Kitartás elvtársak, szebb jövőt te nyomorult proletár!

Nagyjából hatvanan-hetvenen tüntettek pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt az elszegényedés és a banki hitelek ellen. Ez utóbbi helyett választhatnák volna a mohácsi vészt is tüntetésük céljául a szervezők, azaz a Hallgatói Hálózat, a Koppány Csoport, az Otthonvédelmi Kerekasztal, több hitelkárosult-szervezet, valamint a tehetséges gyermekeknek segítő Arany Liliom Alapítvány. 

Azt tudjuk, hogy a Koppány Csoport a Jobbikhoz köthető szervezet, a HaHa mindmáig tagadja kapcsolatát Bajnaival és a baloldali pártokkal, de ezen a tagadáson azért leginkább mosolygunk. A balos és náci jellegű szervezetek egymás nyakába borulása egyfelől lehet nevetséges is, pláne, ha az egészet egy Kovi film képi világával, szegecses bőrtangával, nyolcas golyóval és síkosítóval képzeljük el lelki szemeink előtt. Ha a politikai erkölcs szemszögéből nézzük, akkor már gusztustalan a frigy, ha történelmi példákra gondolunk, akkor egyenesen ijesztő a dolog. Molotov-Ribbentrop-paktum. 

A banki hitelek ellen ugye tüntetni kell. Nem, mintha nem vették volna fel őket jó pár éve. De nem azért tüntettek, hogy értelmes jogi megoldása legyen a történetnek, nem, nem azért. Hiszen azért tüntet például a CÖF. Ami ellen viszont ők tüntettek kőkeményen, mind a hetvenen. A devizahitel a közéleti uborkafára felkapaszkodni kívánó és később abból úriasan megélni akaró senkiháziak jelszava manapság. Olyan ez, mint az egykori drogcsempész Juhász Péter felemelkedése az ő kendermagos tyúkja hátán. 

Csak mantrázni kell a baromságot, amit fontosnak gondolunk az általunk táptalajnak kiválasztott társadalmi csoport részéről, azután gyorsan eljön majd a millás fizetések kora. Az agyukban így megy ez. A valóságban így megy ez. Azzal az ábrázattal, amit a HaHa-góré Birtalan Gergő visel a nyakán persze nehezebb lesz az érvényesülés, mint kendermagos Juhász esetében, de a hahás szemmel láthatóan nem adja fel. El is magyarázza nekünk, hogy a náci is ember és őt is szeretni kell. Szeresd Gergő, jó étvágyat hozzá, nekem valahogy nem megy. Nekem az megy, hogy elképzelem a hahakoppány szlogeneket, jelmondatokat, dalokat. Hiszen csak szálasit kell összekötnöm rákosival, ami bizony adhat egy kis viháncolásra okot. Kitartás Elvtársak! Szebb jövőt, te nyomorult proletár!

Tovább..

Zsolti a Süsü

Szegény Török Zsoltit megint félreértették. Nem könnyű manapság törökzsoltinak lenni, sok a félreértés körülötte. A nyugodtabb napokon is, kampányüzemmódban még hatványozottabban. Pedig nem fogalmaz bonyolultan. Pont annyira cizellált, amennyire egy páfránynak szükséges, ha a többi szobanövényhez beszél. Ebben a műfajban ő könnyen érvényesül, hisz alapjáraton nem bonyolult személyiség, de mégis sokan félreértik. Süsünek volt még ennyi baja a félreértésekkel. 

Tegnap (-előtt, csak elfelejtettem kitolni a posztot, magától pedig nem múkodik') hozta a hírt az Index: az Egyenlítő blogot a Köztársaság térről a Jókai utcából írják. Nahát. Kinek kellett belekapaszkodnia a monitorba a meglepetés okozta szédülés miatt, mikor olvasta? Ezt ugyanis eddig is tudtuk sejtettük, inkább azon döbbentünk meg, hogy Török Zsolti irányítja a megfelelően képzett és elkötelezett egyenlítői apparátust. Utasításokat, elvárásokat fogalmaz feléjük. Egy törökzsolti. Egy páfrány. Ráadásul még saját irodájuk sincs, ahova vissza tudnak húzódni a törökzsoltis utasítások elől, és ahol a magukra zárt ajtók mögött, lekapcsolt villanynál saját, nemtörökzsoltis gondolatuk is lehet. Ahol nem kell félreérteniük Török Zsoltit.

De az ellenzéki lét már csak ilyen kegyetlen. Összevetésként: mi nem saját irodát, mi saját felhőkarcolót kaptunk a Fidesztől és noha külön mágnesvasút köti össze a Lendvay utcával, még egyszer nem kaptunk tőlük utasítást. Gondolatot is hagynak sajátot megfogalmazni (volt, hogy támadt), és a punci szót is leírhatom bármikor, ha kontextusba helyezem. Később oda is helyezem, de még ott tartok, hogy bár Szijjártó Péter azért néha átjön megsimogatni Megalomán Mongúz kollégánkat és megeteti Rogán Antal saját kezűleg fogott gyíkjaival, de semmi mást nem akar. Meg mindig iszik egy kólát az automatából. Azért, mert az nálunk nem pénzbedobós, mint a Lendvayban, de hozzánk nem is szoktak betörni süteményért és tiltakozás céljából felsőoktatást hallgató, ismeretlen okból marxista fiatalok, így nem szükséges megvédeni az ingyenkólát. 

A demokratáknál ugyanakkor más a helyzet, ott nem szabad gondolatból sajátot tartani. Szigorúan ellenjavallt, afféle kétharmad a szemükben. Minden eszközzel küzdenek ellene. Ha a fehér köpenyes pártháeres felmutat egy kisebb plasztikkártyát egy stilizált puncival (az összes kártyán stilizált punci van - legalábbis nekem mindig az jut eszembe, ráadásul kontextusba is helyeztem), akkor a demokratáknál kérdő tekintetet kell vetni Török Zsoltira és megvárni a gondolatot, az utasítást. Persze ez csak félreértés, mert igazából nem is ad gondolatot, csak tájékoztatást. Ami csak akkor utasítás és gondolat, ha félreértettük és is vissza is kanyarodtam a poszt nyitányához, mert a törökzsoltikat mindig mindenki félreérti. Süsünek nem volt ennyire nehéz az élete. 

Egy dologban azonban tényleg nem ártana tisztán látni. Török Zsolti büszkén hangoztatta: a szocialista párt nem fizet a saját sajtósainak, az egyenlítős srácoknak. Akiknek utasítást, gondolatot és feladatot ad, azaz munkát ad. Így lett az ingyenminiszterelnökből mára ingyensajtós? Mélyre zuhantak, de hát kegyetlen az ellenzéki lét, mint az korábban említettem. De nyilván van bennem némi kételkedés, kicsivel több szkepszis, mint Vágó Istvánban egy átlagos kedden. Nagyobb sanszot látok arra, hogy Török Zsolti hazudik és  -egyébként nagyon helyesen - az elvégzett munkáért, a szocialista gondolat terjesztéséért, fizetést is ad. Vagy, másik lehetőségként, az egyenlítősködés a párt kiválasztási mechanizmusának a része és pusztán pártmunka, amiért egyszer majd stallum és állami fizetés jár? Ez is korrekt eljárás, küzdjön meg a hülyegyerek a külső bizottsági tagságért, de ebben az esetben ezt legyenek szívesek kitenni az ablakba és nem "társadalmi munkáról" kamuzni! 

Tovább..

Csóró Sziget, vicces Gerendai

Többünket tartott nevetési lázban Gerendai Károly bejelentése, mely szerint 200 millás bukta volt az idén a Sziget, de semmi baj, mert a Sound hasított, így azért marad pénz szarvashúsos pizzára és Maserattira is. Évek óta többen fetrengünk a röhögéstől a Sziget megszellőztetett pénzügyi adatait hallva. Engem például kevésbé érdekel, hogy milyen számokat továbbít az adóhatóságoknak a Sziget. Hiába, hétszáz forintos sörrel, vurstielőadókkal és háromszázhetvenezer látogatóval, ez már vécépapírra sem elég a víájpíban, ezt tudatni kell a derék honpolgárokkal, hadd aludjon mindenki nyugodtan és kevesebben tessenek már utálni a Gerendai Karcsit is, mert neki sem könnyű. 

Azt el kell ismernem, hogy a szigeteseknél senki nem tette ügyesebben a hazai újságírókat és a médiát a saját csicskásává. Politikusok tanulhatnának vígan ebből. Pár víájpí belépő szétosztásával fejbólintó szigetrobot lett nagyjából az összes sajtómunkás, tisztelet a kivételnek. Míg az idén is az igazi menő kommunikátor arccal a Sziget felé lihegi szanaszét, hogy hozsánna a Nagy Szigetnek, mi több már hurráköztársaság a Gerendaiék királysága. Ugyanakkor minden idők leggyengébb fellépői és az eltűnő magyar szó az idei tanulsága a Szigetnek. Meg az a fránya hiányzó kétszáz milla. Szinte várom, hogy borosbocskor újra aktív legyen és a bányavárosok lakóival összedobják ezt az összeget a magyar kultúra fellegvárának. Az arcos könyvben én is elindítottam a gyűjtést, nem kevesen röhögtünk együtt a Sziget rovására, talán elhallatszik a fejig. 

Semmi gond gyerekek, évek óta hagyjuk csöndes beleegyezéssel, hogy hülyére keressétek magatokat a valamikori egyhetes együttléttel. Csak egy apróság: ne nézzetek már bennünket teljesen hülyének ezekkel az évről évre közzétett bevételi számokkal. A legjobb lenne, ha nem tennétek közre semmit. És mindenki teszi tovább a dolgát. Én meg elmélázva emlékszem azokra az időkre, amikor vártam még a Szigetet…

Tovább..

„Sírás közben röhögök”

Új szleng ütötte fel a fejét a neten: sírás közben röhögök. Most nem azért, de elég debil, már a sok „sírok” „sírva röhögök” „röhögve sírok” plusz egy szmájli kombó is elég unalmas volt, de amikor az ember megérzi belül, mit is takarhat ez a kifejezés, akkor türelmesebbé válik.

Ugyanis olvasom reggel, hogy Bajnai – miután Mesterházy és az MSZP hihetetlen nyomás alá helyezte, hogy legyen már olyan kedves legalább a létezés látszatát megteremteni, lévén az azért mégis slendriánság, hogy 106 egyéni jelöltszerűséget sem tud kiköhögni magából a hatalmas kormányváltó szövetség, elő is állt a 70%-ban friss jelöltekkel.

Nos ez a 70% kb. az ipari szalonna aránya a csirkefasírtban, meg a gyümölcstartalom a 100%-os juice-ban. A 70%, ami igazából a kétharmad felkerekítve, de ilyent tisztességes demokrata úgyse mondana, mert most a kétharmad szitokszóként van kommunikálva. Azonban ahogy a löncshús dobozán, vagy a csibefasírton, az ember elmereng, mi lehet az a 30%? Darált cipőtalp? Atomhulladék? Esszük, mert ez van, meg mert olcsó, meg mert gyorsan kisül, de valahogy mindig gyanakszunk, hogy biztos 30%-ban E-van benne, vagy mérgezik a Népet a Bill Gates-esek, és fogamzásgátlót meg ópiátokat, sőt csippet' darálnak bele, csak mi nem tudjuk.

Nos, bár az Együtt – PM, 70%-ban friss alapanyagokból készült, azért az a 30% bizony olyan, mintha csoki helyett kakit kennénk a tortára máz helyett. Mert – mint azt a Magyar Nemzet kiderítette – például Baranya megyében konkrétan old school komancsokkal meg vén szadeszosokkal állag-javították fel a baloldali megújulást. Ez olyan, mintha laktózban áztatott gluténos mogyoró-cukorral hígítanák a diétás biokosztot. Elvégre a 70%-ban megújult Együtt – PM-re a komcsi és szadeszallergiás balleroknak kéne szavazni, de ha az egyébiránt 100% szintetikus-komcsi MSZP jól megnyomja a bio-ballerokat, hogy azért hézagos itt a felhozatal, mire ők felturbózzák a cuccot állagjavító TSZ-elnökökkel, akkor beindul a sírva röhögés, melyet a bevezetőben vázoltunk. Mert az egyik szemünk sír, a másik röhög, miközben facepalm, és aggodalom egyszerre cikázik át rajtunk.

Mert szóval azt vágjuk, hogy az Együtt-PM az így konkrétan nincs. Nem létezik. Náluk már Gyurcsány is inkább van, nem is véletlen, hogy a „helyi DK-s” az szinte minden faluban létezik, míg az Együtt-PM simán hozta magával a belvárosi hipster-brigád legnagyobb baját, miszerint már Budapest 13 fölötti számozású kerületeiben sem tekinthető többnek legendánál, miszerint egyszer Pestlőrincen láttak egy bajnaistát, de kiderült, hogy az is MSZP-s. Ez a dolog extéeszelnök volttanácselnök formában csapódik le a mai napig azokon a vidékeken, ahol nincs wifi meg az almástelóval is rohangálni kell a térerő után. Ezek amúgy azok a vidékek, amiket kizárólag Tarr Béla filmekben láttak az Együtt PM és LMP aktivisták 10 évvel ezelőtt. Szóval Gyurcsány ilyen formán van, Bajnai meg nincs.

És a választások közeledtével a valóságnak nevezett, és a baloldalon összességében meglehetősen ellenségesen kezelt jelenség-csoport hatása a közelgő szavazás kimenetelére bizony felértékelődik, és hajlamos arra, hogy a „romkocsmák mélyén” (copyright by Fidesz kommunikátorok) ólálkodó exszadeszos értelmiségiek által kitalált csodálatos ideákat sutba dobja, az ELTE bölcsészkar kebelén felnőtt világmegváltók legőszintébb bánatára. Majd jön kedvencünk, Kálmán C. Sárgaszőr a Narancsban, és újabb glosszát közöl a lenézett rögvalóról, miszerint azért szar itt élni, mert Borsodban még mindig a kissé kövérkés gyurcsányista expárttitkár képviseli a baloldalt, és nem a helyi szuzánzontág. És hát igen, van vakkommondor is odalenn, helyi jobbos vasboltossal, meg trafikot üzemeltető házaspárral, akik egy középiskolába jártak egy fideszes fodrászával.

De ezt a valóságot utálni, meg azt akarni, hogy ne legyen, csak a Narancs szerkesztőségében lehet egy teljes élet kitöltése, és a Haza és Haladás think tankjában, mert a valóság szemmel láthatóan a baloldali értelmiség kedvenc Gordonkáját is sarokba szorítja.

Más kérdés, hogy az ember fiában óhatatlanul is felmerül a kérdés: vajon az Együtt-PM „nem létezése” eljut-e addig a pontig, ahol pár hónappal ezelőtt a Tutiblog konteo-szekciója (azaz én) pedzegettem, miszerint a Szigetvári Viktor révén „outsourcingolt” szocialista agytröszt valójában legyártja Bajnait és mögé a nem létező baloldali összefogást azért, hogy aztán eljátszhassa, hogy összefog saját magával. Akkor nagyon elszálltnak tűnt ez a forgatókönyv. Piréz le is oltott, hogy túl sokat módosítom a tudatomat (természetesen kizárólag legális szerekkel). Amikor azonban azt látjuk: az uborkaszezon közepén Bajnai és Mesteházy „megegyeznek”, majd a baráti sajtóban cibálják egymást, hogy aztán amikor megtörténik a „nagy veszekedés” a jelöltekről, varázsütésre ott teremjen 30% komcsi szintetikus biomassza hogy feltöltsék vele a 70% megújult nyugati baller alapanyagot, akkor visszakérdezhetek Piréznek, mit gondol most? Addig meg sírva röhögünk együtt a baloldal egyre szánalmasabb összeomlásán.

Tovább..

Mit képzel Basescu?

Azért ez rohadtul elszomorító. Basescu, akire eddig még a gyimesközéploki asszonyok is jó szívvel adták a szavazatukat, hogy lám, van olyan román politikus is, aki nem a magyar kártyával akar plusz két százalékot szerezni, és lám, van, aki képes értékes választópolgárként tekinteni a sajnos már csak alig 1,2 millió erdélyi magyarra, most teljesen kifordult önmagából. Illetve ki tudja, mi volt Basescu eredeti önmaga, itt nem is erről lesz szó. 

Hanem arról az elszomorító tényről, hogy száz meg száz kisebbségjogi charta és nyálas ígéret után, abban az Európában, amelyben már a pedofiloknak is több joga van (lásd: a gender mainstreaming ideológia szerint a pedofília csak generációk közti szexuális közeledés, ne tessék már diszkriminálni...), mint egy erdélyi magyarnak, szóval abban a túlvilágosult Európában megeshet, hogy nacionalista-soviniszta alapon megtiltják a szabad véleménynyilvánítást. Basescu államfőnek ugyanis csípi a szemét a magyar kormánypolitikusok jövés-menése, és kiállása a székely autonómiáért. Csípje, de mi köze hozzá? Sajnáljuk, hogy nem akar többé Orbán Viktorral parolázni a tusnádi pulpituson, és a tavalyi politikai pofonokat egy kis jól bevált magyarozással akarja kiheverni, de milyen alapon tiltja meg, hogy az erdélyi magyarok a saját szülőföldjükön, elvileg jogállamban, elvileg a szólás- és véleményszabadság mannáját élvezve attól a politikustól és olyan véleményt hallgassanak, amilyet csak akarnak? 

Orbán Viktor, Tőkés László és a többi tusványosi előadó otromba lepofátlanozása politikai kultúra kérdése. Igaz, ez a stílus itthon csak a kurucinfón menő. De spongyát rá, legyünk megértőek a kifinomult dákoromán közízlést illetően. A fő kérdés: mit képzel magáról Basescu, hogy egy karlegyintéssel betiltaná a magyarság egyik legfontosabb önépítő, útkereső eseményét, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet? Ami ráadásul a kelet-közép-európai rendszerváltás egyik szimbóluma is. Minek képzeli magát ez a vigyori pofa? Egy jogállam köztársasági elnökének, vagy valami csetnik hadúrnak a délszláv háború legszörnyűbb éveiből?

Megint sorolhatnánk, hogy hol van ilyenkor a homályos tekintetű Tavares, aki háta mögött az Európai Parlamenttel „súlyos aggodalmát” fejezi ki, most nem a magyar, hanem a romániai "demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban"? Hol van Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász? És a demokratikus ideológiai kisdedóvó hazai nagyágyúi? Mondjuk Heller Ágnes, vagy Konrád György? Ám ez a kérdezősködés, tudjuk, nem vezet sehova. A magyar jobboldalnak (mióta a világ mindenkori baloldala rátette a kezét a kommunikáció összes ütőerére) hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy mindig is rosszabb lesz a PR-ja a mókuséhoz képest, és magas tudású nemzetközi véleményguru érte/értünk szavát soha nem emeli.

De mégis! Meddig kell még tűrni a megaláztatást? Meddig kell még lenyelni, hogy (Robert Ficótól Basescun át, a visszamaradt értelmi képességű ukrán egyenruhás hülyegyerekekig) minden identitászavaros környező nép akarnoka kedvére az ezer éve a szülőföldjén élő magyarokba törölje a lábát? Hogyan lehetne ezeknek a baromarcúaknak elmagyarázni, hogy épp annyi joga van a rozsnyói, vagy szabadkai magyaroknak Orbán Viktorral csűrdöngölniük, mi több, akár Vona Gáborral bepálinkázniuk és Mesterházy Attilával vörös csákót ragasztaniuk, mint valami jöttment, vagy nem jöttment szlováknak, szerbnek, románnak kiélnie magát a saját vidékén. Ha Orbánék mondjuk a színromán Hátszegen hergelnék a helyieket (mint Basescu tette most a székelyföldi román táborban), az már necces lehet, de pusztán erkölcsi szempontból. Ám Bálványoshoz és Tusnádfürdőhöz Basescucám neked nagyjából annyi közöd van, mint Vlad Tepesnek trubadúrköltészethez. 

Őszintén, mi a megoldás a történelmi Magyarországot lenyúló komplexusos hülyék kezelésére? Tanuljunk meg kicsik lenni? Vagy lőjük szét egymás pofáját, mint a délszlávok? Mennyivel egyszerűbb lenne megtanulni elviselni egymást! Ám megint úgy tűnik, erre van a legkevesebb esély...

Tovább..

Minden Hávégés Rohadék

Pár órája röpítette ki a világba a HVG a nagy hírt, miszerint a narancsos diktatúra odáig fajult, hogy visszateleportálta a Köztársaságot a 80’-as évekbe és Erdős Péter szellemi útmutatását követve BETILTOTT egy koncertet. Egy koncertet. Mert a Kaiju már azt sem bírja elviselni, ha egyesek piros tarajjal a fejükön rendszer-ellenes szövegekre ugrálnak. Megírta a HVG.

Mi itt a Bosszúért és Aknamunkáért Felelős Államtitkárságon elkerekedett szemmel olvastuk ezeket a híreket, ugyanis a betiltás, az ellehetetlenítés a mi divíziónk feladata volna és mi nem kaptunk ilyen irányú parancsot a Minden Magyarok Vezérétől és Apjától, ezért hát gyorsan nyomozni kezdtünk hátha kiderül, melyik fideszes akciócsoport vette át a mi szerepünket.

Nem derült ki, ugyanis Kiskunhalason a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellenzékben van. A polgármestert egy MSZP közeli civil szervezet, a Jövőnk Halas Egyesület adja és a többségét (legalábbis egészen a közelmúltig) két szocialista és két független képviselő biztosította a három szociközeli civil mellett. Hogy most éppen mi van Kiskunhalason, azt innen a toronyházból sajnos nem tudjuk megállapítani, ugyanis a polgármester hiába veszítette el a többséget miután egy szocialista és két szociközeli civil dezertált a frakcióból, a fideszes önfeloszlatási kezdeményezés mégis kudarcba fulladt. Ahogy arról korábban a HVG is beszámolt. Kiskunhalast jelenleg a csőd fenyegeti, fuldoklik az adósságban és a helyi hírek legtöbbje az állandósult háborúskodásról szólnak, ahogy a Jövőnk Halas Egyesület adta alpolgármester az összes létező pozícióba a saját embereit próbálja benyomni. Ha emellett még egy szórakozóhely programját is lenne ideje felügyelni, akkor Nagy Péter alpolgi napja nem 24 órából áll, hanem 34-ből!

De ezekkel nyilván a HVG is tisztában van, csak hazudni egyszerűbb, mint újságot írni. Mégis hogyan nézne ki, hogy az alig pár nem fideszes vezetésű, de jelentős település egyikén történt volna a Nagy Betiltás? Olyan szarul, hogy megírni se volna érdemes. Nem illene a mintába. Így lett Kiskunhalasból fideszes vezetésű város a HVG-nél, akkor is ha a választók máshogy döntöttek. Mert úgy már illik a mintába. És így lett betiltás a semmiből. Mert a szórakozóhely tulaja valószínűleg csak ráébredt, hogy milyen zenekar jönne és vele milyen közönség. Értelmes ember punkkoncertet mezőre szervez. 

Tovább..