2014. szeptember 4.

Szedjétek már össze magatokat!


Nem vagyok itt fél évet, és erre kell hazaérnem? Hogy Nemzeti Italbolt? Azért, mert én 6 hónapig tanulmányozom állami pénzen a délkelet-ázsiai bordélyházak működését, nem kéne mindenkinek meghülyülni itthon. Merthogy állítólag már tárcaközi állapotban van a tervezet, hogy majd valamikortól szeszes italt csak Nemzeti Szeszboltból, cipőt meg csak a cipőboltból lehet venni. Közben a Válasz kiderítette, hogy csak a magasabb alkoholtartalmú italokról van szó, tehát bor meg sör továbbra is lesz a sarki ábécében, de ez így is agyrém.

Nézzük, miért is.

Mi, magyarok szeretünk inni. Sokat, és sokfélét. Riogatnak is minket mindenféle statisztikával, hogy így top5, meg úgy top10, meg hogy mindkihalunk. Baromi ijesztő elsőre, hogy 25 EU országból 21-ben kevesebbet isznak, mint nálunk (24-ben meg alacsonyabb a negyedéves GDP növekedés. Akkor most lesznek majd Nemzeti GDP Növekedést Csökkentő Boltok is?), de ez kb. annyit jelent, hogy a magyar 10 jégersört iszik a buliban, a német meg 9-et. Ugye nem is olyan ordító különbség? Főleg ha valaki kikért már a 9. után még egy heppimélmenüt.

Minden magyarok Vezénylő Kaijuja egyszer kijelentette, meglehetősen nehéz kormányozni 10 millió rebellis (és szövetségi kapitány) országát. Akkor miért erőlködik? Legkedvesebb hobbinkat megnyirbálni? Életünket és vérünket, de a piánkat nem!

Gyorsan végigkóstoltuk ma az országban fellelhető összes italféleséget, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ennek a területnek a szabályozása a lehetetlennel határos. Ugye arról van szó, hogy csak bizonyos alkoholtartalom fölött lesz Nemzeti Cefreboltokba terelve a lé, és akkor bort meg sört lehet majd árulni, maradnak a vinotékák, a különleges sörboltok, stb. Az a gond, hogy ha mondanak egy számot az alkoholra, én mondok egy kivételt.

15%? És mi van, ha Kiss Gábornak megszalad megint a Cabernet Franc-ja 16,5%-ra, vagy Istvándy Gergő Szürkebarátja 15,5%-ra? Mi lesz azzal a borszaküzlettel, ami árul erősített borokat is? Portóit? Madeirát? És a sörbolt? Delirium Tremens-t még árulhat, de Tactical Nuclear Penguint már nem? Vagy 19% lesz a határ? A méltán híres Péter-Pál termékcsaládnak már így is megvan a csont alkeszekre optimalizált 22-es termékcsaládja, ha leviszik még hárommal, akkor sem dől össze a világ. Meg úgy általában a prémium minőséget készítő pálinkafőzdék (Gyulai, Szicsek, Árpád, stb.) kiszorulnak a borszaküzletekből. Baromi életszerű.

És betarthatatlan, kezelhetetlen. Ráadásul semmit nem ér az egész, mert a kocsmákban, éttermekben ugyanúgy ott lesz minden egyben.

Amikor Vitya megadta nékünk az otthoni pálinkafőzés legalitását (Nem a lehetőségét! Eddig is volt főzőapparátom.), azt mondtam, ezzel 20 évre bebetonozták a kormányzásukat. Most azt mondom, ha bármit megvalósítanak ebből elfelejthetik a kormányzást.

A tanulság az, hogy ugyan nem baj, ha valaki protestáns, de túl sokat egyszerre nem szabad hatalom közelébe engedni, mert akkor jön ez a kikényszerített puritánság. Amivel úgy vagyunk itt a szerkesztőségben, mint Hofi volt a homoszexualitással: Nem zavar, csak NE LEGYEN KÖTELEZŐ! Javaslatunk tehát a kormánynak a következő: Engedélyezzétek a minisztériumokban a számítógépeken a Facebookot és a pornóoldalakat. Mindenki jobban jár, ha ilyen ökörségek helyett a hivatalnokok a farkukat polírozzák, a hivatalnoknők meg naphosszat cicás koelhó-idézeteket küldöznek egymásnak.
Tovább..

2014. április 1.

Ellenzéket választani


Mint döglődő lovat rugdosni - gondolhatnánk - a választási kampány középpontjába került baloldali haláltusáról. Hogy ez így nem is igazán választás, jól látható a média megmondóembereinek kényszeredett témaválasztásain, amelyek jobb híján tudományfilozófiai értekezések arról, hogy ugye mi is az a választás tulajdonképpen, és miért kell választani, és miért van valami egyáltalán, miért nincs inkább semmi. El-elemezgetnek az új választási rendszer bevezetésének várható hatásairól, a választókörzetek átszabásáról, nomeg arról, hogyan is alakulhatott mindez így, ahogy. A tulajdonképpeni figyelem azonban ténylegesen arra irányul, vajon átment–e az üzenet végre a baloldalon, és megkezdődik–e a baloldal tényleges megtisztulása, vagy még újabb négy évig kihúzza a maradék a sarokban. Együtt.

A Fidesz, és hűséges Sancho Panzája, a CÖF, már koratavasszal teljes megsemmisítő hadjáratba kezdett. A Nemzeti Cavington, jelen esetben a bohócos óriásplakát-kampány sikerrel frissítette fel és borította el vérrel a választói agyakat, olyannyira, hogy hovatovább a legközelebbi Békemenet már sóval készül behinteni a Jókai utcát. A Kormányváltó ellenzék azonban önjáró. Saját bukását is egymagában intézi el, nemigen kell segédkezni neki, ügyesen elesik a saját lábában. Az összefogás láthatóan nem váltotta be a baloldali értelmiség által vizionált választási győzelem ígéretét, sőt az összefogás hosszú távon egyet jelent a politikai ellényegtelenedéssel. Bánhatja is Jávor Benedek, hogy a gyurcsányi feromon úgy megzavarta az elméjét.

Ennek a választásnak a valódi pozitív hozadéka az volna, ha a Kormányváltók egyáltalán nem kerülnének be a Parlamentbe, vagy legalábbis Ferenc, Gordon és a két liberálgábor rekedne végre kívül, az ő jelenlétük ugyanis igazából már ciki a baloldalnak. Szakértelmükkel négy évig semmit nem fognak hozzátenni az ország helyzetének megjobbításához, csak a helyet foglalják. A jobboldali média megsemmisítő szándéka azonban meglehetősen elrenyhült. Kedélyesen paskolgatják ugyan az amúgy is régóta oszladozó vörös szőrű lovacskát ahelyett, hogy komolyan vennék a szavazók ismételt megszólítását. Egyrészt azért, hogy a Feri végre csak a főzésnek szentelhesse minden idejét, másrészt az új pártok, de különösen a Jobbik látványos erősödése miatt.

A Jobbikkal ez idő szerint senki nem lépne se választási, se kormányzó szövetségre, és egyelőre ilyen veszély nem is áll fenn. Az eddig oly merev ajkú Vonagábor azonban tapsifülesi kedvességgel már kéredzkedik az előszobánkba. A Jobbik lesz az elintéző-párt, a megoldó-párt, csak kérni kell, és Vonagábor Szittya Vízvezetékszerelő-kommandója élén maga gondoskodik róla, hogy ne csöpögjön a csap a fürdőszobában. Kismókusok kenyérre is kenhetik. A Jobbikos édisereggel szemben egyelőre élhet még a kritika, hogy minek olyan pártot működtetni, amelyikkel senki nem akar együtt dolgozni, amelyik örök ellenzékiségbe vezeti a saját választóit. A Jobbik egy feneketlen kút, ahová az összehalászott szavazatok hullnak. Ez az ország sosem lesz jobbikos ország.

A Jobbik érdemtelenül erős, hiszen valódi üzenetet nem fogalmazott meg a választási kampányban. Pusztán egy alternatíva. Egy Nemfidesz. Azonban, ha a Jobbik ügyesen megtartja ezeket az innen-onnan érkező szavazókat, az őt választók aránya egyszer elérheti azt a kritikus tömeget, amitől viszont számításba kell venni. És ki vállalná föl ezt a partnerséget…? Ha a Kormányváltó ellenzék vert hada csöndben is szégyelli magát a sarokban az elkövetkezendő négy évben, arra mindenképpen számítani lehet, hogy a Fidesz kapja majd mindaz az oltást, a zsidózást, meg a cigányozást, amit eddig a baloldal kapott. És erősödésüket látva ez ezután mind gyakrabban fog előfordulni.

A Fidesz a régi ellenségekre hangolt párt, a kétpólusúságnak azonban megvan az az ára, hogy ha egy új, frissebb, kevésbé elhasznált, de életerős ellenzékkel kell szembenéznie, új stratégiák után kell néznie. Az LMP kisnyuszis, néha felkészült, néha felkészületlen (Szél Bernadett) kritikái, és a nagyszájú Jobbik demagógiája – amely most sokkal inkább szem előtt lesz, mint eddig –, változásokat fognak kierőszakolni. Egyszóval több lesz a ciki. A Fidesznek tudatosan döntenie kell, milyen ellenzékkel tud együtt dolgozni, és hogyan lehet elterelni a szélsőségességtől a választókat. Mert a következő négy évben ez a Fidesz felelőssége lesz már, és nem az MSZP-é. A méltó ellenzék éppúgy az ország érdekét szolgálja, mint megszabadulni a méltatlanoktól.
Tovább..

© 2013 Tutiblog, AllRightsReserved.

Működteti a Blogger