben lóg a maga kiheré… vallástalanított változatában.

De a Húsvét még inkább. Nyuszi? Tojás? Mi van? Mi ez az egész? Aki jobban belegondol, a speckó keresztény tartalom nélküli Húsvétnak még annyi értelme sincs, mint a Karácsonynak. Esetleg utána lehet nézni a néprajzi lexikonokban, hogy a nyuszkó meg a tojás meg a locsolkodás termékenységi kultuszokban eredeztethetőek. Erről az egyszeri 21. századi ember arra következtet, hogy a Húsvét is a szexről szól. Amúgyis tavasz van, egyre lengébb, izé, egyre feszesebb, de rövidebb ruhákban járnak a lányok, kivillanak a pasik felsőtestei.

És így lesz valamiből, ami többre hivatott, a locsolás elsikkadásával – mert ma már arra is lusták vagyunk – ivászati derbi este a kocsmában. A Karácsony már most is sokaknak a sörözésről szól a haverokkal, a húsvétból is ez válik éppen, tulajdonképp egy szintre kerülnek a Szilveszterrel.

Persze ha a kiábrándult népeknek komolyabb kérdéseket teszünk fel, akkor terelik a szót, nyugtalankodni kezdenek, és visszamenekülnek a sörükbe. És akkor mondják még, hogy keresztények gyáva nyuszik (na tessék, nesze neked, húsvét), akik belemenekülnek a fogódzókat adó vallásba. Hát, ember, inkább, mint hogy sörbe meneküljünk!

Mi persze itt a Toronyházban imádjuk a sört, és kiváló ivászati derbiket szoktunk rendezni, de épp ezért nincs rá szükségünk, hogy Húsvétkor is ezt csináljuk. Vagy ha hétfő este le is tévedünk a kocsmába, vagy épp a borospincébe, akkor is igényeljük, hogy az ünnepek, jelesül most a Húsvét, másról szóljanak – minek vannak ugyanis az ünnepek, ha az ivászatról szólnak, amit a hét bármely napján tudunk művelni?

Több kell ide.

Ide az kell, legyen ez a Krisztus, aki majd' kétezer bevállalta a kereszthalált – igen, azért, hogy a Toronyházban itt, ma, meg mindenki más, a legénybúcsúra Krakkóba meg Pestre érkező holland meg angol turista is, nyugodtan tudjon sörözni. A nyugodt sörözéshez meg kell a tudat, hogy nem kell megváltani a világot, a hivatásos forradalmárok munkanélküliek, és ezért lehetőségünk van élvezni is az életet. Ennek a dolognak az átérzéséhez meg kellett a negyven napos böjt – így aztán Húsvét hétfő este jobban fog esni a sör, mint negyven nappal azelőtt bármikor. Tudom, pedig egy ideje az inkvizítorok is munka nélkül vannak, és pennájukkal kell inkvizítorkodni. De most a megbocsátás ünnepe van.

Szóval lehet röhögni meg pattogni, hogy "képmutató keresztények", de egyrészt: a képmutató keresztények pontosan tudják, hogy tökéletlen és bűnös emberek, ennek belátásához pedig van mércéjük – utóbbi időnkénti felmutatása miatt kapják meg a képmutató és álszent jelzőt. Szóval inkább azok az álszentek, akik mutogatnak a keresztényekre, miközben ők maguk nem ismernék el, hogy létezik bűn és hasonlók.

Másrészt: aki meg próbálja átélni és megérteni ennek a kétezer évvel ezelőtt élt fickónak, akin a nyugati kultúra alapul, a szenvedését, és elfogadja őt nagyfőnöknek (helytartóját meg kisfőnöknek), annak sok teher lekerül a válláról, s mivel fel tud nézni az égbe, ismeri helyét az univerzumban, a kozmoszban, ezért le is tud nézni a sörébe, és nem fog elgémberedni a nyaka. Se a keze. Ha értitek, mire gondolok. Már csak tudom, pontosan láttam ezt inkvizítori működésem folyamán a középkorban. Nagy idők voltak, érdekesebbek és nem olyan unalmasak, mint ez az elbaltázott 21. század!

Aki hajlandó megélni mélységeket, az könnyebben megél magasságokat is, és nem csak a sokat szidott szürke hétköznapok lesznek az osztályrésze. Merjünk ünnepelni, merjük átérezni az ünnep eredeti értelmét, s akkor – banális, de – elmondhatjuk: Krisztus óta még sörözni is könnyebb! 

Tovább..

Szanyi Marxszal tölti a Húsvétot

„A húsvéti merengések egyik elemeként javaslom mindenkinek, hogy ugye azért mégis csak meg kellene dönteni a kapitalizmust?” (Szanyi kapitány Facebook-oldala) Az MSZP-s megmondómber legutóbbi mutogatása után megint szólt egy velőset. A kapitány a kapitalizmust szeretné eltörölni így Húsvét alkalmából. Hogy hogyan kapcsolta össze a legnagyobb keresztény ünnepet a munkásosztály nemzetközi harcával már önmagában kérdéses. De hogy miért akarja, s mivel helyettesítené? Hát a jó öreg ideológia leporolásával: szocializmussal!

Az hagyján, hogy már sokszor bebizonyosodott, hogy a szocializmus nem működik. Az is hagyján, hogy a demokráciával összeférhetetlen. Akkor most ki is az antidemokratikus, kérem szépen? Mert mutassanak nekem egy sikeres és stabil demokráciát, ahol nem kapitalizmus működik. Való igaz, a magyar értelmiség egy jól körülírható részének évszázados álma a kapitalizmus eltörlése, volt is erre egy bő negyvenéves kísérletük, hogy aztán saját maguk lássák be, ez így nem megy.

Gondolkozzunk egy cseppet! Mit is jelent a szocializmus? Összes megvalósult formája nem hozott mást, mint a kevesek terrorját a társadalom felett. És mi is Szanyi válasza a Gulágra? „Ez részedről kb. olyan, mintha én azt mondanám, hogy felejtsd el a kereszténységet, hiszen az inkvizíció végiggyilkolta Európát.” Na azért álljon meg a hegyimenet, biztos hogy bele akarunk menni ebbe? Mert nem biztos, hogy Tibornak tetszene.

Ugyanakkor mi legyünk nagyvonalúak, s lépjünk túl Tibor újabb szellemesnek gondolt beszólásán. A probléma itt kérem szépen más. Mint nem is olyan rég kiderült, a XIII. kerületi fenegyerek az MSZP legesélyesebb jelöltje az EP-lista élére. Most nem tudom hogy örüljek-e vagy sem. Egyfelől Cohn-Bendit és hasonszőrű társasága egy újabb címeres taggal bővül, s megerősíti azt a feltételezést, hogy az Európai Parlament nem más, mint politikai bolondokháza. Másfelől az EP tele van komoly múlttal rendelkező, tiszteletet érdemlő személyekkel is, akiknek nap, mint nap meg kell küzdenie olyan és hasonszőrű elemekkel, mint a fenti nevek. Ráadásul Szanyi Tibor ott elméletileg Magyarországot fogja lejáratni képviselni. Ilyenkor szokták mondani, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet?

Tovább..