2014. október 3.

Gabi ébren álmodik


Bokros, és az őt már 2018-as miniszterelnöknek megálmodott (ki)választott Demszky hatalmas balszerencséje, hogy Magyarország nem valahol Dél-Amerikában van. Ott ez simán menne, elvégre egy valamikori terrorista gyilkosból is lehet népszerű elnök.

Viszont Magyarisztán Közép-Európában van, és ezért a Bajuszlajos elképzelhetetlen olyan pozícióban, ahova a választók felhatalmazásával lehet jutni, nem pedig kinevezés vagy elvtársi casting útján. Lajos bármennyire is népszerű a körúton belül (ez burkolt zsidózás a Demszkygabi szerint) az európai értelemben vett értelmiség körében (ez is burkolt zsidózás), még a legnagyobbra fújt összbaloldali támogatás mellett sem fog többet szerezni 15 százaléknál. Na, esetleg a 20 összejöhet, de akkor a Várbazárig fog hallatszani a fogcsikorga Angyalföldről a szavazás napján.

Szóval Demszky hiába álmodozik, hiába reméli, hogy bárki is azért fog szavazni Bokrosra, mert Budapest élén fel lehetne őt építeni, mint a Kaiju 2018-as kihívóját. Ez, a társadalom többségének a szemében, olyan mintha rituális öngyilkossággal kellene megdöntenie a tusványosi rém hatalmát. Júdea Népi Frontja (ez is) a Blájen életéből. Sok sikert!

Egyébként az interjúban emlegetett „maffiaállam” a másik függetlenmegmondóvá nemesült egykori szadeszos törmelék, Magyar Bálint találmánya, aki mint függetlenszociológus azt találta ki, hogy az ellenség legyőzésére a legjobb módszer, ha elnevezzük valaminek.

Nagyon ravasz.

Bajuszlajost Gabi szerint a következő 4 évre kell megválasztani, az ötödik évre meg esetleg beugrik a Hagyómiki, ha el tud szakadni a parizertől. 2018-ban kihívja az elnevezett ellenséget, legyőzi és visszaállítja a demokráciát. Aranyos kis mese, tulajdonképpen semmi baj nem lenne az ilyen képzelgésekkel, ha nem Demszkytől származna. Neki inkább illenék meghúznia magát, ha már egyszer szabad elvonulást kapott és nem betoncsizmát (ha már maffiaállam), amit inkább megérdemelne.

Mert ha valami pofátlanság, akkor az Demszky, amint független értelmiségiként tanácsokat ad Budapest megszerzésére a demokrácia kamionos-bajuszos bajnokának.


Tovább..

2014. szeptember 2.

Demszky City


Mintha nem lenne elég baja az ukránoknak, nemsokára megy hozzájuk a kuszafejű Demszkygabi csinálni a fincsit. Na, nem az egész Ukrajnának, mert annak egy meghatározó részében nem elégséges városszervezői megoldás rádudálni a kátyúkra, hogy menjenek odébb, ne akadályozzák a világvárosi minőség elérését, és a közeljövőben – amennyiben nem büntetik tovább Budapestet a szar jobboldaliak - bekövetkező meghaladását, hanem aknazárakat kellene terelgetnie. Vagy rögtön azt 10 darab szovjet határőrt, akik véletlenül mentek át a határon pusztán humanitárius megfontolásból és kizárólag annyian - ahogy azt minden oroszok cárja, a Putyin mondotta a minap. Szóval nem az egésznek, csak Kijevnek fog segíteni a mi Gabink, hogy oda is megérkezzen a fejlettnyugat városvezetésügyileg, amiben ugye annyira jeleskedett itthon, hogy a mai napig nem sikerült kihevernünk.

Persze az egészből lehet semmi nem lesz, ugyanis két hét alatt Kijevben lenne Putyin is, ha akarná, és lehet, még akarni fogja, ha sokat szívóznak vele a szovjethatalomra valamiért érzékeny európaiak…

De szegény Gabink minden veszély ellenére inkább belemegy a bizonytalanba. Budapest egykorvolt vőlegénye volt, egy ideje tanácstalanul téblábolt ösztöndíjról ösztöndíjra. Kézről kézre adták fejlettnyugati think tankok Berlintől Washingtonig, hátha ki lehet préselni belőle valami értelmeset, és hisztis, csak miniszterelnökként politizálni hajlandó Bajnai helyett valami pozíciót intézni neki a Nagy Ellenzéki Összefogásban, de úgy látszik elfogyott a türelem. Nyilván ebben közrejátszik legendás szorgalma és elkötelezettsége, amit a fővárosi közgyűléseken is rendszeresen bemutatott, mikor vidáman szunyókált a pulpituson a legnagyobb óbégatás közepette, ezért most állás után kényszerül járni szegény. Szeretne valami jó kis pénzes-tanácsadós melót, mint amilyet a Bokorlajos is megcsípett. Lali ügyesen modernizátorként füllentette be magát pár szomorú sorsú kelet-európai országba, ráadásul azóta el is hitte magáról mindezt. Sőt, még pártot is alapított erre a személyiségzavarra. Szóval, ha minden igaz, akkor a modernizátor Lali után a városvezetés Paulo Coelhoja lesz a következő jelentős „szellemi” exportunk, noha azért ennek a szerencsétlennek a távozása messze nem akkora tragédia, mint a Trianon és/vagy a zsidótörvények miatti szürkeállomány-exodus. Kevéssé valószínű, hogy Demszky lesz a következő külföldön Nobelt kapó magyari…

Azért el kell ismerni, valóban ideális, a személyiségéhez passzentos meló lesz ez neki. Tanácsadóként nem azzal kell elcsesznie az ébren töltött szűk órákat, hogy megfelelően – tévében is jól mutató – durcás arccal hárítson, ahogy budapesti városvezetése alatt tette, amikor mindenre húzogatta a vállát, hogy hát nem kapott elég pénzt az államtól, meg a kerületek nem működnek eléggé együtt, különben is mindenről a Hagyómiki tehet, meg az ő parizeres szendvicse

Ha valamiben, hát ebben mindig hiteles és profi volt a Demszky. Sokszor még egy kis elcsöppenő taknyot is odavarázsolt az orra végére, amikor rákérdezett valamelyik aljas, világváros-ellenes médiamunkás, hogy miért nem seperték fel az utcát az elmúlt 5 évben legalább egyszer.

Amennyiben Kijev frissen megválasztott főpolgármester, Vitalij Klicskó valóban Demszky szöszös köldökéből szeretné felszippantani a városvezetés csínját-bínját, az legyen az ő baja, elvégre sosem az a hülye, aki a tanácsot adja, hanem aki megfogadja. Viszont elgondolkoztató, hogy mi lehet az a tudás, ami a budapesti tapasztalatok alapján ellenére a kijevi tanácsadásig repíti Gabit. Miyazaki Jun, a Demokratikus Koalíció III. kerületi vulkáni képviselőjelöltje szerint annyiban különbözött a Demszky-korszak a Tarlós-féle miniorbanizmustól, hogy "Demszky alatt legalább készültek hatástanulmányok". Nos, amellett, hogy egy amúgy kiváló sci-fi fanblogger simán lehet hülye a politikához, a másik tanulság, hogy Demszky alatt tervekből sose volt hiány. A hatástanulmányok értelmét meg könnyen be lehet lőni a 4-es metró nyomvonala ismeretében. A különbség inkább ott van, hogy Demszky alatt hatástanulmányok készültek, Tarlós alatt viszont a tanulmányokban megálmodott holmik készültek el.

A másik oly jellemző demszkyzmus az elvileg általa irányított város tökéletes leszarásában merült ki. Ilyen jelentős pozícióba egy ennyire lusta, teszetosza, semmirekellő figura még nem jutott demokratikus választás során. Talán ha Rob Fordot, Toronto drogos polgármesterét kereszteznénk Kwame Kilpatrickkel, Detroit városát nullára rakó egyszerre idióta és bűnöző főnökével, akkor kijönne egy fél Demszky. Talán.

Hogy a bokszolóként és emberként is kiváló Klicskó miért nem ütötte orrba azt, aki először megemlítette neki Demszygabi nevét, arra ötletünk sincs…

Tovább..

2014. március 28.

Pénzvonat


Miben különbözik Mozambik, Taktaharkány és Budapest? Eltekintve attól, hogy Budapest bizonyos részein szebb a kilátás, abban, hogy míg az első kettőnek nincs metrója, addig Budapestnek most lesz meg a negyedik. Egyesek szerint ez egy hatalmas lépés, szerintem inkább érthetetlen. Persze a fejlődés jó, a fejlődés kívánatos, de az előbb említett településekhez képest még mindig három metróval előrébb járunk, így nem biztos, hogy a fairplayt félredobva ekkora versenyelőny kellene.

Legalábbis a jelenlegi közlekedési viszonyokra alapozva be kell vallanunk, hogy a negyedik metróvonalnak nem sok értelme volt. Inkább presztízsberuházás mint ténylegesen megtérülő építkezés volt ez, mely a késői feudalizmusban indult és óriási fiskális péniszként Budapest egész jelenkori történelmén keresztülhatolt. A költségvetésén legalábbis, hiszen a végére nagyjából (és itt most számmal is le fogom írni, mert mégiscsak karakterre fizetnek, vagy mi?) 452 000 000 000 forintba került. Ebből az összegből közel egymillió “Power Heart AED G3” defibrillátort lehetne venni, ami annyit tesz, hogy minden háztartásban lenne egy ilyen készülék, mikor az EU benyújtja a számlát.

Ugyanis a metrót nem csak a honi állampolgárok finanszírozták, hanem az EU is, méghozzá 181 milliárd forinttal. Ezért cserébe csak annyit kért, hogyha már zárt, kötött-pályás közlekedést csinálnak a föld alatt, akkor járjanak vele sokan. Ez a pont viszont kérdéses lesz: a lassan egy generáció óta tartó építkezés ugyanis átírta Budapest közlekedési térképének elég nagy részét. Mivel még az építkezés kezdete előtt kitették a Kosztolányi Dezső téri Volán pályaudvart Kelenföldre, így az elmúlt tízenpár év alatt azon dolgozott a BKV(BKK), hogy annak a pártízezer embernek felszíni járatokkal, külön forgalmi sávban biztosítsa a közlekedését a belváros felé. Ezt alig tíz év alatt több busz -és villamosjárat segítségével sikerült is megoldaniuk, melyek később gyarapodásnak és hosszabbodásnak indultak, míg most per pillanat ott tartunk, hogy Budapest egyik legjobb közlekedési csomópontja lett. Na erre sikerült nyitni egy metrót még pluszban, ami innentől fogva nem zavar sok vizet, maximum öt-tíz perccel lerövidíti a menetidőt, habár a mozgólépcsőzést hozzáadva ez sem biztos.

A másik probléma a metró utasellátottságával, hogy többek között azért épült, hogy az agglomerációból autózók számára alternatívát nyújtson. Ezzel viszont van egy aprócska bökkenő: mivel az építkezés költsége az idő előrehaladtával a duplájára nőtt, így elkezdtek kihúzkodni apró és szükségtelen elemeket a tervekről. Az egyik ilyen a P+R parkolók rengetege volt a városhatárban, mely az infra másik felét adta volna. Ezzel sikerült megoldani, hogy amíg nem lehet az új metrószerelvényekre gépkocsit is felvinni, addig aki autóval jön az agglomerációból, nem fogja járművét hátrahagyni a külvárosban.

A harmadik tényező, amivel nem számoltak, az a polgárok öntudatra ébredése a városban és a kerékpáros boom, emellett pedig a most átadott és árszempontból perpill elég problémás BuBi (ott tárgyal majd az MK és a BKK, remélem lesz valami konszenzus). Illetve a BKV viszonylag gyakori csődközeli helyzetei és a lerohadt járműpark miatt a tömegközlekedéstől elfordult emberek tömegei. A közlekedési vállalat sajnos erősen hagy kívánnivalót mind az árazás, mint pedig a szolgáltatás minősége szempontjából, így évente emberek tömegei választják a közös akol helyett az egyéni közlekedés eme környezetbarát módját. Ezen emberek egy része már télen sem száll le a bicikliről, így őket már egy ötös -és egy hatosmetró sem fogja visszafordítani.

Presztízsberuházás. Eme szó jellemzi a legjobban a most átadott műremeket. Élő mementója a szovjet szemléletnek, mely kimondja: mindegy mit akarunk, ha erősen gondolunk rá, létrejön. És erősen gondolt rá Demszky, majd később Tarlós is, a végén pedig létrejött. Voltunk mi már a vas és acél, továbbá a gyapot országa is, most a metróké leszünk. Valami kell, ami miatt kiviláglunk a körülöttünk élő masszából. Sajnos az egyszer elindított, megállíthatatlan gigaberuházások kilométeres villámhárítókként jelzik utunk, mely inkább göröngyös, mint bármi egyéb.
Tovább..

2014. február 8.

Demszky, az Összefogás Rákosija


Pár napja ünnepeltük Rákosi Mátyás halálának évfordulóját. Mivel különösen perverzek vagyunk itt a toronyházban, eme jeles alkalomból elő is rántottuk a sufniból emlékiratait, és jól belelapoztunk Sztálin Legnagyobb Magyar Tanítványának  (SzLMT) a memoárjába.

Nos baller memoárokat olvasni kifejezetten szórakoztató dolog, meggyepesedett jobbos fejjel. Az ember valahogy úgy érzi, hogy nincs új a nap alatt, hisz Rákosi a saját szerepéhez, ami esetünkben többszáz ezer ember tönkretétele, és több tízezer halála, úgy viszonyul, mint Gyurcsány Ferenc a maga „szenvedélyes igazságbeszédéhez” Simon Gábor meg a jóhiszeműen elhallgatott százmillióihoz. 

A balos agyban kell lennie valami egészen súlyos elváltozásnak (talán ez a keresztényi értelemben vett bűntudat és felelősségérzet tökéletes hiánya lehet) mert általában akkor nem kapcsolnak, hogy amit csinálnak gáz, amikor épp elkövetik, illetve azután sem veszik észre, hogy nem a világ cseszik ki velük, amikor kitaszítja magából őket, hanem alaphangon ők csesztek ki a világgal annyira, hogy Kirgizisztánban kelljen lesni a sivatagi ördögszekereket.

Rákosi pajtás konkrétan meg volt győződve arról, hogy ő tök jó fej még akkoris, amikor már saját elvtársai is azt mondták neki, hogy „Nem Matyi, a helyzet az, hogy te nem jófej vagy, hanem gáz arc.” Rákosi pajtás ezért élete végéig meg volt sértve, hogy kizárták az 1956 utáni Összefogásból, és Kádár Jani, akit amúgy ő kapart ki a szarból, nélküle építi a kommunizmust hazánkban. A történelem ismétli önmagát, mondaná maga a nagy Marx.



Demszky Gábor egyértelműen ebben a furcsa balos betegségben szenved akkor, amikor levélben felvételizik Brüsszelbe, hogy ő legyen az Eurocities főtitkára. Mert ő erre tökre alkalmas! Demszky pajtás azt írja, „arra a tapasztalatra épít, amellyel polgármesterként az infrastruktúrát, a tömegközlekedést, a szennyvízkezelést és a budapesti városrehabilitációt megvalósította. Nos, Gabinak elfelejtettek szólni, hogy „Gabi, téged nem a fasiszták üldöztek el, hanem a választók. Megbuktál. Te nem jófej vagy, hanem gáz arc. Vágod?” De hiába is szólnánk, neki, mert Gabesz pont úgy felejtette el  a főváros általa hátrahagyott sok százmilliárd forintos adósságát, a lecsúszott, lelakott, ötlettelenül vezetett fővárost, a kirabolt, szétvert BKV-t, és a szintén általa rommávert SZDSZ-t, a több mint egymilliárd forintos tartozásával, ahogy Rákosi pajtás elfelejtette Recsket, a kitelepítéseket, és egy ország megnyomorítását. 

Rákosi pajtás csak a szép felvonulásokra, a kedves úttörőkre, a mosolygó parasztokra emlékezett, a sárguló búzamezők, és a pöfögő traktorok maradtak meg neki, az ÁVÓ pedig pont olyan kellemetlen kis epizód volt neki, ahogy – a legenda szerint – Hitler is gyorsan terelte a témát a kutyákra, a növényekre és a kajára, ha szóba kerültek a zsidók a Sasfészekben. Demszky agya is szelektív, és ott tartunk 4 évvel az eliszkolását követően, hogy ő egy sikeres városvezető volt. Kábé ahogy Rákosi elvtárs meg szeretett vezér. 

Mindenesetre be kell vallanunk, fogalmunk sincs, hogy mi az az Eurocities, és hogy miért fizetik azokat a szürke öltönyös eurokratákat, akik ott lebzselnek. Az biztos, hogyha Gabi győz (miért ne győzne?) egy újabb szallagcímmel gazdagodhatunk az ATV híradóban, amiben „Demszky Gábor, a brüsszeli Eurocities főtitkára levélben marasztalta el Orbán Viktort és Tarlós Istvánt a Budapest utcáin heverő barna, tehát fasiszta kötődésű kutyaszar miatt.” És ezért már biztos megérte. Majd kapunk memoárokat a „sikeres városvezetőtől” aki egy boldog, virágzó, tiszta, szépséges várost maga mögött hagyva hihetetlen szakértelmét immár a kontinens felvirágoztatására adja. Nyilván.  Kár, hogy Brüsszel a száműzött és cikivé vállt demokraták Szibériája. Viszonylag jobb az éghajlat, finomabb a koszt, de oda kerülni jobb helyeken akkor is inkább szégyen, mint dicsőség. Ahogy Rákosi elvtárs sem azért ment Kirgizisztánba, mert nevezetesen felesége onnan származott, és az anyóséknál felszabadult a szuterén, így nem kell annyi rezsit fizetni, ha beköltöznek.  Demszky pedig most hatalmas elánnal veti magát neki a brüsszelokrata karriernek. Egészségére válljék. Nekünk tuti nem kell. Brüsszelbe pont jó lesz.



Tovább..

2013. február 18.

Virágozzék száz virág!


Jön a Magyar Liberális Párt! Fodor Gabi vezeti, és „…a háttérben már zajlik a gazdasági és a közjogi programjuk előkészítése, amelyeken több kiváló szakemberrel dolgozik együtt.A hír ennyi, de nekünk eszünkbe jutott, hogy ugyan már így is számtalan politikai alakulat lépett a tettek mezejére a népnyúzó Orbán elkergetése ügyében, néhol kevésbé, de inkább alaposan leharcolt balli(e)bling veteránokat csatasorba állítva, meggyőződésünk, hogy bőven akad még lehetőség néhány klasszis Hall of Fame szökevény öreg róka harcba hívásával újabb politikai tortaszeletek hasítására.

Lássuk, kiket lenne még érdemes elrángatni az eke szarvától:

Kupa Mihály
Minden szatellit párt ősapja, a megboldogult Centrum Párt nehézsúlyú bajnoka. El sem hisszük, hogy még mindig munkanélküli. Mármint politikailag. Pedig még mindig közgazdász (baloldali fétis), még mindig ex-pénzügyminiszter és még mindig kopasz. Mi kell még? Hogy egy párt? Ugyan! Egy született zseni anélkül is ellenzéki erő. Ha minden kötél szakad, majd gründolunk valamit alá.

Medgyessy Péter
Igazából az érthetetlen, hogy kiszállt. Rutin, jó modor, (JOGOS) szerénység, közgazdász végzettség (fétis). Minden meg van benne, hogy egy EU-barát (vö.: szervilis), francia Becsületrendre érdemes (ja, az már kipipálva), pragmatikus (igen, ez egy szitokszó), a mérsékelt választókat megcélzó párt arca legyen. Kicsit sete-suta ugyan, de ez is része a személyes bájának.


Hagyó Miklós
Még nincs Orbán fasiszta rendszerét a Büntetés Végrehajtási intézetekben átvészelő tisztes demokratáknak saját pártja? Tarthatatlan! De ha összejönne neki, újra lenne egy városfejlesztésben tapasztalt ember az ország ügyeinek intézése környékén, egyúttal a magyar élelmiszeripar és a Sertéstenyésztők Országos Szövetsége egyszerre lélegezhetne fel pusztán parizer-fogyasztási szokásait ismerve. Win-Win.


Demszky Gábor
Komolyan. Demokráciát és szabad országot akartok építeni nélküle? És a stencilező gépet ki hozza? Nehéz lenne megmondani, milyen pártformáció aknázhatná ki leginkább eme nagyszerű férfi képességeit, de ha már egyszer megcsinálta a Nagy Ugrást a maoizmustól a liberalizmusig (nem is olyan nagy ám az. Csak egy kis lépés az embernek), mi akár egy alternatív, kapitalista és persze konzervatív alakulatban is el tudjuk képzelni. Bokroslajosilag.

Szili Katalin
Kedves nő. Más hirtelen nem jut eszünkbe. Ugyan Köztársasági Elnök se lett kormánypárti, azaz többségi jelöltként, de ha Megyónak 2002-ben bejött a balfasz figura, ez is működhet. Egy végtelenül eklektikus civil szerveződés élén tudjuk elképzelni. (Hogy olyat már csinált? Csak maradt valami rutin arrafelé a rókabőr többszöri felhasználását illetően.)


Mécs Imre
CSO-KOR-NYAK-KEN-DŐ! Joviális öregúr (némi rutinnal a szocikhoz pártolásban). És mi még emlékszünk az 1990-es Színes Csokornyakkendők Pártjára (Bodrogi Gyula for President!!!). Ez egyébként kiváló alkalom lenne a Vállalkozók Pártjának óriásplakátjain retkes körmökkel pózoló Palotás János reaktiválására is. Csak macerás lesz neonzöld öltönyt keríteni.


Thürmer Gyula
Nem is értem, hogy gondoljátok, hogy  komcsik nélkül sikerülhet. És a szunnyadó munkásőröket/munkásőr-özvegyeket (még ott van a spájzban a dobtáras) ki fogja aktivizálni? Ha két, baráti országokba tett látogatás között tud időt szakítani rá (Havanna-Phenjan járat Budapest átszállással), neki sikerülhet.

Torgyán József
Ennyi. Torgyán József.
Tovább..

© 2013 Tutiblog, AllRightsReserved.

Működteti a Blogger